Rekordtermés több növényből is


2017. jan 25. írta: Takarék

Szinte minden fontosabb növényből rekordtermést, vagy rekord termésátlagot hozott a tavalyi év. Gabonából összességében 2,5 millió hektáron 16,662 millió tonna termett, ez 17,8 százalékkal több a 2015-öshöz képest. Ennek ellenére a szakértők szerint a tömegcikkek előállítását jól át kell gondolni.

A kukorica termésátlaga rekordot döntött tavaly, meghaladta a hektáronkénti 8,6 tonnát, az összes termés 8,8 millió tonna volt. Gabonából 145 ezer hektárral (5,4 százalékkal) kisebb területen, 2,5 millió hektáron 16,662 millió tonna, 2,5 millió tonnával (17,8 százalékkal) több termett 2015-höz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Búzából 1,1 százalékkal nagyobb területről (1040 ezer hektár), hektáronként 5380 kilogramm termésátlag mellett 5,592 millió tonna termett.

A kukorica termésrekordja jórészt az ideális meleg és a bőséges csapadék egymás utáni periodikus váltakozásának az eredménye. Kukoricát 11 százalékkal kisebb területről (1023 ezer hektár) takarítottak be. A 8,8 millió tonnányi termés harmadával, a hektáronként 8610 kilogramm termésátlag 49 százalékkal volt magasabb a 2015-ösnél. A burgonya kivételével a megfigyelt őszi betakarítású növények termésmennyisége magasabb volt az előző évinél - tette hozzá a KSH.

Napraforgóból 4,9 százalékkal nagyobb területről (642 ezer hektár) 1,9 millió tonnát takarítottak be, 22 százalékkal többet, mint 2015-ben. A termésátlag 16 százalékkal volt magasabb, hektáronként 2950 kilogramm. Repcéből 16 százalékkal nagyobb területen közel felével több, 882 ezer tonna termett, a termésátlag 28,4 százalékkal, hektáronként 3440 kilogrammra nőtt. Ez mindkét növény esetében rekordtermést jelent.

A burgonya betakarított területe 13 százalékkal volt kisebb, 16 ezer hektár. Összesen 403 ezer tonnát, 11 százalékkal kevesebbet takarítottak be. A cukorrépa 16 ezer hektárnyi területe 2,8 százalékkal nőtt, a betakarított mennyiség 1,1 millió tonna volt, 18 százalékkal több. A termésátlag hektáronként 67,5 tonna volt, 15 százalékkal magasabb a 2015. évinél.

A lucerna betakarított területe 43 százalékkal volt nagyobb, 193 ezer hektár, a termés mennyisége közel kétharmadával lett magasabb, 972 ezer tonnát tett ki. A termésátlag 14 százalékkal nőtt, hektáronként 5040 kilogrammra.
termesraktarozas.jpg

Át kell gondolni a gazdálkodást

Hiába a kitűnő számok, a Takarék Agrár Központ szerint a teljes kép árnyaltabb. „A kiemelkedő hozamokhoz hozzá kell tegyük, hogy egy csökkenő árperiódusban vagyunk” – írta kommentárjában Forián Zoltán, a központ vezetője. „Ennek következtében a jövedelmezőség vegyes képet mutatott. Az átlagnál kisebb hozamokat elérők gyakran szembesültek veszteséggel.”

A jövedelmezőség alakulásának felmérése érdekében, az elmúlt három év adati alapján, a Takarék Agrár Központ számításokat is végzett. A cél annak felmérése volt, hogy indokolt-e az igen merev vetésszerkezet fenntartása. A vizsgálat az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján készült. Fontos, hogy a termelési szerkezetet támogatások nélkül figyelték meg, mert támogatások révén olyan ágazatok is jövedelmezők lehetnek, amelyek egyébként nem érnek el pozitív eredményt. Ennek főleg a 2020 utáni időszakban lehet jelentősége, mivel a támogatási intenzitás, struktúra várhatóan változni fog. A Takarék Agrár Központ meggyőződése, hogy aki támogatás nélkül nem tud jövedelmezően termelni, annak változtatást kell eszközölnie a termelésében, például megalapozott technológiai fejlesztések, új növények révén.

Vizsgálatok szerint, a meghatározó szántóföldi kultúrák között az olajos magvak jövedelmezősége kiemelkedő, így további mérsékelt terület-növekedésükre számítanak. Az elmúlt három évben a repce elméleti jövedelmezősége 2,8-szorosa, míg a napraforgóé 2,4-szerese volt a búzának. 2016-ban a búza országos átlagban veszteséget mutatott. A jövedelmezőségi verseny első helyén az őszi káposztarepce áll, amit a kukorica követ, kicsit megelőzve a napraforgót. Mind a három növénynek van ipari jelentősége, ami mutatja, hogy a kizárólag élelmezési és takarmány célú növények kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Az elmúlt években meghatározó fejlesztések történtek ipari feldolgozásunk tekintetében, aminek keresletet generáló hatása van.

Minőség és mennyiség is kell

Fórián Zoltán szerint a következtetés az, hogy ismerve a gabonafélék fokozódó versenyét a világpiacon, sőt immár a térségükben is, a tömegcikkek előállítását jól át kell gondolni. Ezekből az elmúlt évben a világpiaci készletek történelmi csúcsra nőttek, és az elkövetkező években is tovább fognak halmozódni. Ez legalábbis stagnáló árakat fog jelenteni, de további csökkenések is elképzelhetők. Aki tehát a tömegcikkek piacán képzeli el a jövőjét, annak nemcsak világszínvonalú hatékonyságot, hanem megfelelő kínálati méretet is fel kell tudnia mutatni. Adottságaink alapján célszerű elgondolkodni azon, hogy a réspiaci keresletre miképpen tudnánk üzemi szinten is választ adni. A Takarékok éppen ezért, a termékpaletta változtatásával, illetve az ehhez kötődő beruházásokkal kapcsolatos kérdésekben való segítség céljából hozták létre immár évekkel ezelőtt saját agrárszakmai műhelyüket, a Takarék Agrár Központot.

Mindezek alapján a Takarék Agrár Központ véleménye az, hogy - hosszú távú tervek tekintetében - számítunk új fajták kis léptékű térnyerésére, ami a fizetőképes kereslet nyomására tovább nőhet. Növekedést várunk a reformgabonákban (élelmi alakor, köles, rozs, tönköly…stb.). Azonban ezek jövedelmezőségét fontos lenne nagyüzemi körülmények között megvizsgálni. A jövőben a szárazságtűrő képesség egyre fontosabb lesz, ami a termények választékában is megjelenik. Ilyenek többek között a szemescirok, ipari kender. Mindezek azonban csak találgatások maradnak addig, amíg nem alakul ki az alapanyagok feldolgozása és a végtermékek stabil felvevőpiaca. Minden termékre igaz lehet továbbá, hogy csak kereskedelmi minőség és mennyiség mellett lehet keresnivalónk a nemzetközi piacon, ami pedig a gazdálkodók együttműködését tenné szükségessé.

Szólj hozzá

búza gabona termés kukorica rozs Fórián Zoltán Takarék Agrár Központ termésátlag rekordtermés