2017: sebességváltás a magyar gazdaságban


2017. már 22. írta: Takarék

Lényegesen nagyobb sebességre kapcsol idén a magyar gazdaság, a gyorsulást a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások mértékének növekedése is segíti. A Takarékbank elemzői a tavalyi 2 százalékos gazdasági növekedést követően idén 3,6 százalékos, 2018-ban 4 százalékos GDP-bővülésre számítanak. A bérek jelentős emelkedése, valamint a háztartások ennek kapcsán várt élénkülő kereslete ellenére az egyensúlyi folyamatok nem kerülnek veszélybe.Tavaly 2 százalékkal növekedett a gazdaság, összességében a háztartási fogyasztás lett a növekedés fő ereje, s ez idén és 2018-ban is így lesz. A Takarékbank becslései szerint idén 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig gyorsulhat a gazdasági növekedés üteme. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint 2017-ben 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek és a bérminimum emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedés várható idén.

A kereslet növekedését a béremelkedés mellet pozitívan befolyásolják a javuló munkaerőpiaci folyamatok is. Az év eleji 4,3 százalékos munkanélküliség az esztendő második felében 4 százalék közelébe süllyedhet, 2018-ban pedig már éves átlagban is 3,9 százalékos mutatóra számítunk.

Felpörgő beruházások, éledező ipar

Újabb, nagyvolumenű autóipari beruházások, valamint az iroda- és egyéb ingatlanfejlesztések érdemi felfutása szintén élénkítik a gazdaságot a következő években, amit az állami beruházások tervezett számottevő növekedése is támogat. A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza a magas importigény, így a külkereskedelmi többlet várható csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését.

A kifejezetten kedvező konjunktúramutatók ellenére tavaly gyenge teljesítményt nyújtott az ipari termelés, ezen belül pedig különösen gyenge volt a járműgyártás kibocsátása, amit részben a hazai autógyárakban elvégzett modellfrissítések is okozhattak. A következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés, amit a határozottan javuló hazai és európai konjunktúramutatók is alátámaszthatnak, azonban a tavaly decembertől az Audinál tervezett műszak visszafogás fékezheti a növekedés ütemét. A feldolgozóipari foglalkoztatás növekedése szintén az ipar várható élénkülését jelzi előre. Az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 3,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számítunk, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe.

shutterstock_523057705.jpg

Emelkedni kezdett az infláció

Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után a 3 százalékos cél közelébe emelkedett, de a tényleges árnyomásra jobban utaló maginflációban nem történt érdemi változás, és az energiaárakat leszámítva a külső környezetből sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére kereslet oldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Összességében idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 3,0 százalékos éves átlagos inflációval számolhatunk. Vagyis 2018 előtt így nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékos értéket.

Nincs veszélyben az egyensúly

Hiába a jelentős bérkiáramlás és a háztartások megugró fogyasztása, az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvező képet festenek. 2016-ban az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. Az MNB előzetes pénzügyi számlái alapján 1,3 százalék lehetett a tavalyi eredményszemléletű GDP-arányos hiány. A kiadási oldalon ugyanakkor az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek miatt 2017-ben – bár elmaradhat a tervezett mértéktől – újra növekszik az államháztartási hiány, sőt, 2018-ban ismét a bruttó hazai össztermék 2 százaléka fölé kerülhet, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban már az alá kerülhet.

Mivel az inflációs fejlemények sem indokolják, így a fentiekből kifolyólag 2018 második fele előtt nem várható szigorítás a monetáris feltételekben. Ezt erősíti, hogy a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja. Csakhogy a felértékelődés a jegybank érdekeivel ellentétes, így rövid távon továbbra sem számítunk markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában, ami az utóbbi időszakban a 305-315-ös sávban mozgott. 2017 második felétől kezdve azonban egy lassú, trendszerű erősödés bontakozhat ki, amit az is támogathat, hogy a javuló gazdasági mutatók miatt a nagy hitelminősítő cégek még tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.

Szólj hozzá

elemzés gazdasági növekedés takarékbank makrogazdaság Suppan Gergely