Szabó Levente: a hatékonyságon lesz a hangsúly


2016. nov 14. írta: Takarék

Csaknem 1,3 millió lakossági és vállalati ügyfél számára lesz különleges jelentőségű az elkövetkező időszak. A takarékszövetkezetek integrációjával a szövetkezeti hitelintézeti szektor ugyanis történelmi esélyt kapott arra, hogy az ország egyik legnagyobb, legstabilabb és legkorszerűbb pénzügyi csoportjává váljon. A tervekről és a várható változásokról Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója nyilatkozott a Mediaworks regionális napilapjainak.

 

– Az október végi, Takarékossági Világnap alkalmából tartott ünnepi rendezvényen a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs-Szervezete, a Takarékbank és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség vezetői is úgy vélekedtek, hogy az integrációjuknak üzleti modellváltásra és az eddiginél is szorosabb együttműködésre lesz szüksége. Milyen változások jönnek?

– Az eseményen minden hozzászóló, így Bártfai-Mager Andrea postaügyekért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos, Vida József, az SZHISZ elnöke és Demján Sándor, az OTSZ elnöke is azt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az integráció összes szereplőjének összefogása. Az elmúlt három év sikeres változtatásainak folytatásához nagyon nagy szükség lesz a 67 takarékszövetkezet erejének további koncentrációjára. Egy bizonyos mérethatékonyságot ugyanis minden takarékszövetkezetnek és szövetkezeti hitelintézetnek célszerű elérnie, ami az érintett hitelintézetek összeolvadásával oldható meg.

– Az említett integráció hogyan fogja átalakítani a takarékok működését?

– Fontos kiemelni, hogy a folyamat eredményeképpen a nagy kereskedelmi bankokkal versenyképes, korszerű szolgáltatásokat, termékeket nyújtó takarékok jönnek létre. A takarékszövetkezeti rendszer átalakítását két fázisra bontanám. Az első fázis az elmúlt három évben megtörtént, felépítettük a takarékszövetkezetekkel közösen azokat a főbb pilléreket, amelyeken az egész új szövetkezeti hitelintézeti rendszer, a Takarék csoport működése nyugszik. Most, a stratégia finomhangolásánál azokat az elemeket alakítjuk ki, amelyek ezekre a pillérekre épülnek rá, és a hatékonyabb működést teszik lehetővé.

– Melyek ezek a pillérek?

– Az első pillér az egységes tőkeháttér. A Takarék csoport immár több mint 300 milliárd forintnyi konszolidált tőkeháttérrel rendelkezik, aminek két óriási előnye is van. Az egyik, hogy tovább fokozza az ügyfelek biztonságát, a másik, hogy a hitelezés terén megnyitja, illetve bővíti a lehetőségeket. A második pillér, hogy a szektor, a Takarék csoport az egységes központi szabályzatokon keresztül egyre egységesebben működik, ami szintén növeli a hatékonyságot. A harmadik ilyen elem a közös üzletpolitika, amely kérdésben kialakítottuk az integráció üzletirányítási rendszerének alapjait. Nagyon sok takarékszövetkezet már bevezette az új, egységes arculatot. Így az országszerte 1500 fiók jelenléte igazán láthatóvá és látványossá válik, hiszen az ügyfelek mindenhol ugyanazt a fiókképet látják. A negyedik pillért az egységes informatikai rendszer jelenti, amelynek a fejlesztése most is folyik.

– Az új informatikai rendszer az ügyfelek számára milyen előnyökkel jár?

– A termékfejlesztés egyre hatékonyabb lesz, hiszen mindez egy számlavezető rendszerben történik. Gyorsabbá válik rengeteg banki folyamat. Az új informatikai rendszer a kollégák mindennapi munkáját is gyorsítani tudja, ami az ügyintézésre is mindenképpen kedvezően hat. Az informatikai rendszer úgy tudja majd kiszolgálni a működést, hogy a takarékszövetkezetek a helyi rugalmasságukat nem veszítik el. Hiszen ez utóbbi a Takarék csoport egyik nagy előnye.

– Milyen feladatai lesznek az integrációban a Takarékbanknak?

– Ránk kettős feladat hárul. Az egyik az infrastrukturális háttér biztosítása. A Takarékbank a takarékszövetkezetek központi bankja, és mint ilyen, számtalan háttérszolgáltatást ad akár a pénzszállítás, akár a kártyaszolgáltatások terén. Ezenkívül elszámolóházként is működik a forint-, illetve devizaforgalomban.

– Miért fontos ezek integrálása?

– Ezek költségigényes feladatok, s ha mind a 67 takarékszövetkezet maga végezné őket, az biztosan nem lenne költséghatékony. Viszont azzal, hogy a Takarékbank mint egy ernyőbank foglalkozik velük, az integráció sokkal észszerűbben tudja mindezt megvalósítani. Emellett fontos az is, hogy a Takarékbanknak a takarékszövetkezetek üzleti támogatására és üzleti irányítására jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnie, legyen ez termékfejlesztés, üzletfejlesztés vagy az integráció üzleti irányítása.

– Mit ért az üzletfejlesztés alatt?

– Azt, hogy a Takarékbanknak a takarékszövetkezetek részére meg kell nyitnia azokat az országos üzleti lehetőségeket, amelyekhez önmagukban nem lennének képesek csatlakozni, de mint az integráció, a Takarék csoport tagjai, már ki tudják aknázni a lehetőségeket.

