Együtt folytatják a takarékok és az FHB


2016. nov 16. írta: Takarék

Nem Spéder Zoltán utódlását, hanem a takarékszövetkezeti szektor átalakításának folytatását tartja feladatának Vida József, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnöke, aki az új tulajdonos B3 Takarék Szövetkezet vezetőjeként az FHB igazgatóságába is bekerülhet hétfőn. A takarékszövetkezeti szektor jövőjéről a portfolio.hu részére adott interjúban a Demján Sándorékkal való viszonyról, az önkormányzati számlavezetés esetleges elvesztéséről, a postai szolgáltatásokról, valamint az FHB és a Takarékbank jövőbeni szerepéről is szót ejt a szakember.

vj.jpg

- Csak nem Spéder Zoltán utódját tisztelhetjük önben a takarékszövetkezeti integráció átalakításának új irányítójaként?

Senkinek nem szoktam az utódja lenni, legfeljebb édesapámnak. Feladatokról szívesebben beszélek, hiszen a legfontosabb az, hogy a szektor integrációjának és konszolidációjának az előrehaladása nem szakadt meg az elmúlt hónapokban sem, és továbbra is jó szakembereket és egységet kíván. Ezért is tartom óriási előrelépésnek, hogy a szektor összes szereplőjét sikerült egy asztalhoz ültetni, így a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Takarékbank is hitet tett a közös folytatást mellett. A takarékszövetkezeti közösségnek feltétlenül szüksége van erre az egységre, ha sikerre akarja vinni a szektor megújítását.

- Ez kritika akar lenni az elmúlt három év gyakorlatával szemben? Megkönnyebbült a személyi változások miatt?

Semmiképpen, és személy szerint az elmúlt hónapokban távozó vezetőkkel sem volt semmilyen problémám. Egyszerűen új életszakaszba lépünk. A takarékszövetkezeti integráció megújítása hosszú folyamat, a most kezdődött új szakasz más megközelítést kíván. Lovakkal is foglalkozom, ezért engedjen meg egy innen vett példát: a belovaglás egészen más, mint amikor már díjlovaglásra készítjük fel a lovat. Előbbihez erős kéz kell, de akik értenek a fiatal lovak belovaglásához, az olimpiáig már általában nem jutnak el. Most a finomhangoláson van a sor, a személyi változások mellett pedig a takarékok hozzáállása is változóban van: voltak olyan takarékszövetkezetek, amelyek korábban nem értettek egyet az integrációs törvénnyel, ezért nem működtek együtt a többiekkel. Ma már ők is látják, hogy az integráció céljai az ő érdekeiket is szolgálják. Sokatmondó, hogy a szektor jövőképét részleteiben leíró dokumentum - amely a takarékok bevonásával készült el a nyár folyamán - megállapításainak 80 százalékával minden takarék egyetértett. Van tehát közös nevező, amely szerint nem radikális stratégiaváltást, csak finomhangolást tervezünk.

 - Mi felel meg az említett díjlovagláson kivívott győzelemnek? Netán egy "új OTP" felépítése?

A kérdés jól esik, sokan ezt gondolják. Mi azonban soha sem másokat figyelünk, nem akarunk a bankokkal versenyezni, hiszen többek vagyunk, mint egy bank. Természetesen versenyképesek akarunk lenni a kereskedelmi bankokkal, de nem ugyanazon a pályán játszunk. Tudjuk, hol vagyunk erősek: ez a vidék. A 10 ezer fő alatti településeken több fiókkal rendelkezünk, mint a bankok együttvéve, hiszen a kereskedelmi bankok már feladták ezeket a pozícióikat, megfeledkezve a vidék kiszolgálásáról. Mi ott vagyunk helyben, együtt élünk a helyi gazdasággal és lakossággal, ismerjük és ki is tudjuk szolgálni az igényeiket. Ez versenyelőnyt jelent a takarékok számára.

- Hogy lehetnek versenyképesek a bankok többszörösére rúgó fiókszám mellett? Mi a reális, optimális üzemméret?

Az elmúlt hetekben, hónapokban erről megkérdeztük a takarékokat is. Az a meghatározó vélemény a szektorban, hogy egy méretgazdaságosan működő takarék legalább 50 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel, 40-60 fiókkal és 120-150 alkalmazottal rendelkezik. Gyors fejszámolással ez azt jelenti, hogy az egyesüléseket követően közép távon várhatóan mintegy 20 takarékszövetkezet működik majd a hazai piacon. A rendszerváltás óta zajló, és az utóbbi évben is ütemesen haladó egyesüléseknek köszönhetően viszonylag gyorsan, akár 2-3 éven belül eljuthatunk ide. Idén év végére várhatóan alig több mint 40 takarékszövetkezet lesz az országban.

- A nagy halak megeszik a kis halakat?

