A várakozásokat is felülmúlta a hazai gazdasági növekedés


2019. jan 02. írta: Takarék

Várakozáson felül teljesíthet az év végéig a magyar gazdaság. A legmeglepőbbnek a harmadik negyedév kiugróan magas bővülése mondható, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers adatai szerint a szezonális és naptárhatással korrigált érték 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

Ez duplája az uniós átlagnak, s ezzel a leggyorsabbak között van hazánk növekedése a 28 tagállam közül. A friss adatok még a legoptimistább előrejelzéseket is meghaladták - az átlagos elemzői várakozásnál pedig fél százalékponttal magasabbak. Leginkább a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely találta el az emelkedés mértékét: az ő becslése mindössze 0,27 százalékkal maradt el a tényleges adattól, de jól mérték fel az évet az Unicredit elemzői is, és a jegybanki szakemberek is mindössze 0,3 százalékpontot tévedtek. A kedvező adatot értékelve a legtöbb elemző emelte az idei év egészére várt gazdasági bővülési ütemet: a GDP növekedése a konszenzus szerint éves szinten is legalább 0,3 százalékponttal magasabb lehet, mint a költségvetésben rögzített 4,3 százalék. A friss adatokat ismeretében - érdekes módon - a Századvég Gazdaságkutató és a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyaránt 4,6 százalékra emelte az egész évre várt GDP-növekedés ütemét. Arra, hogy a két elemző intézet hasonlóképpen látja a magyar gazdaság helyzetét, korábban csak kevés példa volt. Örvendetes, hogy a korábban megjelent adatok után kialakult, a gazdaság éves bővülési ütemére vonatkozó 4,4 százalékos konszenzusos érték a harmadik negyedév adatainak megjelenését követően tovább javult, és már közelebb van az öt, mint a négy százalékhoz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a két kutatóintézet elemzőinél valamivel bátrabbak voltak, s a tavalyi 4,1 százalékos gazdasági bővülést követően 4,7 százalékos bruttó hazai termék növekedéssel számolnak az idei év egészében.

Nézzük 2018 legfontosabb makrogazdasági mutatóit a KSH eddig kiadott jelentései alapján:

GDP-növekedés (előrejelzés): 4,6 százalék

  • Munkanélküliségi ráta: 3,7 százalék
  • Foglalkoztatottak száma: 4,5 millió fő
  • Új állások száma a versenyszférában: 109 ezer
  • Bruttó átlagkereset: 322.800 forint
  • Nettó átlagkereset: 215.500 forint
  • Bérnövekedés üteme: 11,3-11,7 százalék
  • Lakossági reáljövedelem emelkedése: 6,1 százalék
  • Infláció: 2,8-2,9 százalék
  • A háztartások fogyasztásának emelkedése: 5,4 százalék
  • A beruházások növekedése: 16,8 százalék

Az infláció tekintetében fontos megjegyezni, hogy jegybanki elemzők szerint - bár idén az infláció havi szinten többször átlépte a háromszázalékos célértéket - várhatóan 2,8 százalékos drágulás lesz, ami az MNB által meghatározott háromszázalékos célértéken belül van. Ezen túlmenően felhívják a figyelmet, hogy a gazdaság fundamentumai kifejezetten erősek, illetve hogy folytatódott a felzárkózás a fejlett gazdaságokhoz. Ugyanakkor megemlítik, hogy a magyar gazdaság bővülése a következő évtől fokozatosan lassulni fog. A jegybank Makroprudenciális jelentésében ezzel párhuzamosan azt is kiemelik, hogy a lakásárak emelkedése és a lakáshitelezés egymást erősítő hatásának köszönhetően az árak átmenetileg az egyensúlyi szint fölé is emelkedhetnek. Felhívják a figyelmet, hogy amennyiben ebben a szituációban túlságosan sok hitelt helyeznek ki a bankok, akkor az egyensúlyi helyzethez való visszatéréskor a lakásvagyon értéke leértékelődik, ami gondokat okozhat a bankok számára. A Századvég Gazdaságkutató elemzése szerint a kiugró növekedés mögötti részleteket vizsgálva világosan látható, hogy abban komoly szerepe volt a lakossági fogyasztás bővülésének, illetve a beruházási kedv fellendülésének. Számításaik szerint a háztartások fogyasztási kiadásai 5,4 százalékkal nőhetnek az idei évben. Ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a nettó bérek várhatóan legalább 11,3 százalékkal emelkednek az idei évben. A növekedést a munkaerőhiány mellett a szociális hozzájárulási adó összességében 2,5 százalékpontos csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelkedése, illetve az állami szféra bérrendezései segítik elő. A beruházások bővülési üteme is magasabb a korábban várt értéknél, hiszen idén 16,7 százalékkal emelkedett nagyságuk. A jelentős növekedés az állami és a magánszféra uniós és saját forrásból végrehajtott beruházásainak köszönhető, de ezen túlmenően az alacsony kamatkörnyezet is segítette az állami és vállalati fejlesztéseket. A beruházásokhoz kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy az építőipar hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest 27,5 százalékkal nőtt, tehát az ágazat a munkaerőhiány mellett is képes volt a növekedésre.A nemzetközi folyamatok, azon belül is a német gazdaság viszonylagosan lassú, az előző negyedévtől elmaradó harmadik negyedévi bővülése magyarázza, hogy a kiugró adathoz az elmúlt három hónapban nem tudott hozzájárulni a külkereskedelem. Ezt a hatást erősítette, hogy eközben a fogyasztás bővülése és beruházások értékének emelkedése az import emelkedéséhez vezetett. Összességében elmondható, hogy 2018-ban - a lanyha euróövezeti bővülés ellenére is - kifejezetten kedvező külső környezet is segítette a magyar gazdaság fejlődését, amiből az egyik legnagyobb jelentőségű a még mindig alacsony kamatkörnyezet. A fontosabb eseményekhez tartozik, hogy két nagy jelentőségű és volumenű beruházást is bejelentettek idén: az egyik a BMW, a másik a Jaguár beruházása. Csak a BMW önmagában 0,3 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez a 2022-ig tartó periódusban elemzők szerint. A másik kiemelendő esemény az ország aranytartalékainak megtízszerezése, melyet még októberben jelentett be az MNB. Az új mennyiség 31,5 tonna, jelenlegi árfolyamon mintegy 1,24 milliárd dollár, ami a nemzetközi tartalékokon belül négy százalék.  A költségvetéssel kapcsolatban elemzők többsége 2,1-2,3 százalék körüli hiánnyal számol, a folyó fizetési mérleg többlete pedig tartósan fennmaradhat.

image00001.jpg

(A Takarékbank elemzője,Suppan Gergely)

Szólj hozzá