Erősödött a forint a görög alku hírére


2015. júl 13. írta: Takarék

Megállapodás született hétfőn délelőtt a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán. Ezzel megnyílt az út, Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb, mintegy 80 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője leszögezte, a magyar reálgazdaságot különösebben nem érinti a megállapodás, és azzal, hogy megoldódik, a görög pénzügyi válság a kockázatokból is kiárazódik; a forint és a tőzsde már erősödött, az állampapírhozamok csökkennek.

Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie, de a megállapodás "létszükséglet" volt – fogalmazott Suppan hangsúlyozva, továbbra is vannak ugyanakkor kérdőjelek, nem egy zökkenőmentes folyamatról van szó. A héten a görög, illetve néhány euróövezeti ország parlamentjének is jóvá kell még hagynia a tárgyalások elindulását, Németországban pedig nagyon erős ellenzéke van a megállapodásnak. Kedvező esetben azonban a jövő hét végén elindulhatnak a tárgyalások, és akkor megnyugtatóan rendeződhetnek a dolgok. A Takarékbank makrogazdasági szakértője szerint Görögországnak ezt követően is újabb recesszióval kell szembenéznie, de még ezzel is sokkal kisebb árat fizet, mint ha kiesne az eurózónából.

A görög kormánynak nem teljesült azon vágya, hogy a július 5-i népszavazás (amelyen a lakosság a nemzetközi hitelezők feltételeiről nyilvánított elutasító véleményt - a szerk.) után megerősödjön a tárgyalási pozíciója. A görög gazdaság állapota olyan mértékben romlott a népszavazást követően is, hogy a múlt hét csütörtökön benyújtott görög javaslat már nem volt elég a megállapodáshoz. Az elemző szerint a görög kormány magának köszönheti, hogy az elmúlt hetekben ilyen mély válságba került a görög gazdaság, ha ugyanis korábban megállapodtak volna a hitelezőkkel, ezt elkerülhették volna. Suppan úgy véli, amennyiben Görögország kiesett volna az euróövezetből, az drámai mértékű gazdasági, pénzügyi, társadalmi összeomlást jelentett volna számukra, és még mélyebbre süllyedhetett volna az ország gazdasága.

gorogorszag.jpg

A maratoni hosszúságú, 17 órás brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón két nyitott kérdésben kellett még megállapodásra jutni hétfő kora reggelre. Az egyik az volt, hogy Görögország szerette volna elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kell letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.

Az eurózóna pénzügyminiszterei már vasárnap egyetértettek abban, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel: a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.

Forrás: MTI

Szólj hozzá

görögország eurózóna euróövezet görög válság suppan gergely