Csökkent a folyó fizetési mérleg többlete


2018. már 23. írta: Takarék

A várakozásokat alulmúlva, 197 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg többlete a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbi 897 millió euróról. A tőkemérleg többlete 431 millió euró volt, így a negyedik negyedévben a külfölddel szembeni finanszírozási képesség 628 millió euró, szezonálisan kiigazítva a GDP 1,8%-a volt. Az árumérleg többlete 1,97 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,265 milliárd euróról, mivel a megugró belső kereslet miatt az import gyorsabban nőtt az exportnál. A szolgáltatások többlete 1,775 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 1,5 milliárdról.

Az elsődleges jövedelmek hiánya 1,442 milliárd euróra nőtt az egy évvel ezelőtti 914 millió euróról, míg a másodlagos jövedelmek hiánya 326 millió euróra csökkent 454 millióról. A tavalyi évben 3,6 milliárd euróra csökkent a  folyó fizetési mérleg többlete az egy évvel korábbi 6,87 milliárdról, azaz a GDP 2,9%-ra az azt megelőző 6%-ról. Ezzel szemben a tőkemérleg 1,5 milliárd euró többletet mutatott az egy évvel korábbi minimális hiány helyett, így a külső finanszírozási képesség 5,1 milliárd euróra csökkent a 2016-os 6,82 milliárd euróról, azaz a GDP 4,1%-ára a korábbi 6%-ról.  

kulker_2018_marc_foto.jpgFotó: www.investinosmaniye.com

A következő években kissé tovább csökkenhet az árumérleg többlete, mivel a robosztus belső keresletet némileg ellensúlyozza a kedvező külső kereslet és új exportkapacitások üzembe helyezése, bár a külső keresletre kockázatot jelenthet a vám- és kereskedelmi háború esetleges kiterjedése, bár az eddig bejelentett intézkedések egyelőre legfeljebb elhanyagolható módon befolyásolják a globális kereskedelmet és a világgazdasági kilátásokat. A tőkemérleg ugyanakkor az uniós átutalások növekedése miatt érdemben javulhat, így a külső finanszírozási képesség ismét megközelítheti a 9 milliárd eurót, azaz a GDP 6-7% között alakulhat.

kulker_2018_marc1.png

Kifejezetten kedvező, hogy a bruttó külső adósság 74, a nettó 16,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel  korábbi 78,1, illetve 21,8 milliárd euróról, így a bruttó külső adósság a GDP 60%-a, a nettó 13,1%-a volt. A külső adósság csökkenése kifejezetten látványos 2009-hez képest, amikor a bruttó külső adósság a GDP 117,8%-a, a nettó külső adósság a GDP 60,5%-a volt. A tulajdonosi hitelekkel számolva a bruttó külső adósság 103,5 milliárd euróra csökkent a 2010-ben mért 140,5 milliárdról, azaz a GDP 83,8%-ára a GDP 149,5%-áról, míg így számolva a nettó külső adósság 14,7 milliárd euróra csökkent a kilenc évvel korábbi 61 milliárd euróról, azaz már alig haladja meg a GDP 13%-át.

kulker_2018_marc2.png

Mivel a következő években a külső finanszírozási képesség megközelítheti a 9 milliárd eurót, a nettó külső adósság 2019-ben megszűnhet, az ország pedig nettó külső hitelezővé válhat, így a hazai pénzpiac a világ legstabilabb pénzpiacai közé tartozhat, a külső sérülékenység meredeken csökkenhet, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás pedig több fokozattal is javulhat a következő években.

kulker_2018_marc3.png

 

Szólj hozzá