Hogyan hat a koronavírus járvány a hazai gazdaság élelmiszer ágazatára?


2020. már 12. írta: Takarék

A fogyasztók, vállalatok, hatóságok és a politikai döntéshozók folyamatosan figyelemmel kísérik a Kínában kitört, mára már világszintű koronavírus-járványról szóló híreket. A járvány miatt az ellátási láncok újrarendeződése, alkalmazkodása jelenleg már zajlik, így sok vevő-szállító kapcsolat átalakul. Az eddigi információk alapján markáns hatás várható, amely a hazai gazdálkodókat is érinteni fogja, ezért is készült e blogbejegyzés.

A Takarékbank agrárelemzői által jegyzett írás célja nem az egészségügyi kockázatok értékelése, hanem gondolatébresztés, elsősorban a napi életünket meghatározó ellátási láncokra, kiemelten az élelmiszer termelésben, ellátásban és fogyasztásban világszinten és itthon várható hatások reális felsorolása.

A koronavírus-járvány egyszerre okoz keresleti és kínálati sokkot, több termék és szolgáltatás piacán. A légi közlekedés és a turizmus már drasztikusan érintett, de nem maradnak ki a szintén globálissá vált élelmiszer ellátási láncok sem, még ha kisebb is lesz várhatóan a sokk mértéke. Aki az utóbbi hetekben megtapasztalta itthon vagy a világ más pontján a tartós és száraz élelmiszerek felvásárlását, az alapélelmiszerek kapcsán némely bolt üres polcait és a pánikvásárlásokat, az másként gondolhatja, mert az elektronikai termékeknél nem kígyóztak sorok, de a valóság az, hogy az élelmiszergyártók és kereskedők pár nap alatt leküzdötték az átmeneti készlethiányt.

A pánikjellegű, átmeneti, többletkereslet is sokként értelmezhető, és két egyértelmű hatása várható még idén. A kiskereskedelmi forgalom az alapélelmiszerek esetében az első negyedévben várhatóan kiugróan magas lesz, de a második negyedévből hiányozni fog az előrehozott vásárlás. A második biztos hatás sajnos az élelmiszer pazarlás/veszteség átmeneti növekedését jelenti majd, ugyanis a megszokottnál nagyobb tartósélelmiszer-készletek tárolására nem minden háztartásban van szakszerű lehetőség.

A keresleti sokk második, tartósabb hatása általában a fogyasztói magatartást érinti majd, ugyanis a várható rendkívüli helyzetre készülve a háztartások pénzügyileg is tartalékolnak és visszafogják fogyasztásukat a nyugati országokban, ami a prémium élelmiszerek előállítóinak piaci lehetőségeit is korlátozza majd. Kína esetében a gazdasági sokk hatására nemcsak az ottani fogyasztók vásárlási kedve, hanem várhatóan a bevételei is sérülhetnek, hiszen a gazdaságban csökkenhetnek a jövedelmek.

A kínálati sokk kevésbé elméleti, fogyasztói magatartási kérdés, inkább az áruk és szolgáltatások fizikai mozgásával, a gyártás és kézbesítés logisztikai kihívásaival függ össze. Kínában a vírus visszaszorítása érdekében bevezetett karantén intézkedések és korlátozások súlyosan érintették a közúti áruszállítást is, amely végső soron ahhoz vezetett, hogy a hűtőkonténerekben lévő import sertést már nem tudták megfelelő időben és mennyiségben a fogyasztókhoz eljuttatni. A tengeri szállítás is akadozott, a tengerészek élete is nehézzé vált, mert kevés kikötő és ország kockáztatta meg, hogy a legénységváltás náluk legyen, emiatt növekedtek a szállítás költségei. Kínában a vírus megfékezésére tett intézkedések mellékhatásaként sok állattartó telep is lezárt körzetbe került, nem volt, aki takarmánnyal ellássa az állatokat, így egy részüket kényszervágni kellett.

