Takarékbank-prognózis: gyorsuló növekedés 2018-ban


2018. jún 22. írta: Takarék

A Takarékbank 4,6 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát, alapvetően a beruházások fellendülésére alapozva. Az éves átlagos infláció az idén 2,7 százalék lehet, s csak a jövő év közepén érheti el tartósan a 3 százalékos célt. A jelentős, 7,5 százalékhoz közeli reálbér-növekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat. Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya – 4,3 százalékos gazdasági növekedést feltételezve – az idén a 2,4 százalékos terven belül végezhet, míg 2019-ben 1,8 százalék lehet. A GDP-arányos államadósság pedig tovább csökkenhet, ez év végére 70, jövőre pedig 67 százalék alá kerülhet, s az Eximbankkal együtt sem lehet több 72, illetve 70 százaléknál. Az elmúlt hónapokban döntően külső események hatására jelentősen gyengült forint az euróval szemben 2018 végére visszaerősödhet a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba

Kevésbé támogató külső környezet, erősödő kockázatok, derűs hazai kilátások

A külső környezet – jóllehet gyengülő mértékben – alapvetően továbbra is javítja a magyar gazdaság növekedési és egyensúlyi kilátásait. Az első negyedéves adatok alapján a világgazdaság bővülése az előző negyedévben elért többéves csúcsot követően megtorpant, ugyanakkor az továbbra is párhuzamos a világ különböző pontjain, így széleskörűnek mondható. A kilátások alapján az ütem fenntarthatónak ígérkezik.

Noha az amerikai elnök által bejelentett protekcionista intézkedések, védővámok egyelőre igen csekély mértékűek, így nem okoznak azonnali sérülést a világkereskedelemben, illetve a növekedésben, az esetleges válaszok erősíthetik egy globális kereskedelmi háború kockázatát, rombolhatják az üzleti bizalmat, így a beruházási hajlandóságot is. A megszavazott adócsökkentések viszont kissé serkenthetik az amúgy is érett ciklusába érkező növekedést az Egyesült Államokban. Ezzel szemben a legutóbbi európai adatok az öreg kontinens növekedési ütemének lassulására utalnak. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások továbbra is kedvezőek, bár azok mértéke kissé tompult. A német gazdasági növekedést kissé élénkíthetik a megkötött koalíciós szerződés kiadásnövelő intézkedései. Egyelőre nem látszanak a kínai gazdaság lassulásának jelei, sőt, az az év elején még gyorsult is, ezért a visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak eltúlzottnak tűnnek.

A külső finanszírozási feltételekről pedig ugyanez mondható el. Hiszen Európát továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folytathatja a fokozatos kamatemelési sorozatot. A kockázatok ennek megfelelően ellentétesen változtak. Az amerikai kamatemeléstől való félelem mindazonáltal jelentős tőkekivonást eredményezett a feltörekvő piacokról, egyes országok – Argentína, Törökország, Brazília – komolyabb turbulenciába is kerültek. Ez, párosulva újabb politikai és geopolitikai kockázatokkal – olasz kormányalakítás, újabb szankciók Irán ellen – fokozták a piaci volatilitást, emelve a hazai felárakat és kamatszinteket is.      

