Magyar bankvezérek üzentek az új kormánynak


2018. ápr 18. írta: Takarék

A különadók csökkentését, a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel szabályozásának átalakítását és az adminisztrációs terhek enyhítését várják a bankvezérek az újonnan felálló kormánytól. Mai Hitelezés 2018 konferenciánkon első hallásra értékelték a bankvezérek az MNB friss bankszektori jövőképét is.

Mit szólnak a jegybank növekedési elképzeléseihez?


Zolnai György (Raiffeisen) szerint a bankár akkor tud prudensen hitelezni, ha olyannak ad hitelt, aki jogosult rá és valószínűleg vissza tudja fizetni. A betéteken nem nagyon lehet pénzt keresni, marad tehát a hitelezés. Kérdés, hogy találnak-e olyan háztartásokat, kkv-kat elégséges számban, amelyek vennének fel hitelt. A kkv-hitelezés akkor fog megindulni, ha tőke oldalon is erősödnek a cégek. A legnagyobb kihívás a biztonságosan hitelezhető ügyfelek felhajtása lesz, ehhez kell az óvatos gazdasági növekedés. Wolf László (OTP)úgy véli, még valóban van hova növekedni, évi 10% körüli növekedést látnak a következő években a hitelezésben, az új szabályozások rengeteg erőforrás-költséget elvisznek, egyre több az egyéb ilyen költségtényező. Van kapacitás növekedni, de egyre több pénzt visz el a munkaerő tisztességes megfizetése, a digitalizáció, a szabályozás. Vida József (Takarékbank) szerint a felvázolt számok eléréséhez a több mint hétmillió vidéki ember hozzájárulása is kell majd. El kell velük fogadtatni, hogy a hitelezés jó. A takarékok betétben erősek, hitelezésben viszont nehezen tudják teljesíteni az elvárásokat. Meg kell tanítani az embereket hitelt felvenni, valamint egyszerűsíteni kell a hitelezés folyamatát is - vélte. A takarékoknak 1162 fiókjuk van, ezzel együtt azokat az elvárásokat is teljesíteni kell, melyek a jogszabályokból erednek. A digitalizáció nagy térhódítást hoz majd a piacon, de a robotika még érdekesebb lesz - utóbbival lehet majd teljesíteni hosszú távon az MNB növekedési elvárásait. Jelasity Radován (Erste) hangsúlyozta: a múlt év utolsó negyedévében végre megindult a lakosság hitelállomány-növekedése, ami az előtörlesztések, NPL-eladások miatt ez eddig csökkent, remélhetően 2018-ban a növekedés folytatódni fog. Az Erstének van egyébként a legalacsonyabb NPL-állománya, 1% a vállalati, 5% a lakossági üzletában. Bakonyi András (MKB): tavaly fogadta el az MKB a 2020-2021-ig tartó növekedési tervét. Lakossági és vállalati piacon is tudják produkálni a növekedési terveket, a 10% fölötti növekedési cél reális, a körülmények erre alkalmassá tehetik a bankszektort, viszont óvatosan kell eljárni. Komoly a szakemberhiány, rengeteg költség van, nehéz nagyokat lépni.

Hogy fogják bírni tőkével és költséggel a bankok a növekedési elvárások teljesítését?


Wolf László (OTP) szerint 10% fölötti ROE szükséges a növekedéshez, és sokat segítene az adóterhelés csökkentése is. Zolnai György (Raiffeisen) szerint nem igaz, hogy a digitalizációval alacsonyabbak lennének a költségek. Az üzleti volumen növelése mellett az adminisztrációs teher folyamatos növelése is a költségek növekedése felé hat, egyáltalán nem optimista a költségcsökkentéssel kapcsolatban. Jelasity Radován (Erste) szerint az ügyfélszám 50%-os növelését úgy is meg tudná oldani a bankszektor, hogy időközben a költségei nem 50%-kal növekednek. A kapacitások sok tekintetben adottak a növekedéshez.

Mit kérnének az új kormánytól?


Zolnai György (Raiffeisen) elmondta: a készpénzhasználattal szemben a digitális pénzhasználatot szeretnék motiválni. Bakonyi András (MKB) szerint az elektronikus tranzakciókra vonatkozó illetéket el kellene törölni, és a túlszabályozottságot enyhíteni. Jelasity Radován (Erste) szerint a mostani bankadóval lehetetlen 160%-ra növelni GDP-arányosan a bankszektor mérlegfőösszegét, hiszen közel 20 bázispont mértékben terheli a mérleget. A készpénz is a szürke- és feketegazdaság melegágya. Vida József (Takarékbank) hozzátette: a kockázati költségeket jelentősen csökkentené, ha a végrehajtási szabályok kedvezőbbé válnának, és a tranzakciós illeték szabályozása is racionálisabbá válna. Wolf László (OTP) is felszólalt az ingyenes, ugyanakkor banki oldalon megadóztatott készpénzfelvétel ellen. A legfontosabbnak a (pénzügyi) oktatás fejlesztését nevezte, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány és a bankszektor kapcsolata sokat javult az elmúlt években.

Mikor fog tetőzni vagy visszaesni a hitelezés?


Zolnai György (Raiffeisen) a közönségszavazás során arra szavazatott, hogy 5-7 év múlva fog ez bekövetkezni, a következő megingást, bankválságot szerinte egy nemzetközi pénzügyi megingás hozhatja. Wolf László (OTP)szerint a következő nemzetközi megingást ellenálló, sokkal kevésbé sérülékeny állapotban várja a magyar gazdaság és a bankszektor. Kiegyezne egy 5 éves gyors növekedéssel, rövid visszaeséssel, majd újabb növekedéssel. Vida József (Takarékbank) szerint a hitelállomány csökkenésére nem kell számítani a következő évtizedben, legfeljebb megtorpanásra. Az egyik legnagyobb kockázatnak a humán erőforrás hiányát nevezte. Egyelőre ugyanis nem trendi a bankárság. Jelasity Radován (Erste) szerint túl régóta tart az alacsony kamatok kora. Mindenki építkezik, az idei lakástranzakciók száma és a lakáscélú hitelek volumene hasonló lehet a 2008-ashoz. A nagy különbség a két év között a szabad felhasználású hitelek relatív hiánya. Bakonyi András (MKB) szerint nehéz megmondani, mikor jön először fordulat, 3-5 évnél hosszabb időre nehezen látunk.
dfbgbdf.png
Szólj hozzá

bank takarék Vida József