Budapest az árnövekedés motorja


2017. jún 21. írta: Takarék

Tovább növekedett az FHB Lakásárindex 2016. IV. negyedévében: a korábbi 226,6-ról 234,61-re változott az index értéke.

Jelentős növekedést mutat az FHB legfrissebb lakásárindexe, ám robbanásról távolról sem beszélhetünk - egyelőre. Tavaly tovább folytatódott a lakások rohamos drágulása hazánkban, ebben azonban elsősorban Budapest áremelkedése játszotta a nagy szerepet, a kis községekben és városokban az országosan mért 17,3 százaléknál jóval kisebb mértékű volt az emelkedés. Vagyis az országos átlagot elsősorban a főváros húzta fel. Kelet-Magyarország legnagyobb városainak többségében még nem érték el a válság előtti szintet a lakásárak, egyedül Gödöllő, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Gyula jelent kivételt - derül ki az FHB Index elemzéséből.

Több mint 17 százalékkal nőtt a lakások ára 2016-ban – derül ki az FHB legújabb lakásárindexéből. A bank felmérése azt mutatja: a lakóingatlanok árának az emelkedése lassabb volt ugyan a tavalyi év utolsó negyedében az év elején mért 8 százalékos csúcshoz képest, ám meg nem állt: három hónap alatt 3,5 százalékkal nőttek az árak.

Az FHB lakásárindexe most közel 17 százalékkal magasabban áll, mint a válság előtti csúcsidőszakban. Reál értelemben – vagyis az infláció hatását kiszűrve – azonban még a válság miatti áresés előtti időszakra, 2009 eleje-közepére jellemző árszint van most.

A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan több mint 52 százalékkal emelkedett, míg reál értelemben közel 50 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy három évvel a fordulat után a lakóingatlanokért átlagosan több mint másfélszeres annyit kell fizetnie a vásárlóknak.

A lakásépítési engedélyek száma jelentős növekedett az elmúlt időszakban, míg 2015-ban még csak 12,5 ezer, 2016-ban több mint 30 ezer engedélyt adtak ki. A szárnyalás 2017 első negyedévében is folytatódott, a válság után nézve ebben az évben a második legmagasabb volt a kiadott engedélyek száma, meghaladta a 9500-at.

Az épített lakások száma szintén növekedett, de az itt tapasztalt bővülés messze elmarad az építési engedélyeket jellemzőtől. 2016-ban valamivel több, mint 10 ezer lakást adtak át, míg 2015-ben csak 7600-at, 2017 első negyedévében pedig kicsit több mint 2000 lakás készült el, aminél utoljára csak 2012-ben adták át több lakást az év azonos időszakában. A használatba vételi engedélyek száma ugyanakkor idén jelentősen megugorhat, az elkezdett projektek jó részét tervezik befejezni az év második felében.

Lényegesen több lakás átadására számítanak a bank szakértői 2017-ben, mint az előző években, a Budapesti Lakásriport adatai szerint csak Budapesten közel 4600 lakás átadása várható 4 vagy több lakást tartalmazó projektekben, 2018-ben a számuk meghaladhatja a 8 ezret. Szintén jellemző, hogy egyes projektekre némi halasztás a 2017-re tervezett átadásúak közül több 2018-ra tolódott át, emiatt csökkent az idén várható átadások száma.

A lakástranzakciók száma nem bővült tovább 2016-ban, bár a piac számos szereplője arra számított, hogy a tavalyi évben a megkötött adásvételek száma eléri a 150 ezret. A gazdát cserélt ingatlanok száma azonban mindössze 131 ezer volt a KSH előzetes számai szerint, némileg kevesebb tehát, mint 2015-ben. Hozzá kell azonban tenni, hogy az újlakás-adásvételek nem látszódnak a statisztikában, ezek akkor jelennek majd meg, amikor az ingatlanok megkapják a használatbavételi engedélyt. Ennek ellenére idén is stagnálásra számítanak az FHB szakértői.

ingatlan_mti-jaszai_csaba.jpg

Szólj hozzá