Túlteljesített terv - interjú Nagy Gyulával, a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatójával


2018. aug 30. írta: Takarék

takarekbank_nagy_gyula_31.jpg

Tavaly hatalmas veszteség, az idén jelentős nyereség. Mi a titok?
Nincs ebben semmi ördöngősség. Túl vagyunk a reorganizáción, ennek érződnek a pozitív hatásai. Megtisztítottuk a Jelzálogbankot a profiljába nem illő tevékenységektől. A csoportirányító és a back office funkciókat a Takarékbanknak adtuk át, a lakossági jelzáloghitelezést pedig a többségi tulajdonunkban lévő Takarék Kereskedelmi Banknak. Csak ez utóbbi, meg annak leánya, a Magyar Kártya maradt a portfoliónkban, a többi érdekeltségünket értékesítettük. Így ma már kizárólag arra fókuszálhatunk, ami a jelzálogbankot azzá teszi, ami. Vagyis jelzálogleveleket bocsátunk ki és a jelzáloghitel-állományokat refinanszírozzuk. Tulajdonképpen visszatértünk a kezdetekhez, hiszen a rendszerváltás után mi voltunk az elsők Magyarországon, akik az 1997-es alapítást követően elsőként  jelzálogleveleket dobtunk a piacra.

Vagyis?
Jelzálogleveleket bocsátunk ki és a jelzáloghitel-állományokat refinanszírozzuk. Tulajdonképpen visszatértünk a kezdetekhez, hiszen a rendszerváltás után mi voltunk az elsők Magyarországon, akik az 1997-es alapítást követően elsőként jelzálogleveleket dobtunk a piacra.

Akkor nézzünk részletesebben a számok mögé, azok mit mutatnak?
Ennek hátterében komoly költségcsökkentési tételek állnak, s a létszámracionalizásnak köszönhetően jelentősen sikerült a személyi kiadásokat is mérsékelni. Közben pedig a nyereség ugyancsak számottevő része különböző pénzügyi műveletekből, például kamatbevételekből adódott. Jelentősen belejátszott az eredmény növekedésébe, hogy a nem teljesítő hiteleink értékesítése miatt jelentős céltartalékot tudtunk felszabadítani. E hitelek aránya az összes kihelyezésen belül június végére 6 százalék alá esett, ami jócskán csökkenti a Jelzálogbank sérülékenységét. Sajáttőke-arányos megtérülési mutatónk pedig az idei első félév végére 16 százalékra ugrott az egy évvel korábbi 0,55 százalékról. Most úgy tűnik, túlteljesítettük a tervünket, ráadásul az év hátralévő részében is pozitív számokra rendezkedünk be.

Mi az a plusz, amit fel tudnak mutatni?
Aktívak voltunk a kihelyezésekben, így a saját  hitelállományunk egy év alatt több mint tíz százalékkal nőtt. A refinanszírozott jelzáloghitelek állománya pedig több mint ötven százalékkal emelkedett 12 hónap alatt.

Ebben mennyire segített a hazai finanszírozási környezet, a makrogazdasági klíma?
A magyar gazdaság a rendszerváltás óta nem látott kedvező helyzetben van, ami értelemszerűen jól jön a gazdaság szereplőit finanszírozó bankoknak. Nemcsak a vállalatok beruházási kedve jött meg, hanem a háztartások is többet fogyasztanak, s egyre több hitelt is vesznek fel.