Kissé tovább gyorsulhat a növekedés üteme

Az előzetesen megjelent adatok után nem okozott meglepetést, hogy a beruházások fellendülése jelentős mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. A havi kiskereskedelmi adatok pedig a fogyasztás gyorsulására utaltak, amit a GDP-adatok is megerősítettek. A külkereskedelem ugyanakkor összességében nem változtatott a növekedési ütemen. Az az idén tovább gyorsulhat, amit az igen kedvező hazai és a mérsékelten továbbra is kedvező külső kilátások is támogatnak. A jelentős reálbér-növekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat. A háztartások fogyasztása egy év alatt úgy nőtt 5,1százalékkal, hogy közben a háztartások nettó pénzügyi vagyona a megtakarításokból és hiteltörlesztésekből 2157 milliárd forinttal bővült. Az előző években elkezdett lakás- és irodaépítések átadási hulláma az idén várható, de jó részük áthúzódik jövőre is. A beruházások élénkülését a már megjelent EU-transzferek is támogatták, az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része azonban még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Ezek közül az államiak felfutása a közeljövőben várható, míg az igen jelentős autóipari, valamint a versenyszektorbeli beruházásokat a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szociális hozzájárulás (szocho), továbbá a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja. Azok ugyanis a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszeríthetik. A következő években jelentős energetikai beruházások is támogatják a gyors növekedést. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza azok magas importigénye, így a külkereskedelmi többlet csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését. Az európai gazdasági kilátások szintén kedvezőek, így idén a GDP növekedése az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével tovább gyorsulhat. A kedvező áthúzódó hatások figyelembevételével a Takarékbank kissé emelte a növekedési várakozásait, így az idén 4,6 százalékos, jövőre azonban a magasabb bázisok miatt ennél valamivel enyhébb, 3,8 százalékos növekedésre számít. A következő negyedévekben kissé tovább gyorsulhat a gazdaság, ami a kedvező naptárhatás miatt a második negyedévben elérheti az 5 százalékot is.               

Emelkedőbe fordul, de tartósan a középtávú cél alatt marad az infláció

Az infláció éves üteme továbbra is elmarad a 3 százalékos céltól. Hullámzásának hátterében döntően az üzemanyagárak meredek emelkedése áll, amely nyáron átmenetileg 3 százalék fölé tornázhatja a fogyasztóiár-indexet. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció az utóbbi hónapokban kissé mérséklődött, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól. Ezzel szemben a külső környezetből – az olajárakat leszámítva – továbbra sem érkezik inflációs nyomás. És az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresletoldali árnyomás is csak fokozatosan alakul ki. Részben ugyanis még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának és beruházásainak a pótlása zajlik, a bérköltségek növekedésének hatását pedig a hatéves bérmegállapodás keretében csökkenő bérterhek tompítják. Az éves átlagos infláció az idén 2,7 százalék lehet, s csak a jövő év közepén érheti el tartósan a 3 százalékos célt. 

Növekvő hozamszintek

Az idei év elejétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb nem konvencionális eszközöket vezetett be, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval az alapkamat 0,9 százalékos értékénél lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával szüntethetik meg. Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt lehetnek. Ebből kifolyólag a jegybanki alapkamat hosszú ideig nem igazán lesz effektív, és mivel az inflációs fejlemények ezt nem indokolják, az tartósan változatlan maradhat. Így az idén a Takarékbank nem számít a monetáris feltételek szigorítására. Noha a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatná, a feltörekvő piaci turbulenciák, valamint a tőkekivonás és más geopolitikai, illetve politikai kockázatok felerősödésével jelentősen gyengült a hazai fizetőeszköz. Miközben a teljes hozamgörbén emelkedtek a hozamok, különösen a hosszabb lejáratoknál, amely így az MNB céljával és a hazai sérülékenység csökkenésével ellentétben növelte a hazai eszközök kockázati felárát.       

Tovább csökken a munkanélküliség, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkaerőpiacon a szűkülő munkaerő-kínálat hatására a foglalkoztatás-bővülés lelassult, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. Mivel az utóbbi hónapokban megkezdődött a közfoglalkoztatott állomány csökkenése, a Takarékbank arra számít, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Egyre több ágazatban még így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a növekvő minimálbér és garantált bérminimum, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A tavaly átlagban 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta az idén 3,4 százalék közelébe kerülhet, azaz 2018-ban még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

