Tíz éve nem látott roham a magyar bankoknál


2018. feb 02. írta: Takarék

A magyar lakosság és a vállalati szféra sem vett fel annyi hitelt 2008 óta, mint a tavalyi év egészében - mutatják az MNB tegnap közzétett adatai. A lakáshitelek új kihelyezése a tavalyelőttinél is nagyobb mértékben, 39%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 47%-kal nőtt 2017-ben. Miközben a lakosság hiteltartozása így is csak 1,3%-kal tudott gyarapodni tavaly, a vállalatoké váratlanul nagy mértékben, 9,5%-kal bővült 2016 végéhez képest. Bár az új kihelyezések növekedése lassulhat idén, a hitelezés esetleges visszaesésének semmiféle jelét nem látjuk.

Közzétette az MNB a bankszektor decemberi hitelezési és betéti adatait, ezzel ha nem is véglegessé, de teljessé váltak a 2017-es évet e téren bemutató jegybanki statisztikák. Az adatok alapján megállapítható, hogy a lakosság közel annyi hitelt vett fel, mint 2005-ben, a lakáshitel-felvételek pedig már a 2006-os szintet közelítették. Tavalyi teljes háztartási hitelfelvételünk a 2008-as csúcs 59%-a volt.


A lakossági hitelezésnek továbbra is két motorja van: a lakáshitelek és a személyi kölcsönök. Sokak várakozásával ellentétben gyorsult a lakáshitelek új kihelyezésének növekedése, így a 2016-os 29% után 39%-kal bővült a lakáshitelek új volumene. Ebben az újlakás-projektek felpörgése és a CSOK népszerűsége is szerepet játszhatott. Bár a személyi kölcsönök esetében lassulás következett be az új kihelyezések bővülésében, az itt tapasztalt 47%-os növekedés felülmúlja a lakáshitelekét.


Ami a vállalati hiteleket illeti, 2017-ben közel 612 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a vállalatok, köztük a kis- és középvállalkozások, mint amennyit törlesztettek. A lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben sem láttunk 2008 óta akkora bővülést, mint 2017-ben.


A lakossági hitelállomány a nagy összegű törlesztés miatt a robbanásszerű új volumen bővülés ellenére is csak 1,3%-kal nőtt, jelentősen elmaradva a vállalati hitelállomány 9,5%-os bővülésétől. A lakossági betétállomány 4,8%-os növekedése is kisebb, mint a vállalati betétállomány 14,2%-os hasonló adata.


A háztartások lakáshitel-állománya tavaly 3,9%-kal növekedett, ami meglehetősen egészségesnek mondható. A személyi kölcsönök állománya 27,7%-kal nőtt, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké viszont 16,5%-kal csökkent. Utóbbi, vagyis a jelzáloghitelezésnek a lakáshitelezés melletti másik lába tehát 2017-ben sem "nőtt vissza". Ugyanígy nem tértek észhez a betétek esetében a lekötött betétek sem, ám ezek 10,7%-os csökkenését bőven kompenzálta a látra szóló betétek 14,6%-os tavalyi bővülése.


Év végére az új lakáshitelek átlagos kamata 4,17%-ra csökkent az egy évvel korábbi 4,70%-ról, vagyis a lakáshitelek érzékelhető mértékben még olcsóbbak lettek. E mögött elsősorban a referencia-kamatlábak tavalyi csökkenése áll. Megindult a 3 és 5 éves kamatperiódusú hitelek kamatának jelentősebb csökkenése is, amiben a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek őszi megjelenésének is lehetett szerepe.


Ami a betéteket illeti, az éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata tavaly a bankközi kamatok csökkenésével párhuzamosan decemberről decemberre 0,54%-ról 0,24%-ra csökkent, ennek fényében nem csoda a lakosság elfordulása e megtakarítási formától. A bankbetétek közel kétharmada látra szóló betét.

Forrás: MNB/Portfoliókepkivagas_3.JPG

Szólj hozzá

hitel háztartás hitelállomány MNB