Legfrissebb Takarékbank-prognózis: derűs kilátások a magyar gazdaságban


2017. sze 20. írta: Takarék

Mindenekelőtt a beruházások fellendülésének köszönhetően tovább gyorsul a magyar gazdaság, amit a még kedvezőbbé váló külső környezet is támogat. A Takarékbank elemzői a három hónappal korábbinál magasabb, 4 százalékos GDP-növekedést várnak 2017-re, míg jövőre – elsősorban az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,2 százalékosat. A jelentős béremelkedések miatt élénkebb háztartási kereslet továbbra sem veszélyezteti az egyensúlyi folyamatokat. Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya a tavalyi 1,8 százalék után az idén is elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől. Jövőre ugyan már teljesülhet az előirányzat, azonban ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését: a mutató 2017 végére 70 százalék közelébe, 2018-ban viszont már az alá kerülhet. Az infláció éves átlagban az idén 2,4 százalék lehet, s bár jövőre 2,7 százalékra emelkedhet, komoly árnyomásra 2018-ban sem kell felkészülni. Rövid távon a forint az euróval szemben továbbra is az elmúlt hónapokra jellemző 303-312-es sávban mozoghat, az év végétől azonban lassan elkezdhet erősödni.

A külső környezet támogató, csak mérsékelt kockázatok vannak

A külső környezet alapvetően továbbra is támogatja a magyar gazdaság növekedési, egyensúlyi kilátásait – vélik a Takarékbank elemzői. Az eddig megjelent második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése többéves csúcsot érhetett el. S ami még örvendetesebb, hogy a fellendülés párhuzamosan következett be a világ különböző pontjain, így széleskörűnek mondható. Egyes meghatározó feltörekvő gazdaságok – mint Oroszország vagy Brazília – maguk mögött hagyták a többéves recessziót. A kilátások alapján pedig legalábbis az ütem fenntarthatónak ígérkezik. Mindezt a globális kereskedelem határozott fellendülése kísérte. Egyelőre nem látszanak a kínai gazdaság lassulásának a jelei, így az ezzel kapcsolatos aggodalmak eltúlzottnak tűnnek. Az új amerikai elnök gazdaságpolitikai ígéreteinek megvalósítása azonban még várat magára, gazdasági ösztönzők nélkül pedig nehezen képzelhető el az Egyesült Államokban a jelenlegi 2 százalék körülit meghaladó növekedés. Ugyanakkor a legutóbbi európai adatok élénkülésre, illetve a növekedés stabilizálódására utalnak. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások tovább javultak az előző negyedévihez képest, döntően a Magyarország számára meghatározó európai és német konjunktúra élénkülésének köszönhetően. A külső finanszírozási feltételekről ugyanez mondható el. Európát ugyanis továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-et pedig az inflációs és bérnyomás hiánya bizonytalaníthatja el az újabb idei kamatemeléstől. A kockázatok ennek megfelelően tovább csökkentek, sőt inkább enyhén pozitív rizikók körvonalazódnak. Némi negatív kockázat azonban fennmaradt. A gyorsabb növekedés mellett ugyanis az USA valamelyest bezárkózhat, ami a világgazdasági kereskedelem egészére is kihathat, bár erre eddig nem került sor. Emellett Európában a Brexit és a bankrendszer állapota adhat okot aggodalomra, igaz, ezen kockázatok is kezelhetőnek tűnnek. Eközben egy meredekebb ázsiai lassulás és több geopolitikai feszültség esetleges negatív hatását sem szabad alábecsülni.

Tovább gyorsul a növekedés

Az előzetesen megjelent adatok ismeretében nem okozott meglepetést, hogy a beruházások fellendülése döntő mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az előzetes havi kiskereskedelmi adatok pedig a fogyasztás némi gyorsulására utaltak, amit a GDP-adatok is megerősítettek. A külkereskedelem azonban az élénkülő belső kereslet miatt negatívan hatott a növekedésre, csakúgy, mint a készletállomány leépülése. Noha az erős tavalyi második negyedéves bázis és munkanaphatás miatt az idei második negyedévben lassult a gazdasági növekedés, a tavalyi gyenge harmadik-negyedik negyedéves bázis miatt fokozatosan újra gyorsul, amit az igen kedvező hazai és külső kilátások is támogatnak. A jelentős reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás nagyobb gyorsulása még várat magára, ám erre a következő negyedévekben sor kerülhet, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat. A tavaly elkezdett lakás- és irodaépítések átadása a második félévtől várható, de jó részük áthúzódik jövőre és azutánra is. A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, azonban az ezekhez kapcsolódó aktivitások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, aminek dinamizáló hatása akkortól érződhet majd. Az állami beruházások felfutása a közeljövőben várható. Az autóipar igen jelentős beruházásai mellett a versenyszféráéit a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szocho, valamint a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja, az ugyanis a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszerítheti. Ám a beruházások magas importigénye miatt a külkereskedelmi többlet várhatóan csökken, ami némileg fékezi a gazdaság növekedését. Mivel azonban az európai gazdasági kilátások szintén kedvezőek, a Takarékbank elemzői szerint a GDP növekedése az idén elérheti a 4 százalékot, jövőre pedig – az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,2 százalék lehet, szemben a három hónappal korábbi 3,9, illetve 4,1 százalékos előrejelzésükkel. Prognózisuk kisebb javítása főként a kedvezőbb külső kilátásoknak köszönhető.  

