Erre érdemes emlékezni 2016-ból - II. rész


2016. dec 30. írta: Takarék

Újabb eseménydús éven van túl a Takarék Csoport. 2016-ban sikeresen lezárult a takarékszövetkezeti szektor 2013-ban, a szövetkezeti hitelintézeti integrációs törvény nyomán kezdődött átalakításának első fejezete. A szektor megújulási folyamata új szakaszába léphetett, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig már az első üzleti eredmények is jelentkeztek. Módosult az integrációs törvény, a kabinet új, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost nevezett ki, az újragondolt takarékszövetkezeti stratégia középpontjába pedig a versenyképesség növelése került. Többrészes visszatekintésünkben időrendi sorrendben szemezgetünk a takarékszövetkezeti szektor legfontosabb, 2016-os eseményeiből.

Május 26-án tartotta éves közgyűlését a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete. A közgyűlésen a szervezet tagjai elfogadták az SZHISZ 2015. évi beszámolóját, egyben megállapították: a szektorban létrejött garanciaközösség jelentősen hozzájárult az ügyfelek bizalmának erősítéséhez. Az ügyfelek 2015-ben több mint 80 milliárd forint értékben helyeztek el új megtakarítást a szektorban, a takarékoknál 66 ezer új lakossági és 14 ezer új vállalkozói számla nyílt. A szektor tőkehelyzetének jelentős javulása, valamint az integrációs törvény által elindított fejlesztések – egységes üzletpolitika, közös termékfejlesztés és marketingtevékenység – is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek jelentősen növelték hitelezési aktivitásukat. A Takarék Csoport tagjai 2015-ben 170 milliárd forint értékben folyósítottak hiteleket a kkv-k részére és érdemben növelték a lakossági hitelkihelyezések volumenét is.

Növekvő piaci részesedés

Üzletileg sikeres év volt 2015 a takarékszövetkezeti szektor számára – derült ki a szövetkezeti hitelintézeti integráció történetében első, az összes takarék üzleti adatait tartalmazó, 2016. május végén napvilágot látott konszolidált beszámolóból. Az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, köszönhetően az aktívabb üzleti tevékenységnek és a szigorú költséggazdálkodásnak. Az üzleti aktivitás növelésének eredményeként az új hitelek folyósítása terén mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben nőtt a Takarék Csoport piaci részesedése. A 2015-ös beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézeti csoport mérlegfőösszege 2398 milliárd forintra emelkedett a csatlakozó FHB csoport állományi tételeinek bevonása következtében, amivel a hazai bankszektor egyik legnagyobb szereplőjévé vált.

A beszámoló szerint a takarékszektorban 2015-ben fontos fejlesztések valósultak meg, amelyek nagymértékben hozzájárultak az eredményekhez. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően 2015 februárjától már minden takaréknál, összesen 1118 fiókban váltak elérhetővé a korszerű befektetési szolgáltatások – állampapírok és befektetési jegyek –, ezzel Magyarország legnagyobb értékpapír-forgalmazói hálózata jött létre. Ennek eredményeként a takarékok által vezetett értékpapírszámlák száma megháromszorozódott, a lakosság és a vállalkozói ügyfélkör számára értékesített befektetési jegy állomány piaci értéken több mint 25 milliárd forinttal növekedett, míg az állampapír állomány több mint 130 milliárd forintos bővülést ért el névértéken.

A 2016-os évben is folytatódtak a hatékonyság és versenyképesség erősítését szolgáló önkéntes takarékszövetkezeti egyesülések. Május 31-én a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet egyesült a SAVARIA Takarékkal.

Módosult az integrációs törvény

Június elején a Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslatot nyújtott be "Az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról", amelyet az Országgyűlés június 7-én fogadott el. A módosítás jelentősen növelte az SZHISZ hatásköreit, bővültek a szövetkezeti hitelintézetek ellenőrzésével, működésük szabályozásával és irányításával kapcsolatos jogkörei. Emellett a törvénymódosítás kibővítette a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogait is az Integráció vonatkozásában.

A kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, kétes ügyletektől való megszabadítását és feltőkésítését – válaszolta június elején Orbán Viktor miniszterelnök Demján Sándor nyílt levelére, amelyben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke az integrációs célok teljesülésének ellenőrzését kérte a kormányfőtől. A kormányzati politika eredményeképpen az elmúlt hat évben a bankszektorban jelentős változások zajlottak le. Visszavásároltuk és nemzeti kézben tartjuk a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a Budapest Bankot, és tulajdonrészt vásároltunk az Erste Bankban is. A takarékszövetkezeti rendszer újraszervezése is ebbe a sorba illeszkedik. A kormánynak meggyőződése, hogy egy újjászervezett, a megelőző évtizedek zavaros folyamatait tisztázó, megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező és professzionális irányítással működtetett takarékszövetkezeti rendszer természetes részét adja az új magyar bankrendszernek – fejtette ki Orbán Viktor, aki ugyanakkor további lépéseket is kilátásba helyezett a „feltételezett összefonódások” felderítése, illetve a szektor megfelelő felügyeletének megteremtése érdekében.

Gyorsításról döntött az MFB

Közben lendületesen folytatódott az MFB Pontok hálózatának kiépítése is, június 13-án már 76 MFB Pont várta a vállalkozásokat a Takarékbank, a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank  és az FHB fiókjaiban. Az első MFB Pont megnyitását követően kevesebb mint három hét alatt több mint egymilliárd forintnyi nullaszázalékos uniós hitelt igényeltek a kkv-k, az érdeklődésre tekintettel pedig az MFB úgy döntött, hogy gyorsítja az MFB Pontok kiépítésének folyamatát. A Takarékbank, a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank és az FHB az MFB Bankkal, valamint a Portfolióval országos előadássorozatot tartott júniusban, amelyen a résztvevők választ kaphattak az igényléssel, illetve az elérhető termékekkel kapcsolatos kérdéseikre is.

Júniusban újabb rangos díjjal ismerték el a Takarékbank elemzőinek kiemelkedő teljesítményét. Oszlay András és Suppan Gergely, a Takarékbank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Önálló Osztályának munkatársai nyerték el ugyanis a Consensus Economics „Forecast Accuracy Award for Hungary” díját, amelyet a 2015. évi magyar gazdasági adatokra legpontosabb előrejelzést adó elemzőknek ítélnek oda. A makrogazdasági előrejelzések összegyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó londoni székhelyű vállalat csaknem 30 európai intézmény elemzőinek a magyarországi GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzéseit vizsgálta 2014. január és 2015. december között.

A nyári hónapokban is ütemesen tovább emelkedett a takarékok által befogadott CSOK-igénylések száma; januártól júniusig több mint 2200 csok igénylést fogadtak be országszerte a takarékok. 2016 szűk első félévének tapasztalatai alapján az ügyfelek több mint 70 százaléka használt lakás vásárlásához vette fel a családi otthonteremtési kedvezményt.

Javuló kilátások

Június végén pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását a 2015 júliusa óta érvényes stabilról a Moody's Investors Service, azzal indokolva a lépést, hogy a javuló magyarországi működési környezet valószínűleg jót tesz a bankok eszközminőségének és tőkehelyzetének, és a szektor ismét nyereségessé válhat. A cég szerint hétévi visszaesés után várható a hitelkihelyezés növekedési ütemének gyorsulása is. Erre rímeltek a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyek szerint hét év után 2016 májusában bekövetkezett a rég várt fordulat, és nettó hitelfelvevővé váltak a háztartások, igaz, egyelőre csupán 88,5 millió forinttal haladta meg a felvett kölcsönök mennyisége a törlesztésekét. A háztartások május végén 5769 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, ami kilencéves mélypontot jelent. A kedvező folyamat nem tört meg: a magyar lakosság 2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt, mint idén júniusban.

Kormánybiztost nevezett ki a kabinet

Július 5-én jelent meg az a kormányhatározat, amely Bártfai-Mager Andreát nevezte ki a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosnak. Július 6-tól ő felel egyebek mellett az MFB-ért, az állami rezsicégekért és a központi adatgyűjtőért is. A kormányhatározat szerint a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, a kormánybiztos egyik fontos feladata pedig átfogó stratégia készítése "a postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatási feladatok hosszú távú, stabil ellátásának elősegítése érdekében".

Folytatjuk..

2016_blog2.jpg

Szólj hozzá

Takarékbank Integráció MFB FHB CSOK Takarékbank Elemzés moodys investor service MFB Pontok Bártfai-Mager Andrea Suppan Gergely Oszlay András Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete Takarék Csoport FHB Csoport integrációs törvény