Nőtt a háztartások vagyona


2018. aug 17. írta: Takarék

2018 II. negyedév végére 49.935 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1.339 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3.954 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 8.737 milliárd forintra nőtt 168 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 183 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1.171 milliárdos negyedéves növekedéssel 41.198 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is kiugró mértékben halmozza fel a készpénzt, brutális mértékben, 297 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt, ezen felül 278 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 27 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. 118 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, 9 milliárdért rövid lejáratú - elsősorban állam - kötvényeket a lakosság a negyedév alatt, úgy látszik az infláció megjelenésével megszűnik az érdeklődés a rövid papírok iránt. Tőzsdei részvényt kiugró mennyiségben, 38 milliárdért vásároltak, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 32 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 40 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvények 5 milliárd forintot hoztak a konyhára összességében a negyedév alatt, így a tőkepiaci turbulenciák ellenére sem fordult veszteségbe a lakosság. A befektetési jegyek hozama kiugró, 66 milliárd forintos volt, a háztartások biztosításainak átértékelődése pedig mínusz 20 milliárd forint volt. Ezen felül jelentősen növekedett a nem nyilvános cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke), 292 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig kiugróan jól, 129 milliárdot kerestek a háztartások az elmúlt időszakban látott forintgyengülésnek köszönhetően. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon immár jelentős növekedésbe váltott 128 milliárd forinttal, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 145 milliárddal nőtt.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 104.4%-án állt, ami 6.7%-al magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az arány a horvát háztartások esetében 87.5%, a cseheknél 81.3%, a görögöknél 80.5%, az íreknél 76.2%, a finneknél 74.0%, a szlovéneknél 70.7%, az észteknél 70.2%, a lengyeleknél 65.4%, a románoknál 50.8%, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41.2%-át érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 129.8%-os illetve az osztrák 128.8%-os szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a holland 212.7%-os vagy a svéd 205.1%-os szinthez még jelentős fejlődési utat kell bejárnia a magyar gazdaságnak.

A gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő években is. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság. 20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával történő fizetés ösztönzése, az állami kifizetések teljesen elektronikus útra terelése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná. A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke több mint kétszeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat. Viszont az infláció fokozatos visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt is lassan negatív lesz, így a nem inflációkövető papírok ki fognak szorulni a palettáról, ahogy az már látszik is az értékesítési adatokból, mivel immár a PMÁP állomány nő leginkább a lakossági papírok között.

mbi-households.jpgFotó: MBI Data

A hozamsivatagos környezetben a lakosság is aktívan keresi a lehetőségeket, egyre aktívabban vásárolja a részvényeket, az első negyedéves 10 milliárdos bevásárlás után az előző negyedévben immár 38 milliárdért vettek tőzsdei papírokat. Ezzel együtt is mindössze 2.8% a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 807 milliárd forintnyi állományon belül is mindössze 60% körüli a hazai kibocsátású részvények aránya. Ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10%-os vagy akár azt meghaladó mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvényvásárlását. De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes állami- és magánvállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába történő bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további érdemi gyarapításában.

haztart_pu_vagyon_2018_febr2_1.png

Szólj hozzá