Régi kommunikációs trükk a nagy és a kis takarékok szembeállítása, de az egyesülések folyamatában szó sincs erről, hiszen egyrészt nem felvásárlásról van szó, másrészt a kisebb szereplők reálisan érzékelik, ha a gazdaságos üzemméret fenntartásához vagy eléréséhez változásra van szükség. Ez egy önkéntes folyamat. A takarékszövetkezetek tagsága közgyűlésen vagy küldöttgyűlésen dönt az egyesülésről, a Takarékbanknak és az MNB-nek ezt követően jogszabályban előírt engedélyezési, jóváhagyási szerepe van. Azt is fontos látni, hogy jogi szempontból nincs kis vagy nagy takarék, hiszen a felügyeleti és jogszabályi elvárásoknak mindenkinek meg kell felelnie, és ez gyakran csak összeolvadás révén lehetséges. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyéni érdekek ne sérülnének: 10 takarék összeolvadása után az addigi 10-ből 1 elnök marad. Hogy melyikük, azt a szakmai szempontok döntik el.

blog_vj_interju_tabla20161116.jpg

- Hogy viselik a tulajdonosok, vagyis a részjegyesek ezeket a radikális változásokat?

A részjegyeseknek az a legfontosabb, hogy a takarékszövetkezeti részjegyük a lehető legjobb hozamot biztosítsa számukra osztalék formájában, és biztosítva legyen a kifizetése, ha meg akarnak válni a részjegyüktől. Erre tőkeértéken van lehetőség, amire a törvény is garanciát ad. Egyesülés esetén is dönthet úgy természetesen a részjegytulajdonos, hogy megválik részjegyétől, de tapasztalataink szerint a visszaváltás nem jelentős, hiszen az összeolvadás révén hatékonyabb takarékszövetkezet jön létre, magasabb potenciális osztalékhozammal.

Hogy halad a szektor egységesülési folyamata az informatikai rendszer, a kockázatkezelés vagy éppen a közös arculat megteremtése területén?

Folytatjuk a közös informatikai rendszer kialakítását, elkészültek azok a szerverparkok és nagyon korszerű rendszerek, amelyek képesek lesznek a takarékszövetkezetek magas színvonalú - és a felügyelet elvárásainak hosszú távon is megfelelő - kiszolgálására. Jelenleg a rendszer finomhangolása zajlik, így belátható időn belül olyan egységes informatikai megoldások lesznek a szektorban, amelyek kiszolgálják a teljes takarékszövetkezeti rendszert. Az informatikai mellett más feladatok is jó ütemben haladnak: folyamatban van az egységes arculat kialakítása, megkezdődött a fióki megjelenés megújítása, terveink szerint 2020-ra már egységes lehet az összes fiók kinézete.

- Mi most az üzlet motorja a takarékoknál?

Az alacsony kamatkörnyezet miatt elsősorban a jutalékos termékekben látunk növekedési potenciált. A postatörvény lehetőséget biztosít a takarékszövetkezetek számára, hogy a 10 ezer fő alatti kistelepüléseken pályázzanak postai jellegű szolgáltatások biztosítására a fiókjaikban. Ezt fontos üzleti lehetőségnek tartjuk a jövőre nézve. De az MFB Pontok is ilyenek, amelyek révén tíz kilométeres körzetben bárki találhat olyan lehetőséget, hogy igénybe tudja venni a visszatérítendő EU-forrásokat. Vagy ott a Széchenyi Kártya, amely a vidéki kis- és középvállalkozások egyik legfontosabb kedvezményes finanszírozási formája. Kiemelten foglalkozunk a CSOK és a jelzáloghitelek értékesítésével, valamint a megtakarítási termékstruktúránk megújításával is, mert a mi betéteseink is keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel nagyobb hozamot tudnak elérni. A digitalizáció pedig számunkra is hatékony eszköz arra, hogy végleg leszámoljunk azzal a téves nézettel, miszerint kizárólag az 50 feletti vidéki ügyfelek bankja a takarék. Ami az önkormányzati számlavezetést illeti, ez még egy kérdéses pont, hiszen a korábbi tervek szerint ez a feladat az Államkincstárhoz kerülne a hitelintézetektől. Mivel a takarékok vezetik az önkormányzati számlák mintegy harmadát, természetesen ez fájna nekünk, de olyan szoros helyi szinten az együttműködés és a személyes kapcsolódás a helyi takarékok és a gazdasági-társadalmi vezetők, szereplők között, hogy egyelőre ezt nehéz elképzelni.

- Az integrációban több kisebb mellett működik két nagyobb bank vagy bankcsoport is, nevezetesen a Takarékbank és az FHB. Milyen szerepük lesz a jövőben a szektorban? Elképzelhető-e, hogy a Takarékbankot más központi bank váltja fel, ahogy erre a júniusi jogszabály-módosítás lehetőséget adott?

