Egyre többen állnak munkába


2017. aug 30. írta: Takarék

Május-júliusban az előző év azonos időszakához képest 62 ezer fős növekedéssel 4,434 millió főre, történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottak száma – ismertette Horváth András, a Takarékbank elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait.

A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 107 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 5 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző 3 havi átlaghoz képest 14 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 27 ezer fővel 4,627 millióra növekedett.

Ezzel párhuzamosan 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta május-július között az előző 3 havi 4,3 százalékos átlaghoz képest. A munkanélküliek száma 3 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz képest, míg 35 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.

Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,5 százalék-a dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,4 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77,6 százalékos rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2017. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 6 ezer, a közszolgáltatások területén 4 ezer fővel csökkent a létszám. A feldolgozóiparban 64 ezer, az építőiparban kiemelkedő, 22 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 15 ezer új munkahely keletkezett.

Az elemző szerint a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.

Horváth András szerint a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez - vélekedett.

A foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4,5 millió főt. A Takarékbank elemzőjének várakozása szerint tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár végére 3,7 százalékig csökkenhet a munkanélküliségi ráta, míg éves átlagban 4,1 százalék lehet az arány. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.

munkaeropiac_maj_jun.png

Szólj hozzá

munkaerőpiac foglalkoztatottság KSH Horváth András