Meglódul a növekedés, tovább javul az egyensúlyi helyzet


2016. dec 14. írta: Takarék

Az idei 2,1 százalékról jövőre 3,6 százalékig, 2018-ban pedig 4 százalékig gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése a Takarékbank elemzőinek várakozásai szerint. A növekedés fő húzóerejét a háztartások fogyasztása adja, de jelentős pozitív fordulat várható a beruházásokban is. Továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak az egyensúlyi folyamatok: az államháztartási hiány akár a GDP 1 százaléka alá is kerülhet idén, a GDP-arányos államadósság pedig 2017 végére 70 százalék közelébe mérséklődhet. A bruttó külföldi adósság már idén év végére a GDP 100 százaléka alá kerül, és 2018 végére már csak annak mintegy háromnegyedét éri majd el. A fogyasztói árak idén átlagosan kevesebb mint 0,5 százalékkal emelkednek, és az infláció csak fokozatosan közelíti meg 2018-ra az MNB 3 százalékos célértékét. Végleg kilépett a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből a forint, amely 2017 második felétől kezdve lassú, trendszerű erősödésbe foghat.

budapest.jpg

Támogató külső környezet, erősödő kockázatokkal

A magyar gazdaság külső környezete alapvetően továbbra is támogató a növekedési és egyensúlyi kilátásokat illetően a Takarékbank elemzői szerint. Európa ugyan továbbra sem a világgazdaság növekedési centruma, de a fejlődés stabil, amit az újra élénkülő infláció és a hosszú évek után 10 százalék alá mérséklődő munkanélküliség is jelez. Az ázsiai kontinensen (és kiemelten Kínában) kiszámítható, fokozatos ütemben lassul a gazdasági növekedés, míg az Egyesült Államokban az új elnök ígéreteivel összhangban fiskális expanzió, így az eddig vártnál gyorsabb GDP-bővülés valószínűsíthető. Reálgazdasági értelemben tehát a helyzet nem romlott az egy negyedévvel ezelőtti állapothoz képest. Ugyanez elmondható a külső finanszírozási feltételekről is, hiszen Európát továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, ami még a Fed esetlegesen gyorsabb kamatemelési üteme mellett is támogató a magyar eszközárak alakulása szempontjából. Árnyalja ugyanakkor a képet a kockázatok erősödése, a gyorsabb növekedés mellett ugyanis Amerika némileg a bezárkózás felé fordulhat, ami a világgazdasági kereskedelem egészének alakulására is hatással lehet. Emellett Európában a Brexit és a bankrendszer állapota adhat okot az aggodalomra, miközben az ázsiai gazdasági növekedés meredekebb lassulásának, valamint több geopolitikai feszültség esetleges negatív hatását sem szabad alábecsülni.

Jelentősen gyorsul a növekedés

A III. negyedévben a magyar gazdaság a várakozásoktól elmaradva 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Ebben a már ismert okok (EU-források lehívásának, ennek következtében pedig a beruházásoknak a visszaesése) mellett az is megmutatkozott, hogy a termelésben, illetve az exportban meghatározó cégek egyedi fejleményei milyen erőteljesen hatnak a magyar gazdasági teljesítményre, és ez most éppen negatív irányban következett Ugyanakkor a háztartási fogyasztás - a lendületes reálbér-emelkedéstől és a munkaerő-piaci helyzet javulásától hajtva - a növekedés vezető erejévé vált. Ez az elkövetkező két évben is így lesz, miközben jelentős pozitív fordulat várható a beruházásokban. 2019-ig ugyanis Magyarország gyorsított ütemben hívja le az EU-forrásokat, az államháztartás megerősödött pénzügyi helyzete pedig az állami beruházásokat is fellendíti, emellett élénkülnek az ingatlanberuházások, és a magánszektorban is számos nagy volumenű új beruházás valósul meg. Ez utóbbiak ismét számottevően bővítik az exportkapacitásokat is, de a növekedés húzóerejét 2017-ben és 2018-ban is a belső kereslet adja majd. Az idei 2,1 százalék után jövőre 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig is gyorsulhat a gazdasági növekedés.

