Mélyponton a munkanélküliség


2017. nov 29. írta: Takarék

A várakozásokkal megegyező mértékben, 4,0 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta augusztus és október között, emellett a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,8 százaléka dolgozott – kommentálta a friss statisztikai adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Augusztus és október között az előző év azonos időszakához képest 41 ezerrel, 4 445 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 84 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 34 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 10 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző 3 havi átlaghoz képest 6 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ez hosszú idő óta először fordult elő az év ezen időszakában.

A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 5 ezer fővel 4,629 millióra növekedett.

Ezzel párhuzamosan 4,0 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta augusztus és október között, ami megegyezik a várakozásokkal. A munkanélküliek száma 5 ezerrel csökkent az előző 3 havi átlaghoz képest, míg 36 ezerrel lett kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest.

Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,8 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,4 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77,6 százalékos rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a közszolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővült 2017. III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 5 ezer, feldolgozóiparban 39 ezer, az építőiparban kiemelkedő, 34 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében 23 ezerrel csökkent a létszám.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is csaknem 600 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már kismértékben csökkent.

A foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.

A foglalkoztatottak száma idén már nem érhette el a 4,5 millió főt, erre 2018 nyaráig várnunk kell. A munkanélküliség valószínűleg elérte idei mélypontját, míg éves átlagban 4,2 százalék lehet a ráta. Ez az arány 2018-ban éves átlagban várhatóan 3,8 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.

munkaeropiac_aug_szept.png

Szólj hozzá

munkaerőpiac KSH Horváth András