A fogyasztás adhat lendületet a gazdaságnak
2022. január 21. írta: Takarék

A fogyasztás adhat lendületet a gazdaságnak

Az infláció az év végére mérséklődhet a toleranciasáv felső széléig.

Az ipari termelést és a járműgyártást visszafogó alkatrész- és félvezetőhiány, valamint a tavalyi harmadik negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) adatok miatt a Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról. A következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése mellett a fogyasztás adhat lendületet a növekedésnek, amelyet támogat az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a 25 év alattiak szja-mentessége a minimálbér és az ágazati béremelések. Az átlagos reálbér-növekedés meghaladhatja a 10 százalékot. Tavaly átlagosan 5,1 százalék lehetett az infláció, ami idén 5,5 százalékra gyorsulhat, az energia-, a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, valamint az erőteljes bérkiáramlás felfelé mutató kockázatot jelent. Az MNB további szigorításának és a hazai gazdaság vártnál gyorsabb kilábalásának hatására a forint kismértékben erősödhet.

Világszerte fékezi a gazdaságot a járvány és az alkatrészhiány

A világgazdaság kilábalási folyamatát valamelyest lefékezte a járvány negyedik, egyes országokban pedig ötödik hulláma, valamint a továbbra is akut alkatrész- és félvezetőhiány a tavalyi negyedik negyedévben. A globális szinten, különösen az európai országokban megjelenő energiaválság pedig további nehézségeket okozott, amelynek még nem láthatók előre a következményei. Noha a koronavírus delta-variánsa által okozott negyedik hullám a magas átoltottság miatt már kevesebb súlyos kimenetelű esettel járt, az omikron-variáns korábbiaknál messze gyorsabb terjedése viszont egyes országokban ismételten szigorúbb korlátozásokhoz vezetett.

Az egyes ágazatokat és országokat továbbra is különböző mértékű felpattanás jellemzi. Az ipari termelés lendületét a gyors helyreállást követően az általánossá váló alkatrész- és félvezetőhiány, valamint a szállítási kapacitáskorlátok törték meg, noha a kilátások továbbra is kedvezőek lennének a kifejezetten magas rendelésállománynak köszönhetően. A kiskereskedelem helyreállása folytatódott, amit néhány országban az egyes cikkeket érintő áruhiány, valamint korábbi ösztönző intézkedések kifutása árnyékolt be. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése részlegesen folytatódott.

A nyersanyagárak elszállása és a nyitással kapcsolatos kereslet-kínálati súrlódások számottevően növelték az inflációs várakozásokat, így nőttek a szigorítással vagy legalábbis a mennyiségi lazítások enyhítésével kapcsolatos várakozások. A meghatározó jegybankok közül az EKB továbbra is igyekszik hűteni a várakozásokat, mivel az infláció megugrását egyszeri, bázishatások által is befolyásolt jelenségnek tekinti. Az EKB ezért a márciusban lejáró pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) helyett átmenetileg 20 milliárd euróról 40 milliárd euróra növeli a korábban elindított eszközvásárlási program (AP) havi vásárlási keretét, amit fokozatosan csökkent 2022 végéig. A Fed Nyílt Piaci Bizottsága novembertől elkezdte az eszközvásárlási program kivezetését, amit decembertől felgyorsított, így 2022 márciusában futhat ki. A Fed döntéshozói 2022-ben három, a következő két évben pedig további három és kettő kamatemelésre számítanak.

A növekvő jövedelmek élénkítik a gazdaságot

A hazai GDP 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, míg szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami az első háromnegyed évben 7,1 százalékos bővülést eredményezett. A járvány előtti szintet a GDP mintegy 0,7 százalékponttal meghaladta a harmadik negyedévben. A növekedést érdemben visszafogta a chip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna. Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robosztus rendelésállománynak köszönhetően. A növekedést szintén lassíthatta, hogy a hazai gazdaságban a keleti vakcina beszerzéseknek köszönhetően korábban kerülhetett sor a korlátozások feloldására, így az érintett ágazatok már a korábbi negyedévekben elkezdhették a kilábalást.

Az iparban a következő hónapokban a chiphiány miatt többször leálló autógyárak továbbra is fékezhetik a növekedést, azonban a jelentős rendelésállomány, valamint az új kapacitások üzembe helyezése ezt ellensúlyozhatja. Egyes előrejelzések szerint az év során fokozatosan enyhülhet a félvezetőhiány. Az építőiparban a lakásfelújítások, lakásépítések, állami, valamint uniós forrásokból finanszírozott beruházások és az ipari beruházási boom ad lendületet, azonban az építőanyagárak megugrása, egyes építőanyagok hiánya és a szállítási nehézségek okoznak fennakadásokat.

A tavalyi első és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még mély lesz a bázis az idei év első negyedévi növekedéshez, ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak az elemzők, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat. Idén pedig a szja-visszatérítés, a 20 százalék közeli minimálbér- és bérminimum-emelés, a rendőröknek tervezett féléves bónusz, a további ágazati béremelések, a 13. havi nyugdíj, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak.

