MNB-alelnök: hosszú időszakra berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra


2017. okt 06. írta: Takarék

Élvezzük ki az előnyeit annak, hogy akár 7-8 évig is negatív reálkamatok várhatók Magyarországon - erről Nagy Márton, a Magyar Nemzet Bank (MNB) alelnöke a Portfolio.hu Budapest Economic Forum 2017 című konferenciáján beszélt.

    Ez történelmi lehetőséget jelent a hazai gazdasági élet szereplői, az állam és a háztartások számára egyaránt.
    Az irányadó kamatszint az MNB megalapítása óta nem volt ilyen alacsony (0,90 százalék), egyúttal minden vizsgált szegmensben csökkentek a reálkamatok. A régióban mindenütt csökkent a reálkamat, de Magyarországon a legjobban. Az állampapírpiaci, illetve bankközi hozamok historikus mélységbe süllyedtek idén ősszel, sőt, 20 éves horizonton is negatív a hazai bankközi reálkamat.
    Nagy Márton kiemelte: "kegyelmi állapot" van Magyarországon a tartósan negatív kamatkörnyezet miatt, ami azért is lényeges, mert az ország történetében eddig negatív reálkamatra utoljára a hiperinfláció idején volt csak példa. A hosszú futamidejű állampapírok hozamai soha, még a válság előtt sem voltak ilyen alacsonyak, ennek pozitív a hatása a gazdaság egyes szektoraira.
    Az államháztartás jelentős kamatkiadás-megtakarítást ért el az utóbbi években, a 2013. évi 5 százalékról a GDP 3 százalékára csökkent a kiadás, és tovább mérséklődik, a reálkamat csökkenése kedvezően hat az államadósságra is. Ebben a környezetben logikus az állam számára, hogy minél hosszabb futamidőre és minél alacsonyabb, előre fixált kamatok mellett bocsát ki állampapírokat. Az állam ebben a környezetben tovább csökkentheti az államadósságban devizaadósság arányát, ami most 24 százalék.
    A háztartások kamatbevétele jobban csökkent, mint a kamatkiadása. A lakosság jövedelmének növekedése eddig nem járt a fogyasztói ráta emelkedésével, a háztartások inkább a beruházásaikra, leginkább lakásszerzésre fordítják pluszjövedelmüket.
    Kitért arra, hogy a jegybank figyelemmel kíséri a hazai készpénzállomány növekedését is, mivel a negatív reálkamatok idején a készpénztartás nem jelent költséget a gazdaság szereplői számára.
    A vállalatoknak azt lehet javasolni, hogy fogják vissza a pénzügyi eszközök felhalmozását, a mai környezetben érdemes hitelt felvenniük és beruházniuk, minél hosszabb időre felvett, fix kamatozású forrásokból.  Az MNB alelnöke jelezte: a bankok vezetői rendszerint elmondják, hogy mennyire fájnak a hitelintézeteknek az alacsony kamatok, ez részben igaz, mert 100 bázispontos alapkamat-csökkentés évi 20-30 milliárd forintos jövedelem-kiesést okoz a bankrendszernek. Ezt a bankok a nem kamatjellegű bevételek növelésével, így a például a jutalékokkal, vagy különböző költségelemek felszámításával tudják kompenzálni.
    Úgy vélte, a hazai bankrendszerben a költséghatékonyságot tovább kellene javítani, ebben még jelentős tartalékok vannak. A magyar bankszféra a világ egyik legkevésbé hatékony bankrendszere.  A jegybank alelnöke szerint a bankoknak 20-30 évre kellene fixálniuk a lakáshitelek kamatokat, három nagybank már el is kezdte ilyen kölcsönök nyújtását. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek fix kamatozásúak, és az adósságfék szabályok is preferálják a fix kamatozású hiteleket. A jegybank azon gondolkodik, hogy lehetne a meglévő hitelállományt is fix kamatozásúra átváltoztatni.


img_0393-20171005_nagy_marton.JPG

Fotó: portfolio.hu

Szólj hozzá

bankszektor MNB kamatkörnyezet