Gyorsult az infláció augusztusban


2017. sze 08. írta: Takarék

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint augusztusban 2,6 százalékra emelkedett a fogyasztói árak növekedési üteme az előző havi 2,1 százalékról.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a növekedés kissé meghaladta a várakozásokat. A szakértő éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít.

A maginfláció 2,8 százalékra emelkedett, ami részben tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát tükrözi, ezektől megszűrve 2 százalék közelében lenne a maginfláció, ami  így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól.

Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, így az élelmiszerárak 0,5 százalékkal mérséklődtek (ezen belül természetesen eltérően alakultak az egyes élelmiszerek árai, de döntően az idényáras élelmiszerek 6,6 százalékos árcsökkenésének köszönhetően), a szeszesitalok, dohányáruk árai 0,7 százalékkal emelkedtek, a ruházati termékek árai 1,3 százalékkal csökkentek a nyár végi kiárusítások miatt, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árai 0,1 százalékkal drágultak, míg az egyéb cikkek árai 0,6 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 1,2 százalékkal emelkedtek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 3,2 százalékkal emelkedtek, 3,3 százalékkal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 3,3%-kal kellett többet fizetni az egy évvel  korábbihoz képest. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5,8 százalékkal, a szolgáltatások 1,8 százalékkal, a ruházati termékek 0,3 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára (a tűzifa árak emelkedése miatt) minimálisan, 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Suppan Gergely szerint az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Míg egy évvel ezelőtt éppen csökkentek az üzemanyagárak, így alacsonyabb szintre került a bázis, idén augusztusban kissé emelkedtek az üzemanyagárak, így az éves szintű növekedés nagyobb lett. A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, a többi termékkörben az áremelkedések – és egyes esetekben csökkenések – megfeleltek a várakozásoknak.

Az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint fékezheti az árak emelkedését. Jövő év elején az idei áfa csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet az infláció jövőre. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára az inflációs kilátások miatt, így a következő kamatdöntő ülésen további nem-konvencionális lépésre kerülhet sor, elsősorban a három hónapos betéti állomány további szűkítésével.

inflacio_aug.png

Szólj hozzá

infláció fogyasztói árak KSH Suppan Gergely