Maradt az alapkamat, de változtatott az MNB


2015. sze 23. írta: Magyar Takarék

A várakozásoknak megfelelően 1,35 százalék maradt az MNB irányadó rátája, az instrumentum azonban változott, vagyis holnaptól az eddigi kéthetes jegybanki betét helyett már az újonnan bevezetett, háromhónapos betétre vonatkozik az alapkamat. A Takarékbank prognózisa szerint jövő év végére 1,65 százalékra, 2017 végére pedig 2,50-3 százalék közé emelkedhet az alapkamat, azonban erősödnek a lefelé mutató kockázatok, vagyis nem kizárt, hogy ennél alacsonyabban alakul az irányadó ráta.

A jövő év végéig nem számítunk a kamatok változására, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet az Egyesült Államokban a kamatemelési ciklus, valamint nem zárható ki, hogy az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve a korábban közöltnél később fejeződik be - értékelt Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Monetáris Tanács ülését követen.

Az MNB korábban azt közölte, hogy az 1,35 százalékos szint huzamosabb ideig való tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez. Mivel azonban az MNB (csütörtökön megjelenő) új inflációs és GDP-prognózisa kismértékben csökkenhet, a Monetáris Tanács ülése után kiadott közlemény a korábbiakhoz képest eltérő képet vázol a folyamatok várható alakulásáról. A jegybank így fogalmaz: "a tartósan alacsony költségkörnyezet és az előretekintve némileg alacsonyabb inflációs alapfolyamatok következtében a korábbi előrejelzésünkhöz képest közel fél évvel kitolódott az inflációs cél elérésének horizontja, így az infláció csak 2017 második felében kerülhet a 3 százalékos cél közelébe. (..) A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartósan, a vártnál hosszabb horizonton történő fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével."

Korábbi közlése szerint a jegybank azért változtatott az eszköztáron, hogy állampapír-vásárlásra ösztönözze a bankokat. Az új háromhónapos betét nem számítható be a bankok likviditás megfelelési mutatójának teljesítéséhez. A Monetáris Tanács úgy véli, hogy mivel a most bevezetett három hónapos jegybanki betéttel szemben az állampapírok a szabályozói likviditás szempontjából sokkal vonzóbbak, ezért a bankok a jegybank helyett egyre nagyobb mértékben az államot fogják finanszírozni a növekvő állampapír-vásárlással, miközben a reálgazdaság hitelkínálata is növekedhet. Az MNB az önfinanszírozási programnak megfelelően a korábbi nem korlátozott kéthetes állományt a jelenlegi 4500 milliárd forintról az év végéig fokozatosan 1000 milliárdra kívánja csökkenteni.

kamat_blog.jpg

Szólj hozzá

mnb makrogazdaság