0,90% maradt az alapkamat


2018. jún 19. írta: Takarék

Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 0,90%-on hagyta az alapkamatot, valamint -0,15%-on az egynapos betéti rátát - állapította meg kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. 

A kamatdöntésnél azonban jóval lényegesebb lehet a Monetáris Tanács 3 órakor megjelenő közleménye, valamint új előrejelzései az inflációról és a GDP növekedéséről, ami tartalmazhat arra vonatkozó utalást, hogy a monetáris Tanács készen áll-e a nem hagyományos eszközök szűkítésére, amennyiben a forint árfolyamának gyengülése növeli az inflációs várakozásokat, közelebb hozva az inflációs cél elérését. Noha a következő hónapokban az infláció meghaladhatja a 3%-os inflációs célt, ez döntően az üzemanyagárak bázishatásának és közelmúltbeli meredek emelkedésének következménye, míg a maginfláció, valamint az MNB által kalkulált tisztított inflációs mutatók stabilan elmaradnak a céltól, az év végére pedig visszatérhet az infláció a 3%-os szint alá. Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet”az infláción, így nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon.

Az elmúlt hetekben az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos turbulenciáinak hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok, különösen a hosszú oldalon, érdemben emelkedtek a kockázati felárak. Mivel a hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, miközben az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés. A forint gyengülése párhuzamosan az olajárak emelkedésével ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében. A határidős kamatlábak a kamatok emelkedését, a nem hagyományos monetáris eszközök fokozatos kivezetését árazzák, de feltehetően előbb-utóbb lefelé fognak korrigálni.    

A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, ill. állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, ill. a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos bubor kamatláb az év elején 0,02%-ig csökkent, az egy évnél rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyek hozamai pedig átmenetileg negatív tartományba süllyedtek. Az MNB Monetáris Tanácsa a tavaly szeptemberi ülésén 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 év végétől fennálló állományát. Mindemellett bővítette a swapeszközök állományát is annak érdekében, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán minél hamarabb érvényesüljön Ennek biztosítása érdekében a Monetáris Tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. Az MNB feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezetett be, amelynek 2018 első félévére vonatkozó keretösszegét 600 milliárd forintban határozta meg. Az IRS-eszközt a partnerbankok 2018. január elejétől rendszeres tendereken érhetik el, az első tendert követően pedig ezen eszköz finomhangolására is sor került. Emellett a Magyar Nemzeti Bank egy célzott programot is indított, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárolhat.  A nem konvencionális lépésekre azért került sor, mivel az MNB korábbi előrejelzése szerint a 3% inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható. Mivel a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3%-os inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács a mostani ülésen dönthetett a kiszorítandó likviditás további mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozhatja meg a jegybanki swapeszközök állományát. A monetáris kondíciók szigorítására így a jövő év közepéig nem számítunk, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja havi 15 milliárd euró összeggel, kamatemelésre pedig 2019 második feléig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a hitelminősítők általi további felminősítéseknek köszönhetően.

suppan_180619_01.jpg

suppan_180619_02.jpg

suppan_180619_03.jpg

Szólj hozzá

elemzés alapkamat MNB Suppan Gergely