– Milyen lehetőségekről van pontosan szó?

– Két ilyen példát emelnék ki. Az egyik ilyen lehetőséget az MFB Pontok jelentik, ahol visszatérítendő uniós támogatást lehet igénybe venni a szövetkezeti hitelintézeteken keresztül. A másik a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) intézménye, amelyben a Takarék csoport élen jár.

– Ilyen termékekkel, mint a CSOK is, fontos központilag foglalkozni?

– Igen, hiszen ez a feladat is többrétű. Az egyik, hogy magát a terméket „át kell adni” szabályzatok, termékleírások formájában a takarékszövetkezeteknek, hogy ők értékesíteni tudják. Emellett ott a kommunikáció, amely országszerte megtámogatja a takarékszövetkezetek számára az értékesítést. Az oktatás sem kevésbé fontos, hiszen a termékeket értékesítő több ezer dolgozónak teljesen képben kell lennie például a CSOK jogszabályai tekintetében.

– Említette az MFB Pontokat és a CSOK-ot. Milyen egyéb termékeket, újításokat vezettek be az elmúlt időszakban?

– Az elmúlt két évben kiépítettük az ország legnagyobb befektetési szolgáltatói hálózatát, amelyet egységesen, országszerte több mint 1100 ponton, teljes vidéki lefedettséggel lehet igénybe venni. Létrejött a Takarék Agrár Központ is, amelynek célja, hogy megfelelő tudást és kapcsolati hátteret biztosítson a szövetkezeti hitelintézeteknek, az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozó vállalkozások teljes körű kiszolgálásához. Mivel a takarékszövetkezetek tradicionálisan erősek az agráriumban, ezért hoztunk létre külön tudásközpontot erre a célra. Ezzel is szeretnénk tovább növelni a piaci részesedésünket az ágazatban.

– A méretgazdaságosság miatt elkerülhetetlenek lesznek további takarékszövetkezeti egyesülések. A fúziók rónak bármilyen feladatokat az ügyfelekre?

– Minden szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank is arra törekszik, hogy az ügyfélnek ezzel kapcsolatban minimális vagy semmilyen teendője ne legyen. Az ügyfél számlaszáma például nem változik a fúzió során, ami szintén a kényelmet szolgálja. A takarékszövetkezet esetleges névváltozásáról, illetve az egyéb tudnivalókról az összeolvadó takarékok a jogszabályok szerint megfelelő időben teljes körű tájékoztatást nyújtanak ügyfeleik részére.

– Az egyesülésekkel létrejött szövetkezeti hitelintézetek vélhetően nagyobb lehetőségeket is biztosítanak az ügyfeleknek.

– A szövetkezeti hitelintézetek összeolvadásával létrejövő új struktúra természetesen sokkal hatékonyabban fog működni, több idő és energia jut új termékek bevezetésére, az értékesítésre és az ügyfélkiszolgálásra. Az ügyfelek tehát jobb kiszolgálást kapnak a korábbiaknál, miközben többnyire továbbra is ugyanott, ugyanazok a kollégák fogják kiszolgálni őket.

– A napokban volt a Takarékossági Világnap, aminek kapcsán mindig szóba kerül a megtakarítások fontossága. De hosszú évek után a gazdaság szereplői újra elkezdtek hitelt felvenni. Mi az integráció új stratégiája ebben a változó helyzetben?

– Általában a vidék a megtakarító és a város, nagyváros pedig a hitelfelvevő. Ebből és adottságainkból következően a takarékszövetkezeteknél csaknem 1400 milliárd forint megtakarítást kezelünk. A betétek terén lévő közel 10 százalékos piaci részesedésünket szeretnénk a jövőben tovább növelni. A takarékszövetkezetek rendkívül likvidek, mert ennek az összegnek csak kicsit kevesebb, mint a felét helyezik ki jelenleg hitelbe. Az elkövetkező időszak egyik nagy feladata és az új stratégia egyik fontos eleme az, hogy aktívabbá váljunk a hitelezésben – mind a kis- és középvállalkozások, mind az önkormányzatok, mind pedig a lakosság hitelezésében.

blog_levente_interju20161114.jpg

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Szabó Levente

1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzintézeti Szakirányán diplomázott. 1995-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen közgazdász és német–magyar szakfordító oklevelet kapott. 1995-ben a Creditanstalt csoportnál kezdte pályafutását Bécsben. 1999-ben csatlakozott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez, ahol kezdetben a Német Ügyfelek Terület osztályvezetője volt. 2001-től a bank Vállalati és Intézményi Üzletág igazgatója lett. 2003-tól a Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatója, beválasztották a bank felügyelőbizottságába. 2005-től ügyvezető igazgató, belső igazgatósági tag. 2010 áprilisában vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. 2013 augusztusában vezérigazgatóvá választotta a közgyűlés.

Az irányítása alá tartozó főbb területek a Vállalati és Intézményi Üzletág mellett a Projekt menedzsment, valamint az Informatikai és Üzemeltetési Szakterület.

Forrás: 24 óra, Békés Megyei Hírlap, Heves megyei Hírlap, Új Néplap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Dunántúli Napló

Szólj hozzá

Takarékbank Takarékossági Világnap Szabó Levente