A jelzáloglevél finanszírozás jelentősége az elmúlt másfél évben az MNB jövő áprilisban hatályba lépő rendelete miatt nagyon felértékelődött, így a jelzálogbankok, köztük az FHB Jelzálogbank még fontosabb szereplője lesz a piacnak. A takarékok tulajdonszerzése ezért is jó befektetés a szektor számára, hiszen az FHB refinanszírozása segítségével meg tudunk felelni a jegybanki elvárásnak. Az FHB Jelzálogbanknak van azonban egy leányvállalata is, az FHB Kereskedelmi Bank, ennek szerepét még végig kell gondolnunk a szektor jövőjét illetően azt is figyelembe véve, hogy a banknak nagyon értékes lakossági és vállalati ügyfélköre van. A Takarékbank esetében egyértelműbb a képlet: a társaság több mint húsz éve a takarékszektor központi bankjaként működik, komplex GIRO-szolgáltatásokat is nyújt a szektornak. Nagy szakértelmet igénylő feladat ez, ezért sok szerencsét kívánok annak, aki ezt a szerepet át szeretné venni. Rövid és közép távon nem reális, hogy ezt a feladatot bármely más, e téren tapasztalatlan hazai bank ugyanolyan minőségben el tudná látni.

Új vezetői összetétel az FHB-nál

November 21-én, hétfőn tartja rendkívüli közgyűlését az FHB Jelzálogbank, amelyen a beérkezett részvényesi javaslat szerint visszahívhatják az igazgatóságból Köbli Gyula vezérigazgatót, Starcz Ákost és Kovács Zoltánt. Az igazgatóságba belső igazgatósági tagként bekerülhet Landgraf Erik, aki eddig a felügyelőbizottság munkavállalói tagja volt, és újra beválaszthatják az igazgatóságba Oláh Mártont illetve Soltész Gergőt, az FHB Kereskedelmi Bank jelenlegi, illetve korábbi vezérigazgatóját. Külső igazgatósági tagként kerülhet a testületbe Mészáros Attila és Vida József. Várhatóan a felügyelőbizottság is változik: Lantos Csaba elnök, Sebestyén István, Szabó Miklós és Kádár Tibor helyett Antal Kadosa, Harmath Zsolt, Kovács Mónika, Pórfy György és Reiniger Balázs kerülhet a testületbe.

- Az ön által vezetett B3 Takarék Szövetkezet is tulajdont szerzett az FHB-ban. Mint tulajdonost kérdezem: milyen változások várhatók a menedzsmentben? Vállal-e feladatot az FHB-nál?

A változásokról a jelzálogbank november 21-ei rendkívüli közgyűlése dönt majd, nem én. Ha felkérnek egy feladatra, akkor legjobb tudásom szerint mérlegelem, meg tudnék-e birkózni a vele. Természetesen az egyik tulajdonos vezetőjeként segíteni szeretném a bank munkáját. Az FHB bank jól működik és sok jó szakember dolgozik benne, ezért törekednünk kell arra, hogy ez így is maradjon.

Vida József

Közgazdász, több egyetemen folytatott tanulmányokat vállalkozás-gazdálkodással, felszámolás és csődjoggal kapcsolatosan, jelenleg a Szent István Egyetem végzős hallgatója Bizalmi vagyonkezelő szakon. Bankszakmai pályafutása a Citibank Zrt.-nél 1999-ben indult, 2003-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank főosztályvezetői posztjáról váltott a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Aktív üzletág igazgatói posztjára, itt 2006-tól ügyvezetőként, majd elnök-ügyvezetőként dolgozott. Az elmúlt évtizedben jelentős szerepet vállalat a takarékszövetkezeti integrációs törekvésekben, 2007-től az OTSZ elnökségének tagjaként két cikluson keresztül képviselte régióját a takarékszövetkezetek érdekképviseleti csúcsszervében. Alapítóként és tisztségviselőként segítette a Takarék Akadémia, valamint az informatikában meghatározó integrációs társaságok, a Takinvest Kft, és a TAKINFO Kft. munkáját is. Tagja a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. vezérigazgatója. Az ő vezetése mellett valósult meg a takarékszövetkezeti szektor történetének eddigi legnagyobb egyesülése, amelyben tíz takarékszövetkezet fúziójával 2015. szeptember elsején létrejött a B3 TAKARÉK Szövetkezet, amely Budapest mellett négy megyében, szolgálja ki mintegy 130 ezer ügyfelét. Vida József az elmúlt években aktívan közreműködött a kormányzati integrációs stratégia megvalósításában, támogatta és segítette az integrációs törvény végrehajtásához szükséges feladatok elvégzését. 2014-ben gróf Károlyi Sándor emlékplakettel tüntették ki a takarékszövetkezeti integráció fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért. 2016 júliusában a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete Igazgatósága elnökének választották. A takarékszövetkezeti munka mellett maga is gazdálkodóként él, Hannoveri lovakat tenyészt, illetve több szervezetben (Magyarországi Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége, Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesülete, a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesületének élén is) vezető tisztséget tölt be, ebben az évben a Csongrádon Vadtenyésztő, vadgazdálkodási szakon szerzett technikusi végzettséget, így beteljesült gyermekkori fogadalma is, és családja több generációs hagyományainak is tiszteletet adva már hivatásos vadász mestersége is adott.

Forrás: portfolio.hu

Szólj hozzá

takarékszövetkezetek Takarékbank Integráció SZHISZ Takarék takarékszektor Vida József Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete B3 TAKARÉK Szövetkezet