Emelte idei gazdasági növekedési előrejelzését a Takarékbank


2017. jún 22. írta: Takarék

A Takarékbank a beruházások erősödésére számít az idén, ez alapján 3,6 százalékról 3,9 százalékra növelte idei bruttó hazai termék (GDP) növekedési előrejelzését, míg jövőre 4,1 százalékot prognosztizál - mondta Suppan Gergely, a bank elemzője a pénzintézet második negyedéves, gazdasági kilátásokat ismertető sajtóbeszélgetésen szerdán Budapesten.

Hozzátette: a beruházások növekedését túlnyomórészt a magánszféra adja, az uniós források még nem indultak be. Az autóipari fejlesztések mellett főleg a lakáspiac, az irodaberuházások, a szállodaberuházások húzzák a szektort, és ha a lakossági fogyasztás jobban beindulna, 4,5-5 százalékosra is gyorsulhatna a növekedés anélkül, hogy túlfűtötté válna a gazdaság.

Suppan Gergely szerint reális, hogy 2022-ig 60 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság, aminek hatására 4-5 vagy akár 6 fokozattal is feljebb sorolhatják a hitelminősítők Magyarországot.

Tavaly gyakorlatilag háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma, így várhatók olyan negyedévek, amikor duplázódni fog az átadott lakások száma, így 100-200 százalékos növekedés is lehet az ingatlan szegmensben – fejtette ki.

Rengeteg irodafejlesztés zajlik, csak Budapesten több mint 20 szállodapiaci beruházás van folyamatban és az Audi és a Mercedes is jelentős bővítéseket hajt végre. Sok lakásberuházás áthúzódik jövőre, sok csúszás van kapacitáshiány miatt, tehát akkor is folytatódni fog a fellendülés - vélekedett.

A Takarékbank idén 2,3-2,4 százalékos éves inflációt prognosztizál, ami lehet alacsonyabb is, és 2018 végére számít a jegybanki 3 százalékos inflációs cél elérésére – mondta Suppan Gergely.

A Takarékbank lassulást vár a gazdasági növekedésben a második negyedévben, mert magas volt a tavalyi bázis és kevesebb volt a munkanap is, így 3 százalék környékén lehet a bővülés az első negyedéves 4,2 százalék után. Suppan Gergely szerint ettől nem kell megijedni, az év második felében, az utolsó negyedévben határozott gyorsulás lesz, akár 5 százalék közelébe is felmehet a GDP növekedése.

Az elemző szerint idén negatív kockázatot jelent a mezőgazdaság, valószínűleg visszahúzza a növekedést, mivel forró, aszályos nyarat várnak.

A bank nem változtatott az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésén, bár voltak módosítások a költségvetésben, ezekre számítottak. A kiadásnövelő intézkedések nélkül 1 százalék közelébe várták a GDP-arányos hiányt, míg ezekkel együtt is 1,7 százalék körül lehet, azaz messze jobban alakul a költségvetés, mint tervezték. A szakértő szerint nem számolnak lényeges visszaeséssel a bevételekben, a társasági adó csökkentése és a járulékcsökkentés miatt, mivel ezt kompenzálja a munkaerőpiac fellendülése.

Kedvezőek az egyensúlyi folyamatok is, a bank szerint idén is a 2,4 százalékos terv alatt alakulhat az államháztartás GDP-arányos hiánya, míg 2018-ban teljesülhet a 2,4 százalékos deficit, de ez sem fenyegeti az államadósság további csökkenését.

Magyarország uniós összehasonlításban is az élbolyban van – mondta. Romániában valószínűleg nem lesz fenntartható a növekedés, kilyukadhat a költségvetés, mert ebből finanszírozzák a bérnövekedést és a deficites külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg nem tartható sokáig. Fogyasztásban utolértek, többet fogyasztanak, mint termelnek, míg Magyarország többet termel, mint fogyaszt – mondta.

Kitért arra, hogy Európában is nagyon pozitívak a konjunkturális folyamatok, több éves csúcson vannak a hangulatindexek Németország mellett Franciaországban is. Mint mondta, elképzelhető, hogy 10 év múlva már Franciaország lesz az unió motorja, ha Emmanuel Macron megvalósítja a szükséges reformokat.

takbank_q2_tabla.jpg

Részletes elemzés

Döntően a beruházások gyarapodásának köszönhetően egyre jobban gyorsul a magyar gazdaság, ezért a Takarékbank elemzői legújabb előrejelzésük alapján 3,9 százalékos GDP-növekedést várnak 2017-re, míg jövőre 4,1 százalékosat. Ráadásul az év utolsó negyedévében összejöhet akár az öt százalék is. Idén a nagy hitelminősítőknél lehetnek újabb kilátásjavítások, jövőre pedig a választások után felminősítések. Öt év múlva 60 százalék alá mehet a GDP-arányos államadósság.