Utóbbi kapcsán sokan aggódnak is, hogy mi lesz akkor, ha beüt egy pénzügyi krach, amit mindannyian eladósodva „várunk”?
Ezt a félelmet több szempontból is alaptalannak érzem. A 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló helyzetbe már csak azért sem kerülhet Magyarország, mert egyrészt jelenleg a gazdaság összehasonlítatlanul jobb állapotban van, mint akkor, folyamatosan növekszik. Másrészt mára már se híre, se hamva a devizahiteleknek, amelyek akkor százezreket küldtek padlóra. A hazai háztartások eladósodottsága jelenleg még alacsony, az EU-átlagnak kevesebb, mint a harmada, míg a közvetlen szomszédjainkénak a fele. Ami azt jelenti, hogy a lakossági hitelezésben még bőven van mozgástér. Ezért a következő 2-3 évben további dinamikus növekedésre látok lehetőséget mind a jelzálog-, mind a fogyasztási hitelek terén. Persze ezzel nem azt sugallom, hogy mindenki nyakló nélkül vegyen fel hitelt!
Egyébként pont a válság egyik hozadéka volt, hogy a központi bankok szigorították a hitelezési szabályozást. Ez Magyarországra, és a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) különösen igaz. Ráadásul még tovább csökkenhetnek a kockázatok, például azáltal, hogy október 1-jétől tovább szigorodik a jelzáloghitelezés. Hasonlóan fontos intézkedés az MNB-től, hogy a hitelfelvevőket a fix kamatozású kölcsönök felé való tereli.

Ugyancsak aggódás övezi viszont az öt százalékos lakás-áfa megszüntetését.
Pedig ez az intézkedés várható volt. Amikor ugyanis a kormány az áfa-kulcsot 5 százalékra csökkentette, azt is közölte, hogy ez a periódus 2019 végéig tart. Persze fontos e kedvezmény, de látni kell, hogy csak az egyik kiváltója az építőipari boom-nak. A másik az állami beruházások, amelyek 2020 után is fontos hajtóerői lesznek az ágazatnak. Ami pedig a jelzáloghitelezést illeti, abban  most is a használt lakásokra felvett összegek dominálnak, ezek teszik ki a folyósított kölcsönök közel háromnegyedét, az új lakások vásárlásához és építéséhez igényelt hitelek aránya együttesen is alig húsz százalék volt 2017 –ben . Vagyis nem kell attól tartani, hogy a lakás-áfa 27 százalékra való visszaemelése visszavetné az új hitel-kihelyezéseket.

Ezermilliárdos a hazai jelzáloghitel-piac. Hol „tart” a Takarék Jelzálogbank?
Kétségtelenül jól hangzik ez az ezermilliárd, de ha megnézzük, hogy a hazai piac nagyságrendekkel kisebb, mint például a német vagy a dán, akkor látható, milyen hatalmas növekedési lehetőségek vannak előttünk. Amit természetesen a Takarék Jelzálogbank szeretne maximálisan kihasználni. Az ország második legnagyobb jelzáloglevél-kibocsátója vagyunk, minden ötödik magyarországi jelzáloglevelet mi dobjuk piacra. Abban viszont mi vagyunk az elsők, hogy mi refinanszírozzuk a legtöbb hazai bank jelzáloghitel-állományát. Nemcsak a Takarék Csoport tagjaiét, hanem több mint tíz másik, tőlünk teljesen független hitelintézetéjét. E pozícióinkat a jövőben is szeretnénk megőrizni.

S mennyire tartja fontosnak a tőzsdei jelenlétet?
A Takarék Jelzálogbank 17 éve aktív szereplője a Budapesti Értéktőzsdének, mármint jelzáloglevél-kibocsátó. De azért is fontos a tőzsdei jelenlét, mert ott csak transzparensen működő cégek szerepelhetnek, amelyek valamennyi adata publikus, nincs titkolnivalójuk. Márpedig a mi részvényeink már 2003 óta forognak a parketten, ami mind a jelzáloglevél-befektetők, mind az üzleti partnerek – esetünkben a refinanszírozott banki partnerek –, mind a részvényesek bizalmát erősítheti. Ugyanakkor jelentős a reklámértéke annak, hogy a tőkepiaci szereplők és befektetők folyamatosan találkoznak a Takarék és a Takarék JZB névvel. S végül, de nem utolsósorban a tőzsde egy nagyon fontos tőkebevonási lehetőség.

(Forrás: Figyelő - 2018.08.30.)

 

Szólj hozzá

Interjú Figyelő Takarék Nagy Gyula takarékjelzálog Túlteljesített terv