Bernáth Tamás: jelentősen növeli aktivitását az MFB


2017. máj 11. írta: Takarék

Az MFB nagymértékben növelni kívánja üzleti aktivitását 2017-ben, miközben a termékpalettája is bővül – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bernáth Tamás, az MFB Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója. Közölte: még ebben az évben bővítik az MFB Pontok hálózatát is.

Hogyan alakult az üzleti aktivitásuk 2016-ban, és mi várható 2017-ben, melyek azok a sarokpontok, amelyek meghatározhatják az idei évet?

A múlt év és az idei között igen éles határvonalat kell húzni, hiszen a bank teljes felső vezetése kicserélődött novembertől kezdve, és ez a folyamat a hetekben zárult le. Éppen ezért a tavalyi évet inkább viszonyítási alapként, mint kiindulási pontként kell szemlélni. Az MFB múlt évét igen alacsony üzleti aktivitás jellemezte: a kihelyezett hitelek állománya – ha a csoporttagokat nem vesszük figyelembe – 10 milliárd forint alatt maradt. Egy-két olyan specifikus tevékenység volt, amely elindult tavaly: az egyik a már le is zárult földhitel, amely összesen 114 milliárd forintnyi forrás kihelyezését jelentette, ezzel a bank a vállalt vételárak kétharmadának a finanszírozója lett. A másik a népszerű nevén „nullaszázalékos hitel”, amely az európai uniós forrásokból a visszatérítendők – tehát a hitelszerűen működők – kihelyezését jelenti. Ebből tavaly 30–40 milliárd forint közötti összeget helyezett ki az MFB, idén pedig ennek az összegnek a sokszorosára számítunk.

Pontosabb becslést azért nem lehet adni, mert – és ezzel rá is térhetünk az idei évre – a visszatérítendő uniós forrásoknál megjelentünk összesen 14 új termékkel: ezek között pedig nagyon sokféle konstrukció működik, kezdve a lakások és családi házak energiahatékonyságának növelését segítő termékektől, a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit általánosságban segítő hiteleken át az olyan specifikus termékekig, mint az élelmiszeripar fejlesztését segítő hitelkonstrukció vagy éppen az innovációra és kutatás-fejlesztésre összpontosító termékek. A jóval nagyobb számú termék pedig azt is jelenti, hogy az összegek is nagyobbak lesznek: most azt látjuk, hogy hozzávetőlegesen 800 milliárd forintos portfólió jöhet létre, amelynek egy része támogatási – vagyis vissza nem térítendő –, másik része pedig hitel formájában kerül majd a piacra. Azt persze, hogy ezeket a konstrukciókat milyen ütemben igénylik majd, nehéz előre látni, de könnyen lehet, hogy az általánosabb, szélesebb kör által igénybe vehető termékeknél akár az első fél év végére elfogyhat a keret.

A másik vonal, amely az idei évet meghatározhatja, a szakosított hiteltermékek köre, amelyek az MFB-ben régebben elég jelentős szerepet is játszottak: ilyen a turizmus fejlesztését célzó programunk, ilyen a hazai kötöttpályás járműgyártást szolgáló és a mezőgazdasági kisgépgyártást támogató program is. Még két stratégiai irányt fontos megemlíteni, amely az idei évre is hatással lehet: az egyik az önkormányzatoké, ahol látható igény mutatkozik a szolgáltatásaink iránt, a másik pedig a védelmi iparé, ahol a hazai gyártókapacitások fejlesztésében vállalhatunk szerepet.

A társas- és a családi házak energiahatékonyságának javítására használható konstrukció iránt mekkora az érdeklődés?

