Felfuthat a magyar malomipari export


2015. júl 30. írta: Magyar Takarék

Aratás idején nem csak a várható gabonatermésről kell beszélni, hanem a feldolgozókról, a malom- és a sütőipar helyzetéről is. Annak ellenére, hogy mennyiségi oldalról nem, minőségi szempontból gyakran vannak alapanyag-beszerzési nehézségei a magyar malmoknak. Ezzel együtt a hazai malomipari export további növekedésére lehet számítani a következő években - fejtette ki Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője az agrárszektor.hu szakmai portálon megjelent elemzésben.

A magyarországi malomiparról az első statisztikák 1863-ból származnak. Ekkor több mint 22 ezer malom volt az országban, ennek 61 százaléka vízimalom. Ez a szám 1948-ban már „csak” 2270 volt. Ezek fényében lehet igazán értékelni, hogy az utóbbi két évben már stabilizálódni látszik a malmok száma. Szövetségük adatai szerint napjainkban 41 tulajdonos kezében, 54 malom van az országban.

Megteremtődtek a feltételek

A Takarékbank Agrár Központja szerint ezek a számok már csak kis mértékben mérséklődnek az előttünk álló években. Annak ellenére ugyanis, hogy a hazai őrlési kapacitások jelentősen meghaladják a belföldi igényeket, a hatékonyság növekedésével, a „mezőny” modern és régi malmokra való szétválásával, megteremtődtek a jövedelmező működés feltételei. Ehhez az egyensúlyhoz hozzájárul az is, hogy a lisztexport ismét egyre fontosabb a malomipar értékesítési csatornái között.

A szakágazat árbevétele 2010 óta folyamatosan emelkedik, és 2013-ban már mintegy 90 milliárd forintot ért el, amelyből az export 18 százalékkal (16 milliárd forinttal) részesedett. Ez 180 ezer tonna liszt kivitelét jelentette. 60 százalékban a romániai piacra, közel 30 százalékban a szlovákiai piacra került a magyar liszt. Lisztexportunk 10 év alatt érte el ismételten az uniós csatlakozás előtti szintet, de közben megjelent az addig ismeretlen import is. Ez leginkább a kereskedelmi láncok üzletpolitikájának következménye, illetve joggal feltételezhető, hogy – egyéb élelmiszeripari tömegcikkhez hasonlóan – a liszt behozatalában is fordultak/nak elő visszaélések.

Mi mozgatja az árakat?

A fenti képet akkor tekinthetjük teljesnek, ha hozzátesszük, hogy a molnárok szerint a feketegazdaság jelenléte mintegy 100 ezer tonna lisztet érint a piacon.

Bár az évente mintegy 870-900 ezer tonna gyártott lisztből mindössze 120-130 ezer tonna kerül az üzletekbe csomagolt lisztként - a többi ömlesztett és zsákos formában talál piacra elsősorban a sütőiparban, illetve a tészta- és az édességgyártásban – a csomagolt liszt ára a piac ármozgatója. Ahhoz igazodnak a nagyobb arányt képviselő másodlagos feldolgozók is.

A koncentrálódás fontos mutatója, hogy míg 2007-ben 70, addig tavaly már 82 százalék jutott a 10 legnagyobb vállalatra az országos felöntésből. Ezek a nagy, modern malmok alkotják a malomipar gerincét.

Az összes őrlési kapacitás stabil szintje is azt jelzi, hogy a hazai malomipar egyensúlyi állapot közelébe került. A fenti két adatsorból könnyen kalkulálható, hogy a modern malmok által dominált malomiparban továbbra is alacsony a kapacitások átlagos kihasználtsága. Ezt azonban éppen a nagy malmok húzzák felfelé, ami a koncentrált termelésből is jól látszik.

malomipar_blog.jpg

A Takarékbank Agrár Központjának előrejelzései:

- A malomipar legfontosabb alapanyaga, a búza nem áll minden évben megfelelő minőségben rendelkezésre. A mennyiségi oldal sosem okoz problémát, de a malmi minőségű áru beszerzése gyakran okoz gondot. Ennek érdekében a malmoknak erősíteniük kell beszállítói együttműködéseiket. Annak okai között, hogy a malmi minőségű búza korlátozottan áll rendelkezésre, igen előkelő helyen áll az, hogy a gazdák gyakran választanak nagyobb hozamú, de gyengébb beltartalmú fajtákat. Erre az elkövetkező években is számítani kell.

- Az elmúlt években a malmok többsége a magasan támogatott gabonatermelők, a gabonakereskedők és a sütőipar, valamint a kiskereskedelem képezte kibocsátási oldal között őrlődött fel.

- A költségcsökkentés volt az egyetlen legális út a molnárok előtt az életben maradásra. Ezért kezdődött el több mint 10 éve a nagyobb malmok korszerűsítése és új malmok építése. Ma e folyamatnak már a végénél járunk. Elképzelhető, hogy lesz még olyan tulajdonos, aki felújítja malmát, de újak építésére már nem számítunk az elkövetkező néhány évben. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy hosszú évek óta stabilan 1,2 millió tonna az éves felöntés, vagyis ennyi búzát őrölnek meg a malmok. Tekintettel a fenti kihasználtságra, és arra, hogy a piac nem növekszik olyan mértékben, amely további bővítést igényelne, csak több kisebb malom leállítása és helyettük egy felújítása útján számítunk jelentős beruházásra.

- Magyarországon az egy főre jutó lisztfogyasztás tartósan 84-85 kilogramm körül alakul évente. Ennek bővülésére az elkövetkező években sem számítunk, mint ahogy érdemi csökkenésére sem.

- A termékfejlesztésnek ugyanakkor nagyobb jelentősége lesz a jövőben. Igaz az eddigi próbálkozások, mint például a vitaminozott liszt, vagy a teljes kiőrlésű termékek, szerény eredményt hoztak, részben a hiányos marketing, részben a fogyasztók árérzékenysége miatt, de a funkcionális élelmiszerek iránti igény bővülése okán a malomipar számára is nyílnak új szegmensek a piacon.

- Az export további növekedésére az előttünk álló években is számíthatunk. Ennek kettős oka van. Egyrészt, a magyar lisztet minősége alkalmassá teszi a gyengébb minőség feljavítására. Másrészt, a már említett legfontosabb piacaink malomiparának versenyképessége továbbra sem javul olyan mértékben, ami jelentősebben korlátozná a magyar malmok térnyerését.

Forrás: agrárszektor.hu

Szólj hozzá

agrárium Fórián Zoltán