A GDP-növekedés üteme a régió országaiban

blog_q4_2.jpg

A középtávú cél alatt marad az infláció

Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után 1 százalék fölé emelkedett, de a tényleges árnyomást jobban jelző maginflációban nem történt érdemi változás, és a külső környezet sem fejt ki inflációs nyomást. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére kereslet oldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása történik. Az éves átlagos infláció az idei évben még 0,5 százalék alatt marad, s bár a jövő év nagy részében már 2 százalék közelében tartózkodik, ezzel együtt nem fog egyenletesen növekvő tendenciát mutatni. 2018 előtt így nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékos értéket. Összességében jövőre 2,1 százalékos, 2018-ban pedig 2,8 százalékos éves átlagos infláció várható.

blog_q4_3.jpg

Csökkenő hozamszintek

Október óta az MNB már csak korlátozott mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval lejjebb szorította az alapkamat 0,9 százalékos értékénél. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetlegesen külföldi forrásaik leépítésével, vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok szintje a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt, akár 0,5 százalék alatt is alakulhat, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében. Ebből kifolyólag a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem lesz effektív kamatszintnek tekinthető, és így - mivel az inflációs fejlemények nem indokolják módosulását - tartósan változatlan maradhat. A Takarékbank ezért 2018 második fele előtt nem számít a monetáris feltételek szigorítására, főként mivel a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik továbbra is fellépni.

A hazai referenciahozamok alakulása

blog_q4_6.jpg

Tovább süllyed a munkanélküliség

A foglalkoztatás-bővülés üteme továbbra is magas, és a folyamatot immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt, az utóbbi hetekben bejelentett, a foglalkoztatási lehetőségeket javító gazdaságpolitikai lépések következtében meg is kezdődhet az állomány csökkenése, amint az elsődleges munkapiacon a közfoglalkoztatottak által is betölthető állások keletkeznek. Így a munkanélküliségi ráta süllyedése mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan folytatódik. Ezt néhány ágazatban a munkaerő-kínálat elégtelensége korlátozhatja, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. Az idei évben átlagosan 5,3 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta, ami jövőre 5 százalék alá kerülhet, 2018-ban pedig még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

Kedvező egyensúlyi folyamatok

Az egyensúlyi folyamatok alakulása szempontjából továbbra is rendkívül kedvező a kép. Az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta, így eredményszemléletben a hiány akár a GDP 1 százaléka alá is kerülhet idén. Míg bevételi oldalon az áfa- és szja-befizetések növekedése, addig kiadási oldalon a kamatfizetések csökkenése segíti a deficit számottevő mérséklődését. A már bejelentett foglalkoztatás- és jövedelempolitikai lépések hatása nem lesz jelentős a jövő évi egyenlegre, az elmaradó bevételekkel szemben ugyanis részben növekvő adóbevételek, részben csökkenő kiadások állnak. A kiadási oldalon ugyanakkor az oktatásra és egészségügyre fordítandó tételek növekedése miatt 2017-ben újra emelkedik az államháztartási hiány, és 2018-ban ismét a GDP 2 százaléka fölé kerülhet, azonban ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését, ami 2017 végére 70 százalék közelébe mérséklődhet. A külső egyensúly mutatói is kedvezően alakulnak: Idén kimagasló mértékben nő a folyó fizetési mérleg többlete, és az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás ellenére is rekordot (a GDP közel 9 százalékát) érhet el Magyarország nettó külső finanszírozási képessége. Bár a belső kereslet erős növekedése miatt 2017-ben és 2018-ban a folyó fizetési mérleg többlete valamelyest mérséklődik, a gyorsított EU-forrásfelhasználás miatt az ország nettó külső finanszírozási képessége továbbra is a régió legmagasabbjai sorába tartozik majd, ami elősegíti a külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését. A Takarékbank várakozásai szerint a legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőke tételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már idén év végére a GDP 100 százaléka alá kerül, 2018 végére pedig már csak annak mintegy háromnegyedét éri majd el.

blog_q4_4.jpg

Stabil forint

A forint 2016-ban végleg kilépett a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből, bár némileg továbbra is érzékenyen reagál a nemzetközi hangulat változásaira. Árfolyamának változékonyságához az is hozzájárul, hogy továbbra is egyszerre hat rá a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az ezzel ellentétes irányú jegybanki érdek. Rövid távon ezért továbbra sem várható markáns eltérés a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól, de 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek idén már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

blog_q4_5.jpg

blog_q4_1.jpg

Szólj hozzá

prognózis makrogazdaság GDP Takarékbank Takarékbank Elemzés Suppan Gergely Oszlay András