Dinamikusan bővül a foglalkoztatás, csökkentek a beruházások


2016. aug 31. írta: Takarék

5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta idén május és július között, tovább mérséklődve az előző háromhavi 5,1%-os átlaghoz képest.  A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat, a Takarékbank elemzése szerint.

A szezonális hatásoknak megfelelő mértékben, 298 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatás az április-júniusi átlaghoz képest. Egy év alatt 148 ezerrel, 4,372 millióra növekedett a foglalkoztatás. A foglalkoztatottak számának növekedése döntő részben annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 127,6 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg kisebb mértékben a közfoglalkoztatottak számának 13,4 ezer fős növekedése is hozzájárult. A külföldön dolgozók létszáma 7,1 ezer fővel bővült. A munkanélküliek száma 6,1 ezer fővel csökkent az április-júniusi közötti átlaghoz képest, míg 78 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 5%-ra csökkent az egy évvel korábbi 6,8%-ról. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 70 ezer fővel 4,6 millióra növekedett A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat-véli Suppan Gergely. A következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet, így az év második felében már 5% alá süllyedhet, azonban jövő év elejéig szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 6% közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4% közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Így idén érdemben, 5,3%-ra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8%-ról, jövőre pedig 5% alá mérséklődhet.

 

Igen meredeken, 20,3%-kal zuhantak a beruházások a második negyedévben, részben annak hatására, hogy a tavalyi évi beruházási adatokat lényegesen felfelé módosították – így nem zárható ki, hogy a tavalyi évi GDP adatok is felfelé módosulhatnak. A beruházások visszaesését döntő mértékben az EU-s forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta. Míg a gép- és berendezés beruházások gyakorlatilag stagnáltak, az építési beruházások érdemben, 37%-kal csökkentek, ami jóval meghaladja az építőiparban mért második negyedéves 24%-os visszaesést, így arra utal, hogy egyes építési munkálatokat még nem számoltak el beruházásként. Az EU-s forrásokból megvalósuló beruházások visszaesését tükrözi, hogy a költségvetési szervek beruházásai mintegy 53%-kal csökkentek, a vállalkozások beruházásai pedig elsősorban az állami vállalatok beruházásainak csökkenése miatt 18%-kal estek vissza. Bíztató ugyanakkor, hogy több versenygazdasági ágazat beruházásai nőttek, így kifejezetten kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 11%-kal, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat beruházásai 21%-kal, a pénzügyi tevékenység beruházásai 16%-kal, az információ, kommunikáció ágazat beruházásai 5,7%-kal nőttek. A Takarékbank prognózisa szerint az év hátralevő részében fokozatosan mérséklődhet a beruházások visszaesése, részben az állami beruházások és az EU-s forrásból való fejlesztések élénkülése miatt. Jövőre érdemben nőhetnek a beruházások az alacsony bázis, az állami beruházások növekvő volumene, az EU források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, valamint új autóipari beruházások miatt. Bázishatások miatt a jövő év első felében kifejezetten gyors ütemű lehet a beruházások növekedése - Suppan Gergely szerint.

 

 

munksnelkulideg_jpg.png

beruhazasok.png

Szólj hozzá

munkanélküliség munkaerőpiac beruházások Takarékbank Suppan Gergely