KSH: újabb mélypontra esett a munkanélküliség a második negyedévben


2018. júl 30. írta: Takarék

Az április-júniusi időszakban, azaz a második negyedévben, újabb mélypontra, 3,6 százalékosra esett a munkanélküliségi ráta, amely egy év alatt 0,7 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 31 ezerrel, 165 ezerre apadt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző három hónapos időszakkal, március-májussal összevetve 0,1 százalékponttal csökkent a munkanélküliek aránya.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal ,5 százalékra csökkent, de a munkanélküliek mintegy ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éves időseké 1,5 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.

A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 475 ezer volt az április-júniusi időszakban, azaz a második negyedévben, 55 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

girl-at-computer-750x526.jpgFotó: workprp.com.au

Horváth András, a TAKARÉKBANK elemzőjének prognózisa szerint foglalkoztatottak száma az 1980-as évek eleje óta először várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót, az évszak végére pedig a munkanélküliségi ráta 3,0 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.

A magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság felé, a munkanélküliségi ráta helyett azonban a Takarékbank elemzője szerint érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, mert az jobban kifejezi a munkaerőpiac állapotát. Ebből a mutatóból pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.

Horváth András úgy látja, hogy az aktív korú népesség létszámából ítélve további 250-300 ezer új munkahely jöhet még létre, mire kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság csaknem 500 ezres munkaerő tartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. A központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében - vélekedik az elemző.

A képzett munkavállalók hiánya azonban lassíthatja az emelkedést, ugyanakkor a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb növekedését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is ösztönzi - állapította meg az elemző.

munkanelkuliek_2018_jul.png

 

 

Szólj hozzá