Évekig a mélyben maradhat az alapkamat


2016. júl 27. írta: Takarék

Az elemzői és piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank változatlanul 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot. A jegybank – részben a Brexitre is tekintettel - folytathatja a monetáris lazítást, ezt azonban várhatóan nem az irányadó ráta további csökkentésével fogja megvalósítani, amely a Takarékbank várakozásai szerint 2018 elejéig-közepéig a jelenlegi szinten rögzülhet.

A jegybank monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a kamatfolyosót meghatározó instrumentumok kamatain sem módosított, vagyis az overnight betéti kamat - 0,05 százalékon, az overnight fedezett hitel kamata pedig 1,15 százalékon maradt.

A piac fokozott figyelemmel követte a jegybank döntését, hiszen a június 23-i brit népszavazás óta ez volt a Monetáris Tanács első kamatdöntő ülése. Korábban, már ugyancsak a népszavazást követően tartott üléseiken a brit jegybank (Bank of England; BoE) és az EKB, az Európai Központi Bank sem reagált monetáris eszközeikkel a Brexitre. A némileg meglepő kivárás oka elsősorban az, hogy a hatások felméréséhez bizonyos időre van szükség. Ezzel együtt a közeljövőben mind a Bank of England-től, mind az EKB-tól nyilvánvalóan a lazítás irányába ható lépések várhatók – véli Oszlay András, a Takarékbank vezető elemzője.

Ebben a helyzetben a magyar jegybank is folytathatja a lazítást, különösen mivel a Brexit közvetve és kisebb mértékben a magyar növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolhatja – értékelt a szakember. A július közepén bejelentett változások miatt azonban igen alacsony annak az esélye, hogy az MNB az alapkamat vágásának felújításával folytatná a monetáris enyhítést. Az alapkamathoz kapcsolódó instrumentum, a három hónapos jegybanki betét hozzáférhetőségét ugyanis októbertől az MNB korlátozza, és a bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapír-piacra (kisebb részben pedig külföldre). Így mind a bankközi piacon, mind az állampapír-piacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken; az effektív hozamszint ezért lefelé térhet el a jegybanki alapkamattól, vagyis a jegybank az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat – fejtette ki. A kamatvágás ellen szól a már említett tényezőkön a gyors béremelkedés is.

Miután az infláció valószínűsíthetően csak 2018 elején-közepén kerül majd a 3 százalékos jegybanki cél közelébe, a kamatemelési pálya megkezdése sem várható ennél korábban. A kamatfolyosót meghatározó eszközök kamatlábát azonban az MNB addig is változtathatja, noha a következő egy-két hónapban erre még nem lehet számítani az elemző szerint.

mnb_2.jpg

Szólj hozzá

jegybank alapkamat kamatcsökkentés monetáris tanács MNB oszlay andrás