Jobban nőtt a gazdaság a harmadik negyedévben


2017. dec 06. írta: Takarék

A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a harmadik negyedévben 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ez 0,3 százalékponttal magasabb a november 14-én közölt első becslésnél. A Takarékbank elemzője szerint évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek a kilátások.

A statisztikai hivatal elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményével magyarázta a nagyobb növekedési adatot.

Az utolsó negyedévben markánsan gyorsulhat a GDP növekedése, így idén továbbra is 4 százalékos GDP növekedésre számít Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A szakértő nem lepődött meg a kedvező adaton, szerinte évtizedek óta nem voltak ilyen jók a magyar gazdaság kilátásai. Hosszú távon pedig ennél is több lehet a magyar gazdaságban – nyilatkozta a Mandinernek adott villáminterjúban.

Meglepetést jelent a harmadik negyedévi adat?

Eredetileg 3,8 százalékos növekedésre számítottunk, így a 3,9 százalékra felfelé módosított növekedés gyakorlatilag megfelelt a várakozásunknak. A részletekkel kapcsolatban igen pozitív meglepetést okozott, hogy a fogyasztás végre érdemben gyorsult, valamint igen impozáns növekedést mutattak a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, infokommunikáció, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágazatai. 

Mennyire jó ez a növekedési adat nemzetközi összevetésben?

Nemzetközi összehasonlításban erős középmezőnynek számítanak az adatok, de, amennyiben figyelembe vesszük, hogy az időjárásfüggő mezőgazdaság mintegy 0,6 százalékponttal rontotta a növekedést, ezt kiszűrve a növekedés elérhette volna az igen kiemelkedő 4,5 százalékot is.

Lejtőn nyomjuk a gázt, vagy épp az ellenszél ellenére teljesít ilyen jól a gazdaság?

Mindkét állítás hamis. A hazai és európai konjunktúra mutatók évtizedes, vagy soha nem látott csúcson vannak, a világgazdaságban párhuzamos, szinkronizált fellendülés látszik, így nem tűnik elrugaszkodottnak az a kijelentés, hogy a kilátások évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai növekedés az eladósodás (háztartások, állam) csökkenése mellett megy végbe.

A kilátásokat az építőipari szerződésállományok, a tervezett beruházások és az igen kedvező külső konjunktúra is támogatja, amellett, hogy a reálbérek mintegy kétszámjegyű növekedése mellett a hazai háztartások már igen komoly nettó pénzügyi vagyont halmoztak fel.  

A borúlátók szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési képessége alacsony és ez is csak az uniós forrásoknak köszönhető. Ön viszont úgy gondolja, hogy aranykor jön a magyar gazdaságban.

A potenciális növekedésre vonatkozó becslések feltehetően igen alulbecsülik a lehetőségeket. Ha figyelembe vesszük az elmúlt években – főleg a háztartások és részben a vállalatok – lezajlott igen meredek mérlegkiigazítási folyamatát, a stabil költségvetési helyzetet, az igen masszív külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegtöbbletet, a fenntartható növekedésünk valószínűleg magasabb a mostaninál. Ha a lakosság például a többletjövedelmének kisebb részét takarítaná meg, gyorsabb lehetne a fogyasztás növekedése, így a magasabb import mellett is nagyobb lenne a GDP növekedése.

Milyen tényezők alapozzák meg a következő évek gyors növekedését?

A következő negyedévekben lakás és irodaátadási boom várható, az uniós és anélküli állami beruházások a következő években futnak fel, további jelentős feldolgozóipari beruházások várhatóak (a Mercedes 2018-ban indítja újabb, 1 milliárd eurós beruházását). Jelenleg is folyamatban van több exportkapacitás növelő beruházás, ami párosulva a felfutó európai konjunktúrával az exportnak is újabb lökést ad, ezért nem fog lényegesen szűkülni a külkereskedelmi többlet. A munkaerőhiány az egész régióra jellemző, így a régióban igen gyors bérnövekedésre lehet számítani, ami növeli a vásárlóerőt, így a fogyasztás érdemben fog hozzájárulni a növekedéshez. A munkaerőhiány – és a növekvő munkaerőköltség – másrészről technológiai, gépberuházásokra kényszeríti a vállalatokat, amelyek így végül hatékonyabbak, termelékenyebbek, versenyképesebbek lesznek, ami alapvető feltétele a bérnövelésnek is. A bérnövekedés pedig önmagában is pozitívan hat vissza a termelékenységre, mivel a fogyasztás növekedése miatt emelkedik a hazai piacra termelő és szolgáltató cégek forgalma, árbevétele, így, amennyiben nem tudnak létszámot emelni, nő az egy alkalmazottra jutó bevétel.

 gdp_q3_2becs.JPG

Forrás:KSH

Szólj hozzá

ksh GDP Suppan Gergely