Jól teljesít az építőipar


2017. nov 13. írta: Takarék

Szeptemberben 23,8 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az év egészére mintegy 25 százalékos növekedést vár Horváth András, a Takarékbank elemzője, sőt, akár ennél is nagyobb bővülés is lehet.

Az épületek főcsoportban 22,9 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 25,4 százalék. Havi alapon 3,8 százalék volt a csökkenés a teljesítményben.

Idén a III. negyedév végéig 7981 új lakást adtak át, ami 51 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 28 411 darabot adtak ki, ami 33 százalékos időszaki emelkedésnek felel meg. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 1660 darab, míg az engedélyekből 10 952 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk. Budapesten az átadások felpörgése az év végétől illetve a jövő évtől várható, ahogy a végéhez érnek a nagy volumenben fejlesztett társasházi ingatlanok.

Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot. Ez tíz éves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.

A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a CSOK illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

2017 egészére 25 százalék körüli növekedést várunk az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott.

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerő-piacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

Szeptemberben épületek esetében új szerződést 93 milliárd forintért kötöttek, így a szerződések állománya 342 milliárd forint volt, ami 34 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 202 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1049 milliárd forint volt 178 százalékos éves növekedés után. Épületeknél a növekedést alapvetően ipari és raktárépületek illetve sport és oktatási épületek építése (és átadása) húzza egyelőre, egyéb építmények esetében út- és vasútépítési munkák.

szept_epipar.png

Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés

Szólj hozzá

építőipar KSH Horváth András