Ebben a programban 115 milliárd forint az elérhető keret: a társasházaknál 7 millió, a családi házaknál pedig 10 millió forint a maximálisan igényelhető összeg. A keret negyedét a társasházak vehetik igénybe, 75 százalékát pedig a családi házak tulajdonosai használhatják fel: ez nem véletlen, az elosztás tükrözi a magyarországi lakóingatlanoknál lévő tényleges arányt. A kezdeti tapasztalataink szerint óriási az érdeklődés: már a konstrukció meghirdetése előtt rohamra számítottunk, ami be is következett. Számításaink szerint azoknak, akik energiahatéknyságot növelő beruházást terveznek, nagyjából negyede tud majd élni ezzel a konstrukcióval, ami azt jelenti, hogy ebben az ütemben 25-30 ezer lakás korszerűsítését lehet elvégezni. Ez nagy mennyiség, és amellett, hogy a termék hozzájárul több tízezer lakás korszerűsítéséhez, a nemzetgazdaság számára is előnyös, hiszen a felújítások révén csökken a károsanyag-kibocsátás és az energiafelhasználás.

A szakosított hiteltermékeknél miért épp ezt a három területet célozták meg?

A vasúti járműveknél és a kerti kisgépek gyártásánál igen specifikus területekről van szó. Ezeknek a programoknak a gyökerét korábbi kormánydöntésekben kell keresni. Ilyen a 2014-ben elindított Irinyi terv, amely hat nagy fejlesztési területet határozott meg – és ezek egyike éppen a turizmus volt. A cél az, hogy olyan konstrukciókat dolgozzunk ki, amelyekben az MFB bankszerűen tud működni, miközben hozzájárul az egyes részterületek hatékony fejlesztéséhez. Egyébként mind a három érintett területen más lesz a modell: a turizmusnál refinanszírozást, a vasútnál direkt hitelnyújtást alkalmazunk, míg a mezőgazdasági kisgépeknél egy teljesen innovatív konstrukciót vezetünk be.

A kis- és középvállalkozói hitelek piacán az elmúlt években fontos szerep jutott a különböző ösztönző programoknak. Ezekből az egyiket – a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramját (NHP) – március végével vezették ki. Az MFB-nek milyen szerepe lehet abban, hogy fennmaradjon a kereslet a kkv-k oldaláról a hitelek iránt?

A saját felméréseink tanúsága szerint a kkv-k jelentős része azért nem igényel banki finanszírozást fejlesztéseihez, mert tart attól, hogy elutasítják, azaz több mint 60 százalékuk meg sem próbál hitelt felvenni. Ennek alapján arra jutottunk, hogy akár 900 milliárd forintnyi olyan hitel is lehet a vállalkozói szektorban, amely végül nem jut a piacra: ezt a számot persze nem szabad teljesen pontosnak gondolni, de annak tükrében, hogy nagyjából 6000 milliárd forintot tesz ki a vállalati hitelek állománya Magyarországon, az mindenképp megállapítható, hogy jelentős a kihasználatlan finanszírozási igény. Az NHP-nak fontos szerepe volt abban, hogy élénküljön a vállalati hitelpiac, ám az is nyilvánvaló, hogy ezt az élénkülést a továbbiakban is segíteni kell. Ám az is látszik, hogy a cégeknek is pontosabban kell látniuk, hogy mit akarnak, és ehhez jelentős edukációs erőfeszítések szükségesek a mi oldalunkról is: rá kell vezetni őket arra, hogy az unió szó nem jelent automatikusan egyet a támogatással, és ha külső finanszírozással kívánnak fejleszteni, ahhoz üzleti tervvel kell rendelkezniük, és az is szükséges, hogy hatékonyan kihasználják a támogatási lehetőségeket. A kereskedelmi bankoknak ugyanakkor a kkv-k jelentős része nem jelent elég vonzó célcsoportot, részben mérethatékonysági okok miatt. Egy fejlesztési bank viszont pontosan arra való, hogy finanszírozza a kereskedelmi bankok számára nem elég vonzó, de jó növekedési lehetőségek előtt álló vállalkozásokat – persze szem előtt tartva a prudenciális szempontokat is.

Beváltak-e az MFB Pontok? Tervezik-e a hálózat bővítését?

Egyértelműen beváltak, nagy az érdeklődés az ügyfelek részéről. Az MFB Pontok kapcsán az a koncepció, hogy saját hálózat kiépítése nélkül is könnyen elérhetők legyenek az MFB termékei, és az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezők. Ennek megfelelően bővítjük is a hálózatot: folyamatban van az újabb tender, amelynek nyomán akár már nyárra a jelenlegi 442-ről 600-650-re emelkedhet az MFB Pontok száma.