Idén és jövőre a középtávú cél felett lehet az infláció

Az infláció decemberben 7,4 százalék maradt az áremelkedés miatt, miközben a dohánytermékek jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelésének hatása elkezdett kiesni a bázisból, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felében bevezetett 480 forintos árplafon, valamint az alá esése önmagában 0,8 százalékponttal mérsékelte volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, a felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, és az érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.

Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának nem látható következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, és drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak. Mindezek hatására az idei inflációs várakozásukat 5 százalékról 5,5 százalékra emelték a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság, valamint a béremelések és a keresletélénkülés okoz.

Kamatemelési ciklus az inflációs kockázatok miatt

Az alapkamat decemberben 2,40 százalékra emelkedett a korábbi 2,10 százalékról, a Monetáris Tanács emellett 80 bázisponttal 2,40 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 30 bázisponttal 4,40 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat a tavalyi év végére 4,00 százalékra emelkedett. A Monetáris Tanács a decemberi ülésén a Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva pedig a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti. Ezért az MNB kamatemelési ciklusa az idei év elején is határozott ütemben folytatódhat, így a tavaszi hónapokig további kamatemelésekre számítanak a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői. A tavaszi hónapokban véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel az idei inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. Az elemzők arra számítanak, az első negyedévben 4,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,00 százalékig emelkedhet. Az év végétől azonban elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mértékének mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz, amennyiben az inflációs előrejelzések a bázishatások miatt arra utalnak, hogy az infláció 2023-ban visszatérhet a toleranciasávba.

Csúcson a foglalkoztatás, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkanélküliségi ráta szeptember és november között 3,7 százalékra csökkent az előző háromhavi 3,8 százalék után. Egy év alatt 70 ezerrel, 4,687 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem csupán a járvány előtti szintet haladja meg, hanem a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, a nyitási lehetőséggel párhuzamosan, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a tavalyi nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. Az elemzők azzal számolnak, hogy 2021-ben 4,0 százalék, idén pedig 3,3 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A bérek októberben 8,5 százalékkal nőttek, az első tíz hónapban szintén 8,5 százalékkal. 2017 óta 56,5 százalék a rendszeres bérek növekedése. A nettó bérek szintén 8,5 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése így 1,9 százalékra mérséklődött az erőteljes infláció miatt, azonban 3,7 százalék volt az első tíz hónapban. 

A tavalyi egész évben 8,5 százalékra mérséklődhetett a bérnövekedés üteme, ami a várt 5,1 százalékos infláció mellet 3,3 százalékos reálbér növekedést eredményezhetett, ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Idén a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése, valamint az ágazati béremelések hatására 13 százalékot megközelítő bérnövekedésre van kilátás. A rendvédelmi dolgozók számára tervezett hathavi fegyverpénz kifizetése szintén hozzájárul a gyorsuló bérnövekedéshez. A nettó bérek pedig elszakadnak a bruttó bérektől, egyrészt a 25 év alattak szja-mentessége, másrészt a gyermeket nevelők szja-visszatérítése miatt, aminek hatására a nettó bérnövekedés több mint 4 százalékponttal haladhatja meg a bruttó bérek dinamikáját. Az szja-visszatérítés februári időpontja miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is. Mindezek hatására a nettó bérek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot, 2013-2022 között pedig a 86 százalékot. 

Átmenetileg romló egyensúlyi folyamatok

A koronavírus-járvány felülírta az államháztartás számait is, egyfelől az egészségügyi és gazdasági védekezés, majd újraindítás költségei, másfelől a gazdaság zsugorodása miatt visszaeső adóbevételek miatt. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján tavaly a harmadik negyedévben 588 milliárd forintot, azaz a GDP 3,8 százalékát érte el. A kormány a tavalyi, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánytervet 7,5 százalékra módosította, azonban a gazdaság élénkülésével az adóbevételek is kedvezőbben alakulhatnak, ennek megfelelően némileg alacsonyabb hiányra számítanak a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői. Mivel a gazdaság sikeres újraindulása már kisebb mértékű élénkítést tesz szükségessé, a pénzügyi stabilitás javítása érdekében a kormány az idei hiánycélt a GDP 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte. A gazdaság helyreállásával a következő években fokozatosan újra a 3 százalékos kritérium alá süllyedhet az államháztartás hiánya.

A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházás ösztönzési támogatások hatására tavaly 5102 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Az uniós bevételek és kiadások nélkül számolva azonban a hiány ennél lényegesen kisebb lett volna. Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 78,2 százalékra, 2022-ben 75 százalék alá süllyedhet.

A külkereskedelemben novemberben 81 millió euró többlet keletkezett az októberi 302 millió euró deficitet követően, négy hónap után újra szufficites lett. Az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás javulásának köszönhetően 7,7 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energia miatt 13,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Emiatt a külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 607 millió euró többlethez képest. Az első tizenegy hónapban az export euróértéke 13,2 százalékkal, az importé 17,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 2978 millió euróval 2360 millió euróra romlott. Az áruforgalmi egyenleg romlása továbbra is érdemben rontja a GDP növekedését – bár ennek mértéke a harmadik negyedévinél kisebb lehet –, és a forint árfolyamára is negatív hatással lehet. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítanak az elemzők az idei év első felében is, míg tavaly összességében 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után. Az energia- és nyersanyagárak miatt nagy bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, de az új kapacitások kiépülésével a következő években jelentősen emelkedhet a külkereskedelem többlete.