A nemzetközi szállítmányozás korlátozása igen komolyan érintheti a hazai agrártermelést is, mivel a növényvédőszerek, műtrágyák (makro, mikroelemek és foszfor) és az állatgyógyászati anyagok komoly hányada Kínából érkezik hazánkba is. Konkrét példa erre a glifozát hatóanyagú gyomirtók köre, amelyek több mint 2/3-át kínai generikus gyártók állítják elő a világon. Az agrárium egyes szereplői már itthon is érzékelik, hogy a megrendelt árut nem biztos, hogy azonnal és teljes értékben átveszik a vevőik, és a termeléshez szükséges inputok ellátása sem zökkenőmentes. A megtorpanás oka, hogy megnőtt a bizonytalanság, egy esetleges árcsökkenés valószínűsége a mezőgazdasági árukat illetően is.

Jó hír, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint normalizálódik a helyzet Kínában. Az objektíven mért közúti forgalom, pontosabban az időbeli torlódások, forgalmi dugók mértéke a városokban hihetően mutatja (TomTom Traffic Index) a gazdasági aktivitást. Jelenleg azt látjuk, hogy a nagyobb kínai városokban visszatérnek a hétköznapok a megszokott kerékvágásba, de hétvégente még mindenki otthon marad, mert feltehetően kötelezően vagy önkéntesen kerülik a rendezvényeket, szórakoztató eseményeket. Még egy olyan jól kontrollált közegben is mint Kína nagy a kockázata egy újra fertőződésnek, a déli féltekén pedig most van ősz, így a hidegebb időszakkal együtt a vírus ott is jobban terjedhet. Ez sajnos azt is jelentheti, hogy valószínűleg a nyárral csak átmenetileg csökkenhet az északi féltekén a vírus nyomása, a következő hideg időszak bekövetkeztéig, kivéve, ha sikerül közben hatékony oltást találni.

Amint lehet, a koronavírus-járvány ár és mennyiségi hatásait is igyekszünk majd megbecsülni az agrár termékek piacán, de még kevés információ áll rendelkezésre. Fokozottan figyeljük mind a nyugati, mind pedig a keleti fogyasztási adatokat. Mivel az egy főre jutó fogyasztási kiadásban Kína még messze elmarad a nyugati országoktól, élelmiszerfogyasztás-célú költésben is több mint 3 új kínai vásárló kell 1 nyugati országbéli fogyasztó pótlására, így, ha csökken a nyugati fogyasztási kedv, az is drasztikus keresleti hatással jár, amit a feltörekvő országok növekedése, fogyasztása nem tud ellensúlyozni.

Az újonnan kialakuló, végső keresleti szintekhez alkalmazkodnak majd az árak, azt követően pedig a mennyiségek is. A nemrég megjelent Agrárláz 2020 című kiadványunkban, elsősorban a Kínában lévő sertéshúshiányt emeltük ki, mint árfelhajtó, keresleti sokkot, és a legfrisseb piaci adatok alapján ár előrejelzéseink pontosabbnak bizonyultak az átlagos piaci várakozásoknál. A kockázataikat csökkenteni kívánó gazdálkodóknak finanszírozó bankjukként a jövőben is megfelelő szakmaisággal támpontokat adunk a döntéseikhez. Az Agrárláz 2020 kiadvány elérhető a Takarékbank Agrárcentrumokban és a Pannon Értéktár webshopjában.

Jogi tájékoztatás: A fenti információk a Takarékbank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 9. G.ép., Cg.01-10-140275) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Takarékbank Zrt. szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. Az üzleti szolgáltatásra vonatkozó információk nem minősülnek ajánlatnak, a Takarékbank Zrt. szolgáltatásaival kapcsolatban további tájékoztatás érhető el a www.takarekbank.hu oldalon.

koronavirus-2.jpg

Szólj hozzá

gazdaság elemzés járvány élelmiszer Takarékbank koronavírus agrárelemző