Nő a hosszú lejáratú hitelek súlya


2015. júl 28. írta: Magyar Takarék

Miközben folytatódott a vállalati hitelek állományának csökkenése, az éven túli finanszírozás aránya megugrott az elmúlt két évben, amiben a jegybank növekedési hitelprogramjának is komoly szerepe lehet – írta a Világgazdaság kedden a jegybank adatai alapján. Az NHP-s hitelek kétharmadát beruházási céllal veszik fel a vállalkozások; a nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki az ilyen kölcsönök, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú.

Folyamatosan növekszik az éven túli futamidejű hitelek aránya a Magyarországon működő vállalkozásoknál, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának (NHP) bevezetése óta pedig látványosan megugrott. Az MNB nyilvántartása szerint május végén a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál lévő 4627,8 milliárd forintnyi éven túli hitel a teljes mennyiség 72,2 százalékát tette ki, miközben ez az arány egy évvel korábban még 71,4, 2013 májusában pedig 65,6 százalékot ért el. A válságot követő években folyamatosan csökkent a hosszú lejáratú hitelek aránya a vállalati portfólióban, és csak 2013-ban kezdett növekedni, abban az évben, amikor a jegybank növekedési hitelprogramja elindult.

A hosszú lejáratú hitelek fokozatos térnyerésével párhuzamosan – részben szintén az NHP hatásaként – olvadni kezdett a devizahitelek súlya is a teljes mennyiségen belül. Ez év májusának végén 3058 milliárd forintnak megfelelő devizahitel-állománnyal rendelkeztek a hazai vállalkozások, ez 47,73 százalékos arányt képviselt a teljes mennyiségen belül, miközben 2013 májusában még 56,2, 2010-ben pedig 58 százalék volt az idegen fizetőeszközben folyósított hitelek aránya.

Az NHP-s számok alapján nem meglepő a hosszabb lejáratú – jelentős részben beruházási célú – forinthitelek térnyerése. Csak az NHP második szakaszában ugyanis – amely túlnyomó többségében már új hitelek nyújtására szolgál – július elejéig több mint 780 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek, s ebből valamivel több mint 613 milliárdot már folyósítottak is. A jegybank adatai szerint pedig a második szakaszban létrejött 782,3 milliárd forintnyi szerződésen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 65 százalékos. Tehát csupán a második szakaszban több mint 480 milliárd forintnyi új beruházási célú hitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ami azért már jól látszik egy ekkora piacon.

A hosszabb lejáratú hiteleknél ezzel együtt továbbra is zsugorodik az állomány. A május végi éven túli portfólió 1,93 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, és 2009 óta megszakításokkal ugyan, de csökken a cégeknél lévő hosszú hitelek mennyisége. Egyre lassabb ütemben bár, de zsugorodik a vállalati hitelek teljes piaca is Magyarországon: az ötödik hónapra kimutatott 6406,8 milliárdos hitelállomány 3,02 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

slider1_540.jpg

Szólj hozzá

makrogazdaság nhp