Erre érdemes emlékezni 2016-ból - IV. rész


2017. jan 03. írta: Takarék

Újabb eseménydús éven van túl a Takarék Csoport. 2016-ban sikeresen lezárult a takarékszövetkezeti szektor 2013-ban, a szövetkezeti hitelintézeti integrációs törvény nyomán kezdődött átalakításának első fejezete. A szektor megújulási folyamata új szakaszába léphetett, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig már az első üzleti eredmények is jelentkeztek. Módosult az integrációs törvény, a kabinet új, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost nevezett ki, az újragondolt takarékszövetkezeti stratégia középpontjába pedig a versenyképesség növelése került. Többrészes visszatekintésünkben időrendi sorrendben szemezgetünk a takarékszövetkezeti szektor legfontosabb, 2016-os eseményeiből.

A tervezettnél is gyorsabban haladt az MFB Pontok hálózatának országos kiépítése: szeptember végén már 428 MFB Ponton voltak elérhetők az EU-források a Takarékbank, a B3 Takarék, a Budapest Bank és az FHB alkotta konzorcium fiókjaiban.

Kiszállt az A64 az FHB-ból

Október 14-én értékesítette az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben meglévő részesedését az A64 Vagyonkezelő Kft., amely a jelzálog-hitelintézet igazgatósági elnöke, Spéder Zoltán többségi befolyása alatt állt. Az A64 Kft. teljes részvénycsomagját a B3 Takarékszövetkezet és a Fókusz Takarékszövetkezet vásárolta meg, tovább növelve a már korábban fennálló részesedésüket. Az ügylet eredményeképpen a Fókusz Takarék a bankban 8 620 534 darab, 9,164 százalék szavazati jogot képviselő "A" sorozatú törzsrészvénnyel rendelkezik, ami alapján a társaságban birtokolt szavazati jogának aránya összesen 9,9 százalék. A tranzakció lezárultával a B3 Takarék a társaságban 6.952.134 darab, 7,390% szavazati jogot képviselő „A” sorozatú törzsrészvénnyel rendelkezik, ez alapján a B3 Takarék által a Társaságban birtokolt szavazati jog aránya összesen 7,627%. Ugyanezen a napon, Spéder Zoltán lemondott a társaságban betöltött tisztségéről.

Október közepétől új hiteltermékkel gyarapodott az MFB Pontok kínálata, ugyanis (Budapest kivételével) Pest megyében is elérhetővé vált nullaszázalékos kamattal a versenyképesség növelésének céljára igényelhető kisvállalkozói hitel. A Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram jellemzően kapacitásbővítésre, beruházásra, illetve tárgyi eszköz beszerzésére vehető fel.

Az érdeklődésre tekintettel jelentősen megemelte a kormány a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése hitelprogram keretösszegét októberben. A Takarékbank, a B3 Takarék, a Budapest Bank és az FHB alkotta konzorcium által üzemeltetett MFB Pontokon benyújtott hitelkérelmek összege pár hónap alatt meghaladta a 34 milliárd forintot. Ezért a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elérhető hitel keretének jelentős, 44 milliárdról 70 milliárd forintra történő megemeléséről határozott.

Együtt ünnepelt a szektor

Közösen ünnepelte a Takarékossági Világnapot a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a Takarékbank és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség október 27-én. Az eseményen Bártfai-Mager Andrea a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos ismertette az új takarékszövetkezeti stratégia főbb pontjait. A takarékokkal együttműködésben kialakított, a szektor céljait és értékeit teljes mértékben tükröző stratégia legfontosabb céljai az üzleti modellváltás és a minél szorosabb együttműködés - derült ki a három szervezet által közösen jegyzett sajtóközleményből. A kormánybiztos szerint új, előremutató fejezet kezdődött a Takarék Csoport életében, amit az is jelez, hogy a rendezvény három olyan szervezet összefogásával valósult meg, melyek meghatározó szerepet játszanak a takarékszövetkezetek életében.

Az új stratégia célja, hogy erős, vidéken meghatározó, magyar tulajdonú, a takarékszövetkezeti értékeket megőrző bankcsoport jöjjön létre – fogalmazott az eseményen Bártfai-Mager Andrea. Ahhoz, hogy ezt a céljukat elérhessék, illetve hogy fel tudják venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal, a takarékoknak területileg koncentráltabbá kell válniuk, szélesebb termékpalettát és jobb minőségű szolgáltatásokat kell kínálniuk az ügyfeleknek. A fúziókkal erősebb, sikeresebb és átláthatóbb működésű takarékok jönnek létre, ami hosszú távon jövedelmező működést biztosít és elősegíti a magyar pénzügyi rendszer stabilitását is.

