KSH: nőtt az építőipari termelés volumene


2017. sze 15. írta: Takarék

Júliusban 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Az épületek főcsoportban 15,1 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 32,4 százalék. Havi alapon 2,1 százalékos csökkenés a szektor teljesítménye. Épületek esetében új szerződést 71 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 338 milliárd forint volt, ami 16 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 92 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 956 milliárd forint volt 132 százalékos éves növekedés után. Épületeknél a növekedést alapvetően ipari és raktárépületek illetve sport és oktatási épületek építése (és átadása) húzza egyelőre, egyéb építmények esetében út és vasútépítési munkák. 2017-ben a II. negyedév végéig 5004 új lakás került átadásra, ami 46 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Lakásépítési engedélyt 19 823 darabot adtak ki, ami 40 százalékos időszaki emelkedésnek felel meg. Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 981 darab, míg az engedélyekből 8378 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk.

Budapesten az átadások felpörgése a következő negyedévtől várható, ahogy a végéhez érnek a nagy volumenben fejlesztett társasházi ingatlanok. Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot. Ez tíz éves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés. A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes.

A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a CSOK illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét. 2017 egészére 25 százalékot elérő növekedést várunk az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják.

A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott. A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. Ugyan a legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák már jelentős, 22 ezer fős bővülést mutatnak az előző negyedévhez képest és így már 298 ezren dolgoznak a szektorban, de ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól. Azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

 pexels-photo-534220.jpeg

Szólj hozzá

építőipar KSH Horváth András