A múlt évben megtörtént a hitelezési fordulat a vállalati piacon, és a jegybank szerint folytatódhat a növekedés az előttünk álló években is. A tartós növekedéshez ugyanakkor beruházások is kellenek. Az MFB felmérései szerint hogyan alakul a vállalkozások beruházási hajlandósága. Valóban tartós lehet a hitelezési fordulat?

A beruházások azt a részét jelentik a gazdaságnak, amelynek a legtöbb köze van a pszichológiához: ha a cégek elhiszik, hogy lesz növekedés, akkor bátrabban ruháznak be, ha viszont nem látják egyértelműen pozitívnak a kilátásokat, jóval óvatosabbakká válnak. Magyarországon ma minden adott a kedvező várakozásokhoz: a növekedés stabil, kiszámíthatóan javul a szabályozói környezet, emellett nő a belső kereslet és az export is. A legutóbbi, MFB Indikátor felmérésünk adatai szerint pedig nő a beruházást tervező vállalkozások aránya. Mindezek alapján úgy vélem, tartós lehet a vállalati hitelpiac növekedése Magyarországon.

Az új vezetés felállásával mennyiben változott az MFB középtávú stratégiája, milyen fejlesztési bankot kíván látni néhány éves időtávon?

Egyrészt javítani kívánjuk annak hatékonyságát, ahogy az MFB a szerepét betölti: vagyis a piaci igényekre jobban odafigyelő, szélesebb termékpalettával rendelkező fejlesztési bankcsoportot szeretnénk létrehozni, amely a banki szerep mellett a kockázati tőke és a hitelgarancia területén is aktív. Úgy látom, hogy a fegyvertár adott, már csak el kell indulnunk a csatába, vagyis keményen dolgoznunk kell. A másik funkció, amelyet az MFB-nek be kell töltenie – és ez új az eddigiekhez képest –, hogy a saját munkáján túlmutatóan összehozza a vállalkozások fejlesztésében érdekelt partnereket: ehhez egyrészt szellemi hátteret kell biztosítania, másrészt egy digitális piactér kialakításáról is gondoskodnia kell.

Milyen a bank tőkehelyzete, és milyen megtérülési mutatókkal számolnak a következő évekre?

A tőkemegfelelési mutatónk közel háromszorosa az előírt minimumnak, tehát a tőkehelyzetünk lehetővé tesz sokkal nagyobb üzleti aktivitást is. Úgy látom, hogy a bank működési hatékonyságát is lehet javítani: itt nem teljesen ugyanaz a követelményrendszer, mint a kereskedelmi bankoknál, de a költségeket nekünk is alacsony szinten kell tartanunk. Ami pedig a jövedelmezőséget illeti: a célunk az, hogy az árazás fedezze a kockázati költségeket, vagyis az eredményt a nulla vagy enyhén pozitív tartományban tudjuk tartani.

Életút


Bernáth Tamás elismert banki szakember több mint másfél évtizedes pénzügyi tanácsadói és vezetői tapasztalatokkal. Pályafutását vállalati tréningekkel kezdte, majd 2000-től a McKinsey nemzetközi tanácsadó cégnél, később az Erste Bankban látott el projektvezetői feladatokat. 2005-től 2010-ig a Scale Consulting pénzügyi tanácsadó cég társalapítója és ügyvezetője volt – a cég a hazai és a közép-európai pénzügyi és nagyvállalati szektor számos szereplőjének nyújtott stratégiai, üzletfejlesztési és IT-szolgáltatásokat. 2010-től a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának partnere, majd 2012-től 2014-ig az OTP Bank mikro- és kisvállalati üzletágának közép- és kelet-európai fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. 2014-től – az MFB élére történő, 2016. novemberi kinevezéséig – a BNP Paribas Cardif biztosító elnök-vezérigazgatója volt. Bernáth Tamás felsőfokú angol, német és francia nyelvtudással rendelkezik, képzettsége jogi szakokleveles közgazdász, a világ egyik vezető üzleti iskolájában, az INSEAD-on szerzett MBA képesítést.

Szólj hozzá

MFB NHP Bernáth Tamás MFB Pontok