A folyó fizetési mérlegben a harmadik negyedévben 2263 millió euró hiány keletkezett, ami majdnem 2,5 milliárd euróval alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 226 millió euró többlethez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény 1668 millió euró volt szemben az egy évvel korábbi 964 millió euró finanszírozási képességgel, míg a szezonális hatások kiszűrésével 1228 millió euró volt, a negyedéves GDP 3,2 százaléka. A következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg többlete, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállása miatt, miközben új kapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak. 2021-ben 4,5 milliárd euróra emelkedhetett a deficit, megközelítve a GDP 3 százalékát. A következő években azonban fokozatosan csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya. A tavaly enyhén csökkenő tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény 2 milliárd euró, a GDP 1,4 százaléka lehetett, így tizenhárom év óta először mutatott hiányt külfölddel szemben. A hazai gazdaság finanszírozása ismét többletet mutathat külfölddel szemben, azaz újra pozitívvá válhat a finanszírozási képessége. Az uniós források visszatartása ugyanakkor kockázatot jelenthet a tőkemérleg és a külső finanszírozási képesség, valamint a külső adósságmutatók alakulására. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőke tételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság tavaly átmenetileg a GDP 85 százalék közelébe ugrott, míg a nettó külső adósság 17 százalék fölé emelkedhetett. A következő években azonban újra csökkenő pályára állhat, középtávon nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

Fundamentális, jegybanki és fiskális támaszok segíthetik a forintot idén

A tavalyi év végén a forint ismét a 370-es szintig gyengült, majd januárban visszaerősödött 355 alá, ahonnan aztán a decemberi vártnál erőteljesebb hazai (mag)infláció hatására ismét gyengült némileg. Az év végi gyengülés oka alapvetően a kedvezőtlen feltörekvő piaci hangulat volt, amit a globális jegybankok egyre szigorúbb üzenetei, a dollárhozamok emelkedése, illetve az infláció tartósságával kapcsolatos megszólalások indukáltak, továbbá a hazai jegybank restrikciós fellépéseit is kevesellték a befektetők, miután beindult a régióban a szigorítási verseny. A 4 százalékot elérő egyhetes MNB betéti kamat már erőteljesebb védelmet nyújt a forintnak, így a korábbi régiós alulteljesítést a felülteljesítés váltotta fel az utóbbi időszakban, amire szükség is van a hazai infláció elleni harcban, hogy ne csak a belső árnyomás, hanem a forintgyengülés inflációs hatása is tompuljon. Az export dinamikája ugyan továbbra is erőteljes marad – bár az ipari chiphiány ezt egyelőre mérsékeli – és az aktív magyarországi működőtőke befektetési szint is láthatóan fennmarad, ugyanakkor az import, mind fogyasztási, mind beruházási oldalról tovább erősödhet, a folyó fizetési mérleg pedig minimális negatív egyenleget mutathat idén és jövőre. Ez alapvetően semleges a forint szempontjából, mivel ennek mértéke igen korlátozott maradhat, viszont a folyamatos negatív nemzetközi sajtó erősíti a forint elleni shortállomány felépülését, aminek a hatását a jelenlegi „védő kamatszint”, illetve a konszolidálódó költségvetési hiányok mérsékelhetik, főleg, ha az infláció is lassulna, és érezhetően emelkedne a hazai reálkamatszint.

A tőkemérleg többlete megmarad, amit a 2021-2027-es EU-s finanszírozási ciklus is támogat majd a fennálló viták várható rendezése után, illetve a teljes külső finanszírozási képesség pozitív lesz idén és jövőre, miközben mérséklődik az államadósság, ami szintén kedvező a forint szempontjából. Ez segíthet kordában tartani és ismét csökkenő pályára terelni a külső adósságot, továbbá a hazai CDS felárakat. A magyar csődkockázati felár már 50 pont alatti – némi emelkedés után – 49 bázispont, ami további csökkenést jelent a korábbi negyedévhez képest és csupán 8 bázispont felárt jelez a lengyel és 14 bázispontot a cseh szinthez viszonyítva. A magyar gazdaság fundamentumainak stabilitását és várható javulását jelzi, hogy némileg váratlanul szeptember végén Baa3-ról Baa2-re minősítette fel a magyar adósosztályzatot a Moody’s stabil kilátással, ami szintén pozitív a hazai deviza számára. Viszont a bizonytalan inflációs és monetáris szigorítások közepette egy negatív feltörekvő piaci turbulencia a jelenlegi volatilis kereskedés mellett érdemi irányváltásokat is eredményezhet, ezzel együtt is a szigorodó hazai monetáris és fiskális környezetnek köszönhetően az év végére a 350-355 közötti sávba várják a forint euró elleni értékét az elemzők.

fin1.jpgfin_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://magyartakarek.blog.hu/api/trackback/id/tr616820500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása