Nőtt a háztartások pénzügyi vagyona  


2017. nov 17. írta: Takarék

Idén szeptember végéig 46,788 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, Horváth András, a Takarékbank elemzője további növekedést vár a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus bővülésével párhuzamosan.

Szeptember végéig 736 milliárd forinttal nőtt a vagyon az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3,300 milliárd forint volt a gyarapodás.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 8,581 milliárd forintra nőtt 7 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 132 milliárd forintos emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 729 milliárdos negyedéves növekedéssel 38,206 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság tovább gyűjtögeti a párnacihában a készpénzt, 71 milliárd forinttal növekedett az állomány, ezen felül 66 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 42 milliárddal csökkent a lekötött betéteké.

A lakosság 171 milliárd forinttért vásárolt hosszú lejáratú, 32 milliárdért rövid lejáratú (állam)kötvényeket a negyedév alatt, tőzsdei részvényt 4 milliárdért, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 3 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 17 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken ismét nagyon jól kerestek a lakossági befektetők, 57 milliárd forintot hoztak a konyhára, így aki az elmúlt negyedévek alatt szállt be a piacba mára a többszörösére növelhette a vagyonát. A befektetési jegyek hozama 29 milliárd forint volt, a háztartások nyugdíjpénztári hozama pedig 43 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke), 204 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 2 milliárd forintot nyert a lakosság összesen.

A kötelezettségek tranzakciós alapon immár növekedtek, ami jelzi az élénkülő hitelpiacot, a fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hitelek állománya 5 milliárddal csökkent összességben, de hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitel szerződést 74 milliárd forint értékben írtak alá a háztartások a negyedév során.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyonban. A legutolsó rendelkezésre álló, 2015-ös Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 97,7 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 81,7 százalék, az íreknél 79,3 százalék, a cseheknél 78,9 százalék, a görögöknél 78,3 százalék, a finneknél 71,7 százalék, a szlovéneknél 70,1 százalék, az észteknél 66,0 százalék, a lengyeleknél 59,8 százalék, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 40,6 százalékát érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 127,5 százalékos illetve az osztrák 129.6 százalékos szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a dán 171,6 százalékos vagy a svéd 198,8 százalékos szint eléréséig még jelentős utat kell megtennie a magyar gazdaságnak.

A gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság. 20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná. A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2.5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt is lassan negatív lesz, így középtávon ennél az eszközosztálynál is a befektetési alapoknál látható felfutás, majd stagnálás várható.

Az előző negyedéves 5 milliárd forintos lakossági részvényeladás után, a harmadik negyedévben 4 milliárd forintos vásárlás történt, annak ellenére, hogy az árfolyamnyereség továbbra is hatalmas mértékű, 57 milliárd forintos volt. Ezzel együtt is mindössze 2,6 százalék a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 668 milliárd forintnyi állományon belül is mindössze kétharmad a hazai kibocsátású részvények aránya. Ez a régiós átlag 3-4 százalékos szintjétől is elmarad, kiváltképp a fejlett gazdaságokban tapasztalt mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvényvásárlását. A  tőzsdei kínálat tőzsdeképes állami- és magánvállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába történő bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához. Így a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudna a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további érdemi gyarapításában.

haztartasok_penzugyi_vagyona_2017q3_jpg.png

Szólj hozzá

pénzügy Horváth András TakarékBank lakossági állampapír