Elárulták a magyarországi bankvezérek, mitől félnek a leginkább


2017. okt 05. írta: Takarék

Hiába jók a makrogazdasági adatok, nem nagyon számíthat 10 százalék feletti átlagos tőkearányos megtérülésre a magyar bankszektor a következő években. A tovább csökkenő kamatszint, a munkaerőhiány és a túlszabályozás már rövid távú, az ingatlanpiac tetőzése és a kamatkörnyezet emelkedésének hiteltörlesztésre gyakorolt hatása pedig hosszú távú kockázatként jelentkezik a bankoknál. Ma már nem csoda, ha egy programozó többet keres egy fiókvezetőnél - hangzott el a bankvezérek panelbeszélgetése során a Portfolio mai Budapest Economic Forum 2017 című konferenciáján. 

Milyen a gazdaságpolitika és a gazdasági környezet a bankok számára?

Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója kitűnőnek értékelte a makrogazdasági helyzetet, a lakosság, a vállalkozások és a bankok szempontjából is, ezt a legfrissebb gazdasági adatokkal támasztotta alá. Szerinte a termelékenységi és versenyképességi kérdésekre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, a nehezebb időszakra így még robusztusabb gazdasággal készülnénk fel. Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója szerint a mostani növekedésre várt az elmúlt 5-6 évben a bankszektor, amit mindenképpen meglovagolnak. Immár a lakosság is nettó hitelfelvevő, a nem teljesítő hitelek leépítése pedig egyszeri bevételeket hozott. Ami fáj, az a kamatkörnyezet csökkenése, a kamatgörbére nézve tanácstalan a bankszektor, hogyan fogja a hiányzó bevételeket pótolni. David Moucheron, a K&H vezérigazgatója szerint valóban nehéz olyan mutatót találni, amely rossz lenne, de például a magánberuházások tekintetében lemaradásban vagyunk, amit be kellene hozni. Kihívásként említette az ipar átállását a technológiai változások nyomán, és azt, hogy a munkaerőhiányt miként lesz képes kezelni az ország. Kevin A. Murray, a Citibank vezérigazgatója szerint a felminősítések is a makrogazdasági helyzet javulását mutatják, ugyanakkor az oktatás és K+F-aktivitás a nagyobb hozzáadott értékkel bíró területeken fejlesztésre szorul.  Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint jó a gazdasági klíma, miközben a Takarék Csoportra most már nagybankként tekintenek, sok minden adott ahhoz, hogy nyereségesen működjenek.  Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint is nehéz most rosszat mondani a makrogazdaságról, jó a növekedés és az egyensúlyi helyzet is, de 2020 után látnak kockázatot: az ingatlanpiac tetőzését, a kamatok esetleges emelkedését és az EU-források csökkenését említette, ezekre a kormánynak strukturális változtatásokkal kell majd esetleg reagálnia. Az OTP 9 országban van jelen, ebből 8 országban rendben van a makrogazdaság. A bank az erős hazai versenytársak és a korlátozott akvizíciós lehetőség miatt akar elsősorban külföldön terjeszkedni, kihasználva, hogy kisebb leánybankokkal bíró versenytársak ki akarnak vonulni a térség egyes piacairól.

Milyen banki eredményességi szint fenntartható?

Az OTP Bank a hatékony tőkére számítva 15 százalék körüli tőkearányos megtérülésre számít a következő években házon belül, a többi hatékony banknál 10-15 százalék körüli ROE reális - mondta Wolf László.  A Takarékbank 6-8 százalékos tőkearányos megtérülést tud tartani rövid távon, hosszabb távon 10-12 százalék lehet a jó szám - mondta Vida József.  A Citibanknál az a cél, hogy hatékonysággal járjanak a részvényesek kedvében - mondta Kevin A. Murray. David Moucheron szerint hosszú távon 15 százalékos tőkearányos megtérülésre számít a K&H, a bankszektor elmúlt 1-2 évnek ROE-ja nem reális. Jelasity Radován egy híres mondást idézve azt mondta, az ár levonulása után derül ki, ki úszott meztelenül - nem az elmúlt időszak eredményeiből kell kiindulni. Balog Ádám szerint a 10 százalék a jelenlegi környezetben már elfogadható, de számos kockázatot látnak, a kamatbevételek helyét egyre inkább a díj- és jutalékbevételek vehetik át.

Melyik a legígéretesebb banki tevékenység eredményességi szempontból?

