Kedvező változásokkal is járt az embargó


2015. aug 04. írta: Takarék

Csaknem pontosan egy éve, 2014. augusztus 8-ától hirdetett embargót Oroszország az Egyesült Államok, az Európai Unió, Ausztrália, Kanada és Norvégia bizonyos élelmiszereire, amelyek a legnagyobb forgalmú importtermékek voltak Oroszország irányába - így a marhahúsra, a sertéshúsra, a zöldség-gyümölcs termékekre, a hal, valamint a tejre és tejtermékekre. Noha a magyar agrárexport Oroszország irányába való kitettsége minimális, az embargó hatására elindultak bizonyos folyamatok Magyarországon is, az alternatív piacok keresésében és megtalálásában pedig egyértelmű sikereket hozott az elmúlt év - fogalmazott Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető elemzője a Kossuth Rádióban.

Miután az Európából és a többi említett országokból érkezett import nagy része egyik napról a másikra eltűnt, Moszkvának új kereskedelmi partnereket kellett találnia, másrészt viszont erősíteni kezdték a mezőgazdaság és élelmiszeripar támogatását annak érdekében, hogy föl tudjanak nőni ehhez az óriási feladathoz. Oroszország számára kézenfekvő volt, hogy az Európai Unió politikai indíttatású intézkedésére ezt a válaszlépést adja, hiszen az orosz agrárstratégia hosszú évek óta határozottan abba az irányba mozog, hogy kiszorítsa az importtermékeket, és felépítse az orosz mezőgazdaságot, az élelmiszeripart. Bizonyos szempontból tehát kapóra is jött Oroszországnak ez a lehetőség, az elmúlt egy évben pedig számos mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat fejlődése nagyon komoly lendületet vett Oroszországban. Az orosz agrárstratégia 2000-es évek elején történt meghirdetésekor az ország önellátása például baromfihúsból alig 20-25 százalékos volt, ma 80-85 százalékról beszélünk - fejtette ki az agrárszakértő a Kossuth Rádió szombati 'Időt kérek' című műsorában.

Mérlegre téve az elmúlt egy évet azonban könnyen elképzelhető, hogy a negatív hatások irányába mozdulna el a mérleg nyelve Oroszország számára, hiszen magas minőségű élelmiszerek tömegét tiltották ki a piacukról. Az orosz élelmiszerpiacon nagyon komoly árnövekedések történtek, az igényes fogyasztók pedig - akiknek a száma egyre emelkedik - a mai napig hiányolnak bizonyos termékeket, és újra megjelentek a sorban állások. Fórián Zoltán szerint az is kérdéses, hogy tud-e folytatódni az a fejlődés az orosz piacon, amit az elmúlt egy év gyorsított fel az élelmiszergazdaság fejlesztésében.

Elhúzódó hatások

Az Európai Unió vélhetőleg nem számított arra, hogy tartósan orosz embargó alá kerülnek az európai élelmiszerek - mondta az elemző. Az embargó elhúzódó közvetlen és közvetett hatásokkal jár, a leginkább kézenfekvő, hogy az európai közösség egységes belső piacán árufelesleg keletkezett, ami hozzájárult a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek árának csökkenéséhez. A folyamatot a magyar gazda is érzékeli, hiszen a KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdaság árindex csökkenő tendenciája immár 23 hónapja tart. Ezt azonban nem szabad kizárólag az orosz embargó következményének tulajdonítani, hiszen egyéb világpiaci hatások is érvényesülnek benne, ám néhány termék esetében egyértelmű az összefüggés.

Az embargót megelőzően az EU élelmiszergazdaságában uralkodó optimista hangulatot, fokozódó termelést és emelkedő exportot a kínai gazdasági növekedés lassulása is megtörte és hozzájárult a készletek emelkedéséhez, valamint az árak csökkenéséhez. Az Európai Bizottság viszont immár nem szívesen avatkozik be a piaci folyamatokba, amire a legjobb példa az európai tejkvóta kivezetése idén márciusban. Ilyen körülmények között az orosz embargó alaposan megváltoztatta a "leosztást", így lehetséges az, hogy a francia gazdák napjainkban az alacsony hús- és tejárak miatt tüntettek. Az Európai Bizottságra tehát ismét olyan nyomás nehezedik, amitől már évekkel ezelőtt szabadulni igyekezett annak érdekében, hogy komoly piaci beavatkozásokra ne legyen szükség a részéről.

Sikeres a külpiaci offenzíva

Noha a magyar agrárexport Oroszország irányába való kitettsége minimális (0,3 százalék), az embargó hatásai elindítottak bizonyos folyamatokat Magyarországon is. A Nemzeti Kereskedőház révén az állam az alternatív értékesítési csatornák feltérképezéséhez nyújt, nyújtott segítséget, az elmúlt egy év tapasztalatai pedig egyértelműen jelzik, hogy Magyarországnak a külpiaci offenzívában jelentős sikerei vannak. Miközben a magyar élelmiszergazdasági export 95 százaléka, néha több is az Európai Unió belső piacán marad, az alternatív utak fontossága vitathatatlan. Az elmúlt egy évben a magyar agrár- és élelmiszeripari export pozíciója sokat fejlődött és sikereket tudott elérni a Nyugat-Balkánon, Törökországban, vagy a Távol-Keleten - részben tehát külső kényszer hatására.

A Takarékbank szakértője szerint abból kifolyólag is, hogy Oroszország az embargót 2016. augusztus 5-éig egy évvel meghosszabbította (ismét az EU lépésére reagálva), az alternatív piacok keresését célszerű tovább folytatni. Közben a belső piacon is megjelentek azok az alternatív piackeresési módszerek, amivel lehetséges a feleslegek kezelése, valamint az EU belső piacán keletkező felesleg ideáramlása ellen való védekezés is. A fogyasztó piacok, a közvetlen értékesítés felerősítésével komoly sikereket lehet elérni, ami főleg a mikro- és kisvállalkozások életterét tágítja. A magyar agrárstratégia pedig nagyrészt éppen erre irányul, azért, hogy a kis agrárvállalkozások megfelelő potenciált, eltartóképességet és megfelelő vidéki életszínvonalat tudjanak biztosítani.

alma_mti_illyestibor.jpg

fotó: MTI/Illyés Tibor

Szólj hozzá

mezőgazdaság élelmiszeripar agrárium Fórián Zoltán orosz embargó Agrár Központ