suppan_gergely_1.jpg

A Takarékbank várakozásai szerint az idén 10,5 százalékkal nőhetnek a keresetek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8, a garantált bérminimum 12 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,7 százalékos infláció 7,5 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet. Ami azt jelentheti, hogy 2018 végén mintegy 41százalékkal lehetnek magasabbak a nettó reálbérek, mint 2013 elején. A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban a következő években gyorsuló bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. A szocho évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabb mértékben emelkedik a bruttó bérek növekedéséhez képest. Az első negyedévben a nominális GDP 8,8 százalékkal gyarapodott, ami lehetővé teszi a hasonló mértékű bérköltség-növekedést, de az európai összehasonlításban alacsony nemzetgazdasági bérhányad miatt akár gyorsabb is lehet. Ez pedig az idén bőven 10 százalék feletti bruttó béremelkedést tesz lehetővé. A 2016-2022 közötti időszak első két évében a reálbérek a Takarékbank várakozásai szerint 18 százalékkal emelkednek, így a jövő évtől átlagosan 6 százalékos reálbér-növekedés is elég lehet a konvergencia programban kitűzött 50 százalékos reálbér-növekedési cél eléréséhez, ami nem tűnik teljesíthetetlennek. Ez pedig a fogyasztás tartósan magas dinamikáját is biztosítja, kiváltképpen egy 9 százalékra csökkenő személyi jövedelemadóval. Ami 9,1 százalékos plusznövekedést jelentene az általános nettó bérszintben és erre az időszak végére a fedezet is rendelkezésre állhat. 

Kedvező egyensúlyi folyamatok

Továbbra is kedvező folyamatok látszódnak az államháztartás egyenlegében. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) az első negyedévben 11,8 milliárd forint volt, ami a GDP 0,1 százalékának felelt meg. Ezzel szemben a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege 2018. január-május között 1188 milliárd forintos hiányt mutatott, szemben az egy évvel korábbi 213 milliárd forintos deficittel. Az előző évihez képest nagyobb költségvetési hiányt döntő részben az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák. A 993 milliárd forint értékben odaítélt támogatásból ugyanis az EU mindössze 64 milliárd forintot utalt át, azokat ugyanis utólag téríti meg. Mivel az uniós kifizetéseket az uniós módszertan szerint számolt eredményszemléletű hiányban nem kell kiadásként elszámolni, attól megtisztítva a hiány lényegesen alacsonyabb, 259 milliárd forint lett volna. Az idei évi hiányterv – a GDP 4,3 százalékos növekedését feltételezve – a GDP 2,4 százaléka. A Takarékbank a bevételi oldalon továbbra is lát kisebb pozitív kockázatokat, ezért a hiányterv a választási év ellenére is teljesülhet. Mivel az idei bázis feltehetően kedvezőbb lesz, a hiány ismét elmaradhat a tervezettől.

A GDP-arányos államadósság csökkenése az uniós kifizetések megelőlegezése ellenére is folytatódhat. Az államadósság tavaly a GDP 71,7 százalékára mérséklődött, míg az Eximbank beszámításával a GDP 73,6 százaléka volt. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-8 százalékos növekedése miatt a GDP-arányos államadósság gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2018-ban a GDP 70, jövőre pedig a 67 százaléka alá (az Eximbankkal 72, illetve 70 százaléka alá) csökkenhet az adósságráta. Az uniós kifizetések teljesülést követő elszámolása miatt a következő években 2 százalék alatti GDP-arányos eredményszemléletű deficit mellett is akár igen jelentős többlet keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben. Ami lehetővé teheti az adósság nominális mérséklését is, még meredekebb GDP-arányos államadósság-csökkenést okozva.