Váratlanul lelassult a fogyasztás az idei első negyedévben, ennek azonban az okát nem ismerjük. Lehet, hogy lakásvásárlásra takarékoskodnak - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva. A szakember a túlfűtöttségnek semmilyen jelét nem látja.

Ezzel együtt azonban nem kell aggódni. Döntő mértékben a beruházások fellendülése okozta a hazai GDP gyorsulását. A folyamatot a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, azonban az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Az állami beruházások a közeljövőben futhatnak fel, valamint az igen jelentős autóipari beruházások mellett a versenyszféra beruházásait a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szociális hozzájárulási mértékek, valamint a munkaerőhiány és a bérköltség-emelkedés is támogatja, mivel a vállalati termelékenységet is növelni kell. Így az idén a GDP növekedése megközelítheti, jövőre pedig - az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével - meg is haladhatja a 4 százalékot. Ráadásul az utolsó negyedévben megközelítheti az év/év tempó az öt százalékot is - hangzik az optimista prognózis.

Nem lesz fenntartható a gyors román gazdasági és fogyasztás-növekedés, a sztori idővel kifullad, mivel valószínűleg költségvetési kiigazításra lesz szükség - fogalmazott Suppan.

A foglalkoztatásbővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leáll. Egyre több ágazatban effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum, hanem a piaci bérek emelése következtében is magas maradhat. Az idei év átlagában 4 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta így már jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

Tartósan a középtávú cél alatt marad az infláció

Az infláció éves üteme ismét lefelé távolodott a 3 százalékos céltól, aminek a hátterében döntően az üzemanyagárak mérséklődése áll. A következő hónapban egyessel kezdődhet az év/év mutató - mondta a Takarékbank elemzője. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció ugyanakkor fokozatosan emelkedik, de még így is messze elmarad az inflációs céltól.

A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére a keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, mivel részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik.

Az éves átlagos infláció az idén még 2,5 százalék alatt marad, s bár a jövő év nagy részében már 3 százalék közelében lehet, egyáltalán nem fog egyenletesen növekvő tendenciát mutatni. Így 2018 második fele előtt nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékot. Összességében az idén 2,4, 2018-ban pedig 2,7 százalékos lehet az éves átlagos infláció - vélik a Takarékbank elemzői. A jegybank csak sokára nyúlhat az alapkamathoz.

Lassú erősödésnek indulhat a forint

Az MNB tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, emiatt a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét az alapkamat 0,9 százalékos értékénél jóval lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetlegesen külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le.

Emiatt a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz effektív, s mivel az emelést az inflációs fejlemények nem indokolják, az irányadó ráta tartósan változatlan maradhat. 2018 második fele előtt így a Takarékbank elemzői nem számítanak monetáris szigorításra. Főként azért, mert a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel továbbra is igyekszik fellépni.

A forint 2016-ban szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével. A volatilitását növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem számítanak a Takarékbank elemzői markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól. De 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait - idén lehetnek újabb kilátásjavítások, jövőre pedig a választások után felminősítések.

Látványosan csökkenhet az adósságráta

Az államháztartás eredményszemléletű egyenlege a GDP 1,8 százaléka volt tavaly. Bevételi oldalon az egyszeri társasági adó-, valamint az ÁFA- és SZJA-befizetések növekedése mellett a földeladások bevétele, kiadási oldalon az EU-források kifizetésével kapcsolatos kiadások és a kamatfizetések csökkenése segítették a deficit csökkenését. A foglalkoztatás- és jövedelempolitikai lépések hatása az idei évi egyenlegre nem jelentős, az elmaradó járulékbevételekkel szemben ugyanis részben növekvő adóbevételek, illetve részben csökkenő kiadások állnak. A kiadási oldalon az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek sem jelentenek kockázatot az idei költségvetésre.

Így 2017-ben ismét elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől az államháztartás hiánya, míg 2018-ban teljesülhet a 2,4 százalékos deficit, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban pedig az alá kerülhet. Sőt 2022-re akár a maastrichti 60 százalék alá is mehet a GDP-arányos államdósság - adott optimista prognózist Suppan.

Magyarország bármikor bevezethetné az eurót, a számok - a régió legtöbb országához hasonlóan - rendben vannak, ez ma már pusztán politikai döntés kérdése - mondta lapunk kérdésére az elemző.

A magas, a GDP 20 százaléka környékén beragadt finanszírozási szükséglet kapcsán pedig úgy fogalmazott: ebben csak lassú, többéves elmozdulás lehetséges, miközben jó, hogy magas a lakossági arány az államadósságban, de tudomásul kell venni, hogy a lakosság nem szeret több év futamidejű papírokat venni.

Szólj hozzá