Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet alakul


2017. sze 07. írta: Takarék

Magánszemélyek az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szervezésében úgy döntöttek, hogy megalakítják a Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet. A kedvező,  államilag támogatott foglalkoztatási formával az alapítók elsődleges célja, hogy a takarékok vállalati ügyfeleitől nyugdíjba ment dolgozókat a vállalkozói szektorban visszafoglalkoztassák. A cégbírósági bejegyzést követően, várhatóan az év végétől lehet belépni az új szövetkezetbe. A tagfelvételi kérelmeket a szövetkezet budapesti székhelyén és jellemzően a megyeszékhelyeken, a takarékszövetkezeti fiókokon belül kialakítandó nyugdíjas szövetkezeti irodákban lehet benyújtani.

Nyugdíjas szövetkezetek megalakulását a szövetkezeti törvény június 23-i módosítása teszi lehetővé, amely július 1-jén lépett hatályba. Eszerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek azzal a céllal jönnek létre, hogy segítsenek a még aktív időskorúakat munkához juttatni, ennek révén javulhat a szövetkezeti tagok gazdasági és szociális helyzete, egyben átadhatják az évtizedeken át felhalmozódott tudásukat, szakmai és élettapasztalatukat a fiatalabbaknak.  

A nyugdíjas szövetkezet tagjai kizárólag magánszemélyek lehetnek, akik személyesen is közreműködnek a szövetkezet tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy dolgozniuk kell annál a vállalatnál, amellyel a nyugdíjas szövetkezet megállapodott tagjai foglalkoztatásáról. Ezek mellett az is feltétel, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak a szövetkezet alapszabályában meghatározott tagdíjat kell fizetniük.

"A társadalom megbecsüli az időseket,  tiszteli azt az értékes tudást és tapasztalatot, amelyet évtizedek alatt halmoztak fel, ezért lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy aktívak maradhassanak – bármilyen formát is választanak ehhez” – érzékeltette Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miért támogatta a kormány a nyugdíjas szövetkezeti forma meghonosodását. Hozzátette: „Fontosnak tartom, hogy ha egy nyugdíjas korú ember újra dolgozni szeretne, ne neki kelljen alkalmazkodnia a munkakörülményekhez, hanem a munkakörülmények idomuljanak rugalmasan őhozzá. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy ilyen rugalmas keretek között vállalhassanak munkát azok, akik erre még kedvet, energiát éreznek magukban."

Az adózási feltételek kedvezőek ahhoz, hogy a vállalatok minél több nyugdíjast visszafoglalkoztassanak. A szövetkezeten keresztül végzett munkára ugyanis csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, ami azt jelenti, hogy a jelenleg már dolgozó nyugdíjasoknak is érdemes belépniük, miközben a nyugdíjba készülőket az eddiginél vonzóbb feltételekkel lehet tovább foglalkoztatni. A cégeknek azért előnyös e konstrukció, mert a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek. Ráadásul lehetőség van arra is, hogy a mindenkori – az idén 127 650 forintos – minimálbér erejéig étkezési utalványt adjanak a nyugdíjas-szövetkezetek dolgozóinak, akár szja-mentesen. A nyugdíjas szövetkezeti tagok nyugdíját nem érinti a foglalkoztatás, azt továbbra is megkapják a szövetkezeten keresztül dolgozók.

Amennyiben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek eredménye képződik, abból úgynevezett közösségi alapot képez. Az ebben az alapban összegyűlt pénzt kizárólag a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek kielégítésére szabad felhasználni.

„Munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt társadalmi igény a foglalkoztatás bővítése. A Takarékoknak pedig érdeke, hogy a szolgáltatásaikat minden irányban kiterjesszék. Ezért támogatja az OTSZ a nyugdíjas közérdekű szövetkezet létrehozását” – jelentette ki dr. Turi Dénes, az OTSZ elnöke.

„Az új konstrukciót azért üdvözli a magánszektor, mert szinte minden ágazatban nagy az érdeklődés a tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók iránt” – mutatott rá dr. Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák ész) elnöke. Kiemelve: „sok cég munkaerőhiányát segíthet enyhíteni a nyugdíjas közérdekű szövetkezeti forma, mivel utóbbit csak a bérköltség terheli, ráadásul mivel a tagjai a szövetkezettel állnának szerződésben, dologi kiadásként könyvelhetnék el az ezzel járó kiadásokat.

_mg_3089.jpg

retirement_18216304.jpg

Szólj hozzá