Balog Ádám az MKB hagyományos erősségeit, például a vállalati tevékenységeket és új erősségeit, a digitális szolgáltatásokat emelte ki. Jelasity Radován a fedezetlen hitelezést, a kkv-hitelezést, a kártyás tevékenységeket és a vagyonkezelést említette. David Moucheron szerint szinte minden területen növekedés várható, ő is kiemelte a vagyonkezelés jelentőségét a jövőbeni bevételtermelésben. Kevin A. Murray a nagyvállalati hitelezést, illetve ezen ügyfelek kiszolgáláshoz kapcsolódó tevékenységeket hangsúlyozta, de a kkv-hitelezésben is jelentős növekedésre számít.  Vida József a lakossági jelzáloghitelezést nevezte meg legígéretesebb lakossági tevékenységükként, emellett a mikro- és kisvállalkozások kiszolgálását tartják húzóerőnek.  Wolf László szerint az OTP gyakorlatilag az összes lakossági termékben növekszik, ezeket a digitalizációval pörgeti fel még jobban, de a nagyvállalati és a kkv-hitelezésben is nagy volumenekkel vannak már jelen. Az eredményesség javításának a digitalizáció lesz hosszú távon a kulcsa, hiszen ezen múlik, ki, hogyan tudja megtartani az ügyfeleit.

Hogyan kezelik a bankok a munkaerőhiányt és hogy fizetik meg a programozókat a fiókvezetőkhöz képest?

Wolf László szerint a jó képességű programozókat drágábban lehet ma megkapni, meg kell őket fizetni. Fiókbezárások nincsenek amiatt, mert ne találnának elég dolgozót, és a fiókok fontos elemei lesznek az OTP értékesítésének hosszabb távon is.  Vida József elmondása szerint a Takarék Csoport a fiókhálózat átalakítását tervezi, s "abban bízik", hogy a jó fiókvezetőket továbbra is jobban meg fogják tudni fizetni, mint az informatikusokat.  Kevin A. Murray Bill Gates egyik mondatára (bankolásra van szükség, nem bankokra) utalva azt mondta, kódolókra van szükség, őket kell a bankoknak megfizetniük. David Moucheron szerint csak nagyobb hatékonysággal lehet nagyobb profitot elérni, ez azt jelenti, hogy kevesebb emberrel nagyobb üzletmenetet kell lefedniük. Más típusú ügyfelek térnek be a fiókokba, így más szerepe lesz a hálózatnak. A bankolás azonban bizalmi tevékenység marad. Kevesebb szakértőre és közgazdászra lesz szükség, viszont több pszichológusra, akik jobban ismerik az embereket. Jelasity Radován szerint jó hasonlat, ha megnézzük, hogy nézett ki egy bolt évtizedekkel ezelőtt, és hogy néz ki most, az ügyfelek túlnyomó szüksége azt mondja, a banki szolgáltatások jelentős részét ő maga is meg tudja csinálni. Inkább szupermarketben gondolkodik az Erste is, mint egy 30 évvel ezelőtti tipikus fűszeresboltban. Balog Ádám szerint nem a fióki alkalmazottak, hanem az ügyfelek változnak nagy ütemben, a rendszereiket ennek folytatódására kell felkészíteniük, akár a legnagyobb techcégekkel szemben is.

Mi lehet a legnagyobb kockázat a bankszektor számára?

Balog Ádám szerint a vállalkozókat kissé elkényelmesítheti a mostani alacsony kamatszint, a tőkehelyzetük erősítésére is nagy figyelmet kellene fordítaniuk. A kamatkörnyezet megemelkedése okozhat tehát problémákat, főleg a kis- és középvállakozásoknál. Jelasity Radován az ingatlanprojekthitelezést említette, ahol nagy kockázatvállalás alakult már ki. Hozzátette: a szabályoknak egyidőben való megfelelési kényszer miatt is olyan jó a programozók fizetése. David Moucheron rövid távon nem lát jelentős kockázatokat, hosszabb távon azonban veszélyessé válhat a vállalati piacon a verseny. A legnagyobb veszély a bankok számára általában az ingatlanokban van, nehéz felmérni, mi lesz itt 3-5 év múlva. A bankszektor gyorsan felejt, hosszú kötelezettségeket vállal. Kevin A. Murray a kiberbiztonsági kockázatokat emelte ki, rengeteg olyan bűnöző ólálkodik a bankok körül, aki be akar törni a rendszerükbe, és államokat is képes megrendíteni.  Vida József is az ingatlanhitelezést említette, emellett a munkaerő hiányát is problémaként említette, amely befolyásolja a termelést. Wolf László a lakásprojektekről azt mondta, itt kialakulhatnak problémák, bár óvatosan hiteleznek. A költségek potenciális megemelkedését és a szabályozói kockázatokat említette, utóbbira fordítják fejlesztési forrásaik mintegy felét.

img_20171005_113508_resized_20171005_030704361.jpg

 

 

 

Szólj hozzá