Sokkhatás érte a gazdákat


2016. aug 17. írta: Takarék

2015 a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára különleges év volt, hiszen ez volt az első olyan év, amikor „élesben működött” az új Közös Agrárpolitika (KAP) feltételrendszere. Az átszabott támogatási rendszer minden tagállamot kihívás elé állított: a gazdákat „sokkhatásként” érte a zöldítés és a többi reform, nem tudtak felkészülni előre az új elemekre, és jelenleg nincs olyan tagország, amely képes határidőre teljesíteni az elvárásokat. Mindazonáltal élelmiszeriparunknak egyértelműen szüksége van az EU-tagságra - mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője a Portfolio és az agrárszektor.hu által megrendezett Kelet-magyarországi Agrárfórumon.

Kemény tanulási időszakon vagyunk túl a gazdákkal közösen, mire elértük, hogy a termelők hozzájuthassanak a zöldítés révén őket megillető 30 százalékos támogatási részhez – fejtette ki Fórián Zoltán a hajdúböszörményi agrárkonferencián augusztus 12-én. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése, az úgynevezett zöldítés kötelező elemként jelent meg a 2015-től működő támogatási rendszerben. A hivatalosan „a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásnak” nevezett intézkedés keretében a tagállami éves közvetlen támogatási keret 30 százalékát kell felhasználni terménydiverzifikációra, állandó legelők fenntartására, valamint ökológiai célterületek elkülönítésére.

A Takarék Agrár Központ ugyan nem számít a KAP jelentős leépülésére a következő tervezési-kifizetési ciklusban, de az azt követőekben már igen. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdák kihasználják az időt arra, hogy piaci alakon is életképes, fenntartható fejlődési pályára állítsák üzemeiket – húzta alá a szakember.

A takarékok a gyakorlatban elsősorban kis és közepes üzemi feldolgozóipari fejlesztési tervekkel találkoztak nagy számban. A közepes cégek nagyon számítanak a várhatóan ősszel megjelenő GINOP pályázatra, ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozói körnek is óriási a felszívóképessége, rengeteg forrásra van szüksége, ugyanis nagy a lemaradása, s így a fejlesztési igénye is. Természetesen nem szoríthatjuk háttérbe a közepes méretű és nagyvállalkozásokat sem, mert ők biztosítják az export jelentős hányadát – fűzte hozzá.

A takarékok mint az agráriumban szakértői pénzintézetek kézenfekvő stratégiai partnerei a támogatásra pályázó agrárvállalkozásoknak, és nem csak finanszírozással, hanem teljes körű kiszolgálással, piaci tanácsadással is segítik ügyfeleiket – emelte ki. Igyekeznek felkészíteni őket arra, hogy 2020, az agrártámogatások várható csökkenése után is versenyképesen és nyereségesen gazdálkodhassanak, akár dotáció nélkül is. Az ügyfelekkel együttműködve ezért úgy alakítják ki az üzleti terveket, hogy azok piaci alapú fenntarthatóságot tükrözzenek.

A takarékszövetkezetek az uniós források minél hatékonyabb felhasználását például támogatás-előfinanszírozással is segíthetik (ez a megcélzott támogatás összegének 80–90 százalékát is elérheti), avagy az önerő biztosításával, s mindehhez csupán egy érvényes támogatási okiratot kell felmutatnia a gazdálkodónak – hívta fel a figyelmet Fórián. Hasznos termék a Takarék agrárlízing is, amely rugalmasságával segíti a termelőt: az akár 0 százalékos önrész, illetve a havi vagy negyedéves szezonális díjtörlesztés a befolyó bevételek üteméhez igazodik, és ezáltal javítja az ügyfelek fizetőképességét. A takarékoknál hozzáférhető az Agrár Széchenyi Kártya is (ezt kezdő és fiatal gazdák is igényelhetik 15 millió forintig), de az MFB termékeit szintén közvetítik.

20160817_fz.jpg

Forrás: agrárszektor.hu

Szólj hozzá

mezőgazdaság agrárium közös agrárpolitika agrárfinanszírozás Fórián Zoltán Takarék Agrár Központ