Noha a külkereskedelmi mérleg robosztus többlete – a megugró belső kereslet hatására – mérséklődik, a külső egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak. A folyó fizetési mérleg többlete tavaly jelentősen csökkent, ezzel szemben a növekvő EU-forrásbeáramlás miatt nagyot javult a tőkemérleg többlete, így magas maradt Magyarország nettó külső finanszírozási képessége (a GDP 4,1 százalékára csökkent az előző évi 6-ról). A következő években kissé tovább csökkenhet az árumérleg többlete, mivel a robosztus belső keresletet némileg ellensúlyozza a kedvező külső kereslet és az új exportkapacitások üzembe helyezése. A jövedelemegyenleg passzívuma ugyanakkor csökkenhet, így összességében a Takarékbank stabil többletre számít a folyó fizetési mérlegben. A tőkemérleg eközben az uniós átutalások növekedése miatt érdemben javulhat, így a külső finanszírozási képesség ismét megközelítheti a 9 milliárd eurót, azaz a GDP 6-6,3 százaléka között lehet. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 85 százaléka alá került, 2019 végére pedig a Takarékbank szerint már csak annak alig kétharmadát éri el. A nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság. 

Külső hatásokra gyengült a forint, év végére újra erősödhet

Az elmúlt hónapokban döntően külső események hatására jelentősen gyengült a forint. Az amerikai kamatemelési aggodalmak hatására masszív tőkekivonás indult meg a feltörekvő piacokról – bár ennek ellentmond, hogy a külföldi tulajdonban levő állampapír-állomány minimálisan még növekedett is –, fokozott turbulenciát okozva egyes feltörekvő piacokon, így a különösen sebezhető Argentínában, Brazíliában és Törökországban. A forint volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem számítunk további gyengülésre a forint euróval szembeni árfolyamában, míg 2018 végére visszaerősödhet a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

 

A TAKARÉKBANK ELŐREJELZÉSEINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

 

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

TÉNY

ELŐREJELZÉS

GDP éves változása (%)

4,2

3,4

2,2

4,0

4,6

3,8

3,3

   Lakossági fogyasztás éves változása (%)

2,4

3,4

3,8

4,1

5,0

4,7

4,0

   Közösségi fogyasztás éves változása (%)

9,8

0,2

0,6

-0,4

2,5

0,6

1,0

   Beruházások éves változása (%)

12,3

1,9

-10,6

16,8

16,0

9,3

2,0

   Export éves változása (%)

9,1

8,5

3,4

7,1

6,5

6,5

6,5

   Import éves változása (%)

11,0

6,4

2,9

9,7

7,2

6,6

5,5

Ipari termelés éves változása (%)

7,7

7,4

0,9

4,8

6,5

6,0

6,0

Kiskereskedelmi forgalom éves vált. (%)

5,1

5,6

4,5

5,3

5,7

4,5

4,0

Építőipari termelés éves változása (%)

13,5

3,0

-18,8

29,6

17,0

8,0

0,0

Infláció éves változása (%)

-0,2

-0,1

0,4

2,4

2,7

2,9

3,0

Munkanélküliségi ráta (%)

7,7

6,8

5,1

4,2

3,4

3,1

2,9

Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)

-2,8

-2,0

-1,9

-1,9

-2,3

-1,8

-1,5

Államadósság (GDP %-a)

75,2

74,7

73,9

71,7

69,9

67,7

64

Államadósság Eximbankkal (GDP %-a)

76,6

76,7

76

73,7

71,9

69,5

65,7

Külkereskedelmi mérleg egyenlege (millió euró)

6.274

8.595

9.725

8.082

7.550

7.600

8,200

Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-a)

1,5

3,5

6,0

2,9

3,1

2,9

3,1

Külső finanszírozási képesség* (GDP %-a)

5,2

8,1

6,0

4,1

6,3

6,0

6,3

Bruttó külföldi adósság* (GDP %-a)

117,2

108,6

96

84,6

74,3

64,7

56

Nettó külföldi adósság* (GDP %-a)

45,4

19,5

22,2

12,4

7,1

2,4

-2,4

Jegybanki alapkamat (év vége, %)

2,10

1,35

0,90

0,90

0,90

0,90

1,25

EUR-HUF éves átlag

308,6

309,9

311,5

309,3

312,7

311,3

309,1

EUR-HUF év végi

314,8

313,1

311,0

313,0

310,8

311,5

305,3

*Tartalmazza a külföldi közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke állományát.

Szólj hozzá