Kiugró lendülettel indítja az évet az építőipar


2018. már 14. írta: Takarék

Januárban 43.2%-al nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az épületek főcsoportban 48.4% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 33.4%, így egyre jelentősebb volument képviselnek a piaci alapú lakásátadások a termelésben.

Havi alapon 6.4% volt az emelkedés a teljesítményben. Épületek esetében új szerződést kiugró volumenben, 199 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 465 milliárd forint volt, ami 23%-os éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 75 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1.671 milliárd forint volt 159%-os éves növekedés után. Épületeknél a növekedést immár lakóépületek, ipari és oktatási épületek átadása húzza, ahogy egyre inkább befejeződnek a beruházások első hullámai, egyéb építmények esetében pedig gyorsforgalmi utak építése és vasútfelújítási munkák.

2017-ben a IV. negyedév végéig 14.389 új lakás került átadásra, ami 44%-os növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 37.997 darabot adtak ki, ami 20%-os időszaki emelkedésnek felel meg. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 2.761 darab, míg az engedélyekből 14.632 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk. Idén piaci becslések szerint 20-25 ezer lakás kerülhet átadásra országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, így van még tér a bővülésre a piacon.

Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41% iroda, 34% lakás, 16% kereskedelmi, 8% logisztika, 1% pedig szállodafejlesztés.

A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3.4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már 8% alatti és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a CSOK illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5%-os szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

2018-ban 20%-ot meghaladó éves építőipari növekedésre számítunk, figyelembe véve, hogy a 2017-es bázis erősebb alapot jelent. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulhatnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is érdemben felzárkózik.

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 41 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 322 ezren dolgoznak a szektorban. Ez minimálisan továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni. A szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

blog_epitkezes.JPG

epites_2.png

Forrás: KSH, Takarékbank, EBI, Shutterstock
Szólj hozzá

építőipar építő KSH Horváth András