Emelkedik, de még mindig tartósan a középtávú cél alatt az infláció    

Az infláció éves üteme továbbra is elmarad a 3 százalékos céltól, a fogyasztóiár-index hullámzásának a hátterében pedig döntően az üzemanyagárak változása áll. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció fokozatosan emelkedik, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól. A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresleti árnyomás csak fokozatosan érezhető, miután részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció az idén még 2,5 százalék alatt marad, s csak a jövő év végére érheti el a 3 százalékos célt. Összességében a Takarékbank elemzői az idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 2,7 százalékos éves átlagos inflációra számítanak.

Mélyen az alapkamat alatt a hozamok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe. Így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét az alapkamat 0,9 százalékos értékénél jóval lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleges külföldi forrásaik csökkentésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt maradhatnak, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0,1 százalék körül. Ebből kifolyólag a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz effektív, s mivel az inflációs fejlemények nem indokolják, az tartósan változatlan maradhat. Emiatt a Takarékbank elemzői 2018 második fele előtt nem számítanak monetáris szigorításra, elsősorban azért, mert a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatja. Ez ugyanis bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, ami ellen az MNB a maga eszközeivel továbbra is igyekszik fellépni.    

Stablian csökken a munkanélküliség

A munkaerőpiacon a foglalkoztatás-bővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás növekedése leállt, sőt az utóbbi hónapokban megkezdődött az állomány csökkenése. Így a Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy ha mérsékeltebb ütemben, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Ám egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. Az idei év átlagában 4,1 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta így már jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerő-piac.

Kedvező egyensúlyi folyamatok

Továbbra is igen kedvező folyamatok látszódnak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége, azaz többlete az első félévben 209 milliárd forint volt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A központi költségvetés az év első nyolc hónapjában 980 milliárd forintos hiányt mutatott, ami jóval magasabb a tavalyi 274 milliárd forintnál, igaz, némileg elmarad a korábbi évek első nyolchavi hiányától. A tavalyinál nagyobb költségvetési hiányt döntő részben az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák, mivel azok az idén már elérték a tavalyi összeg közel kétszeresét, amelyet az unió utólag megtérít. Ettől megtisztítva a hiány lényegesen alacsonyabb, a tavalyi szint közelében alakult volna. Az államháztartás hiánya 2017-ben ismét elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől, 2018-ban viszont már elérheti e szintet. Ám ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését: ez utóbbi 2017 végére 70 százalék közelébe, 2018-ban pedig már az alá kerülhet. Noha a külkereskedelmi mérleg robosztus többlete – a megugró belső kereslet hatására – mérséklődik, a külső egyensúly mutatói kedvezően alakulnak. A folyó fizetési mérleg többlete tavaly tovább emelkedett. Az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás miatt Magyarország nettó külső finanszírozási képessége csökkent (a GDP közel 6 százalékára), de még így is magas maradt. Bár a belső kereslet erős növekedése miatt 2017-ben és 2018-ban a folyó fizetési mérleg többlete valamelyest mérséklődik, a gyorsított EU-forrásfelhasználás miatt az ország nettó külső finanszírozási képessége továbbra is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd, ami elősegíti a külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá került, 2018 végére pedig a Takarékbank elemzőinek várakozásai szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el. A nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

A forint változatlanul stabil

A forint 2016-ban végleg szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével, így egyre kevésbé reagál érzékenyen a nemzetközi hangulat változásaira. Volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért a Takarékbank elemzői továbbra sem számítanak arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan eltérhet az utóbbi időszakot jellemző 303-312-es sávtól. Ugyanakkor 2017 utolsó hónapjaitól kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a hazai fizetőeszköz tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország besorolását.

A TAKARÉKBANK ELŐREJELZÉSEINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

 

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

 

TÉNY

ELŐREJELZÉS

GDP (%)

2,1

4,0

3,1

2,0

4,0

4,2

3,6

  Lakossági fogyasztás (%)

0,9

2,1

3,1

4,2

3,8

4,9

4,0

  Közösségi fogyasztás (%)

6,5

9,2

0,6

0,1

-0,5

3,1

1,5

  Beruházások (%)

9,8

9,9

1,9

-15,5

24,0

14,0

4,0

  Export (%)

4,2

9,8

7,7

5,8

7,8

8,8

6,5

  Import (%)

4,5

10,9

6,1

5,7

9,2

8,6

6,4

Infláció (%)

1,7

-0,2

-0,1

0,4

2,4

2,7

3,0

Munkanélküliségi ráta (%)

10,2

7,7

6,8

5,1

4,1

3,8

3,6

Államháztartási egyenleg

(ESA-95; GDP %-a)

-2,6

-2,1

-1,6

-1,8

-1,7

-2,4

-2,0

Államadósság (GDP %-a)

76,6

75,7

74,7

74,1

71,9

69,6

66,7

Külkereskedelmi mérleg

(millió euró)

6555

6274

8595

9725

8700

8550

8600

Folyó fizetési mérleg

(GDP %-a)

3,8

2,1

3,4

5,5

4,6

4,2

3,8

Külső finanszírozási képesség* (GDP %-a)

7,4

5,8

8,1

5,5

6,8

7,1

6,7

Bruttó külföldi adósság* (GDP %-a)

118,2

117,2

108,6

96

84,2

74,0

66,4

Nettó külföldi adósság* (GDP %-a)

47,7

45,4

19,5

22,2

11,9

7,1

2,6

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegybanki alapkamat (év vége, %)

3,00

2,10

1,35

0,90

0,90

0,90

0,90

EUR-HUF (éves átlag)

296,92

308,66

309,90

311,50

308

306,25

304

EUR-HUF (év vége)

296,91

314,89

313,12

311,02

306,50

305,00

303

* Tartalmazza a külföldi közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke állományát

 takarekbank_q3.jpg

Szólj hozzá