Önkéntességen alapulhat csak a fixesítés


2019. feb 05. írta: Takarék

Több szempontból számottevő kihívás a bankszektornak és a jegybanknak a forintosított devizahitelek fixesítése: nem lehet farkast kiáltani, ráadásul nem erőszakolható – pillanatnyilag – magasabb törlesztőrészletbe senki, írja a Világgazdaság.

Rendkívül érdekes kihívás elé állítja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a hazai pénz­intézeteket az a feladat, hogy a 2015 februárjában forintosított devizahitelesek mind nagyobb részét rábírják arra, hogy a következő hónapokban kölcsönüket hosszan fix kamatperiódusú kölcsönre cseréljék. A kihívás többrétű: egyrészt a jegybanknak mindenképp tartózkodnia kell bármiféle arra vonatkozó utalástól, hogy azért kell a változó kamatozású, azon belül is a hiteloldalon legrövidebb kamatbázissal a három hónapos Buborhoz kötött hiteleket lecserélni, mert valamiféle kamatsokk várható Magyarországon. Egyrészt ilyen szcenárióval egyetlen gazdasági modell sem számol, másrészt a jegybank részéről bármiféle modellszámítás egyfajta kamat-előrejelzés lenne. Ugyanilyen okból a pénzintézeteknek sem lenne ajánlatos olyan próbaszámításokat bemutatniuk, amelyek szerint az átlagos hiteles számára egy 1-2-3 százalékos kamatemelkedés mekkora törlesztőrészlet-ugrást hozna. Az elmúlt napokban a hírre reagáló szakértők közül Trencsán Erika, a BankRáció.hu elemzője arról beszélt, hogy egy húszéves futamidőre felvett, tízmillió forintos változó kamatozású hitel törlesztőrészlete 1 százalékos emelkedés esetén körülbelül ötezer forinttal növekedhet havi szinten, míg Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője egy másik számítás alapján arról beszélt, hogy egy hasonló kamatemelkedés a húsz évre felvett, de csak hétmilliós devizahitel havi törlesztőjét 59 ezer forintról 61 ezerre emelné. Vagyis látható, hogy értelme sincs az átlagos szintek kommunikálásának – minden szerződés más és más.

Forrás: Világgazdaság

letoltes.jpg

Szólj hozzá