Az infláció nem száll el, hiába száguldanak a bérek


2019. már 29. írta: Takarék

A hazai és a külső gazdasági folyamatok még erőteljesebb szétválása rajzolódik ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előrejelzéséből. A bérek a korábban vártnál gyorsabb növekedése a lakossági fogyasztás magasabb dinamikáját eredményezi, és emellett a beruházások bővülése is jelentősebb lehet 2019-2020-ban, mint amit decemberben vártak a jegybanki szakértők. Ez elvileg ugyan az infláció gyorsulásához vezetne, de eközben a külső környezet romlása 2019 második felétől folyamatosan hűtő hatást gyakorol majd a hazai árfolyamatokra.

A GDP idén 3,8%-kal, jövőre 3,2%-kal növekedhet Magyarországon, mindkét évben magasabb ütemben, mint amit a jegybank előrejelzésében, decemberben jósolt. A növekedési prognózis annak ellenére lett nagyobb, hogy eközben a külső konjunktúra gyengüléséről érkeztek hírek, illetve egy statisztikai revízió a külkereskedelmi folyamatainkban is nagyobb romlást mutatott a korábbinál. Az MNB szakértői szerint a fenti hatásokat ellensúlyozza, hogy a növekedési alapfolyamat a legutóbbi adatok szerint is jóval erősebb volt, mint azt várták. A 4. negyedéves GDP nagy meglepetést okozott, és januárban több lehúzó tényező ellenére is erősen kezdett az ipar. Ez utóbbi a hazai export külpiaci részesedésének növekedésre utal, ami akár felfogható úgy is, hogy a nemzetközi lassulással szemben ellenálló a magyar gazdaság. A korábban vártnál gyorsabb növekedés irányába mutat az is, hogy a hazai bérkiáramlás nagyon magas marad. A minimálbér-megállapodás, illetve a bérajánlás erőteljesen növeli a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet. 2019-2021 között átlagosan 8%-os lehet a bérnövekedés. Mindezzel együtt az nem változott, hogy az MNB előrejelzése szerint a gazdaságra lassuló pálya vár. Elsősorban a beruházások extrém magas dinamikájának visszaesése miatt: a tavalyi 16,5%-os bővülés 2021-re 2%-ra szelídül, elsősorban az uniós források elfogyása miatt. Miért nem száll el az erős belső keresleti faktorok miatt az infláció? Elsősorban a külső környezet lassulása miatt, ami hűtő hatást gyakorol a hazai árfolyamatokra. Érdemes azonban egy pillantás vetni a lakosság jövedelmek alakulására is, mert ott különleges a helyzet. A lakossági jövedelmeknek csak mintegy felét teszik ki a keresetek, a másik fele az állami transzfer (főleg nyugdíj) és a vállalkozói jövedelem. Idéntől az MNB előrejelzése szerint a keresetek és a teljes jövedelem növekedése élesen szétválik (lásd a fenti táblázatot). Ennek oka, hogy az MNB nem számol például a nyugdíjak esetében azzal a gyakorlattal, ami az elmúlt éveket jellemezte, nevezetesen, a nyugdíjak egyszeri kiegészítésével. (Amennyiben ez mégis tovább folytatódik, akkor a lakossági reáljövedelem nagyobbat emelkedhet.) A másik ok, hogy a gyors bérnövekedés miatt vállalkozói jövedelmek dinamikája jelentősen csökkenhet. Vagyis az MNB célra tartó inflációs pályája az előző évekhez képest érdemben alacsonyabb lakossági reáljövedelem-bővüléssel állt elő.

Forrás: Portfolio

blog_46.jpg(Kép: Shutterstock)

Szólj hozzá