A kormánybiztos nyomatékosította: a szorosabb integrációra a belső folyamatok, a szabályozás és bizonyos háttérterületek tekintetében is szükség van. A versenyképes banki működésnek az egységes informatikai rendszer, a központilag szabályozott működés, valamint az egységes arculat és kommunikáció is alapvető feltételei. A betétgyűjtés mellett az aktívabb hitelezés és az új, egységes termékpaletta bevezetése lehetővé teszi, hogy a takarékok a vidéki lakosság, a gazdálkodók és a helyi önkormányzatok első számú pénzügyi partnereivé válhassanak – mondta Bártfai-Mager Andrea, aki jelentős lépésnek nevezte, hogy az FHB csatlakozásával az Integráció saját jelzálogbankkal bővült. Az FHB hosszú évek óta a jelzálogpiac meghatározó, piacvezető szereplője, ami jelentős versenyelőnyt biztosít az Integráció számára - tette hozzá.

A takarékok sikerének kulcsa az egységesség, a stratégia megvalósításának elengedhetetlen feltétele a szektor összes szereplőjének összefogása – hangsúlyozta az eseményen Vida József, az SZHISZ elnöke, Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke és Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója.

A Takarékossági Világnap alkalmából tartott ünnepi rendezvényen a takarékszövetkezetek kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársai elismeréseket vehettek át. 2016-ban húsz dolgozó részesült Takarék Érdemérem kitüntetésben és pénzjutalomban.

Október végén új névvel bővült az integráció tagjainak listája, miközben négy régi név eltűnt. A Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Turai Takarékszövetkezet, valamint a befogadó Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet egyesülésével ugyanis létrejött a Mátra Takarékszövetkezet.

Felminősítették az FHB-t

Felminősítéssel és stabil kilátással honorálta a Moody’s Investor Service az FHB Bankcsoport helyzetének megszilárdulását november elején azután, hogy júniusban még leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte a bank több hitelminősítési besorolását. A minősítő az indoklásában elsősorban az FHB Bankcsoport SZHISZ-be történő belépését, a tulajdonosi szerkezet konszolidációját, a bankcsoport jövedelemtermelő képességének javulását és likviditási helyzetének szilárdságát emelte ki.

Pár nappal később a kedvező hazai gazdasági folyamatokra hivatkozva a Moody’s is visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába Magyarország államadós-besorolását, hosszú futamidejű államkötvény-kötelezettségeinek osztályzatát az addigi "Ba1" szintről egy fokozattal "Baa3"-ra javítva, stabil kilátással. A magyar államadós-besorolás felminősítése után néhány nappal a Moody’s magyar bankok, köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. osztályzatait javította.

Bernáth Tamást nevezte ki az MFB élére Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Bártfai-Mager Andrea a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos javaslatára november 12-i hatállyal. Nagy Csaba, a bank addigi elnök-vezérigazgatója közös megegyezéssel távozott a bank éléről.

Finomhangolás

A takarékszövetkezeti integráció megújítása hosszú folyamat, a most kezdődött új szakasz más megközelítést kíván – fogalmazott novemberben a Portfolio.hu-nak nyilatkozva az SZHISZ elnöke. Vida József szavai szerint most a finomhangoláson van a sor, a személyi változások mellett pedig a takarékok hozzáállása is változóban van: ma már ők is látják, hogy az Integráció céljai az ő érdekeiket is szolgálják. A szektor jövőképét részleteiben leíró dokumentum - amely a takarékok bevonásával készült el a nyár folyamán - megállapításainak 80 százalékával minden takarék egyetértett. Van tehát közös nevező, amely szerint nem radikális stratégiaváltást, csak finomhangolást tervezünk – mondta. Az SZHISZ elnöke óriási előrelépésnek tartja, hogy a szektor összes szereplőjét sikerült egy asztalhoz ültetni, így a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank is hitet tett a közös folytatás mellett. A takarékszövetkezeti közösségnek feltétlenül szüksége van erre az egységre, ha sikerre akarja vinni a szektor megújítását – fejtette ki.

A takarékszövetkezetek integrációjával a szövetkezeti hitelintézeti szektor történelmi esélyt kapott arra, hogy az ország egyik legnagyobb, legstabilabb és legkorszerűbb pénzügyi csoportjává váljon – nyilatkozta novemberben Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója regionális napilapoknak. "A takarékszövetkezeti rendszer átalakítását két fázisra bontanám. Az első fázis az elmúlt három évben megtörtént, felépítettük a takarékokkal közösen azokat a főbb pilléreket, amelyeken az egész új szövetkezeti hitelintézeti rendszer, a Takarék Csoport működése nyugszik. Most, a stratégia finomhangolásánál azokat az elemeket alakítjuk ki, amelyek ezekre a pillérekre épülnek rá, és a hatékonyabb működést teszik lehetővé," – fogalmazott.

Folytatjuk..

2016_blog2.jpg

Szólj hozzá

OTSZ Takarékbank Takarékossági Világnap Szabó Levente SZHISZ moodys investor service MFB Pont Bártfai-Mager Andrea Vida József Takarék Csoport