Jogerősen pert vesztettek a Kinizsi tulajdonosai


2015. jún 18. írta: Magyar Takarék

Nem diszkriminatív az integrációs törvény            

A Győri Ítélőtábla tegnap másodfokon is elutasította a Kinizsi Bank néhány részvényese által indított keresetet annak megalapozatlansága miatt. A felperesek azt kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a bank 2013 augusztusában tartott közgyűlésének az integrációs törvény rendelkezései alapján elfogadott határozatait, mert azok elfogadására - szerintük - kényszerhelyzetben került sor. A perben az is megerősítést nyert, hogy az integrációs törvény minden szövetkezeti hitelintézetre, így a részvénytársasági formában – bankként – működő Kinizsi Bank Zrt.-re is vonatkozik.

A Győri Ítélőtábla helybenhagyta a perben első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék ítéletét, annak helyes indoklására hivatkozva. A törvényszék – az Alkotmánybíróság korábbi döntését idézve – még márciusban megállapította, hogy a felperesek által vitatott közgyűlési határozatok alapjául szolgáló integrációs törvény előírásai jogszerűek voltak.

A törvényszék kifejtette: mivel a jogszabályok betartása mindenki számára kötelező – jelen esetben pedig egy, az AB által is rendben talált törvényről van szó –, ezért annak betartása nem minősülhet "jogellenes kényszerhelyzetnek". A bíróság szerint emellett azért sem áll meg a "kényszerhelyzetre" való hivatkozás, mert a felpereseknek joguk volt a közgyűlésen nemmel szavazniuk, és ők éltek is ezzel a lehetőséggel. (A bíróság szerint, még ha a felperesek kényszerhelyzetben is érezték magukat, véleménynyilvánításukkal – leadott „nem” szavazatukkal – ennek a "kényszernek" ellent tudtak állni.)

A tanúmeghallgatások során felmerült az a kérdés is, hogy az integrációs törvény hatálya kiterjedt-e egyáltalán a már nem szövetkezeti, hanem részvénytársasági formában – bankként – működő Kinizsi Bankra. A törvényszék az AB döntésére hivatkozva kifejtette, hogy az kiterjed a bankként működő szövetkezeti hitelintézetekre is, külön hangsúlyozva, hogy „a korábban már bankká alakult és a folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek eltérő kezelése ésszerű indokokon alapszik, tehát nem diszkriminatív”.

A törvényszék továbbá azt is kimondta, hogy a felperesek által hiányolt önálló és szuverén döntéshozatal az integráción belül és annak céljait figyelembe véve valósult meg, ezért nem ütközött a bank alapszabályába.

 gyori-itelotabla210x1402.png

 

Szólj hozzá

integráció