Nincs ok pánikra a forint piacán


2015. jún 06. írta: Takarék

Már középtávon sokkal erősebb pénzügyi struktúrát eredményez az MNB legutóbbi intézkedése, amely a kéthetes jegybanki betétlekötéstől a hosszú lejáratú állampapír jegyzések irányába tereli a bankokat – mondta a Napi Gazdaságnak Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője szerint a jegybank lépésével jelentősen csökken a sebezhetőségünk, ami a forint visszaerősödését eredményezi.

A globális befektetői hangulaton jól érződik az idegesség, amely részben a véget nem érő ukrán és görög dráma, valamint a növekvő eurózónás kötvényhozamok miatt fokozódik. Az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása ellenére – amely során havi 60 milliárd euró értékben vásárol államkötvényeket – a hozamkörnyezet egyre emelkedik, a német tízéves papírok hozama tegnap már 1 százalék körül állt, miközben néhány napja még alig 0,6 százalékon forgott. Mindez hatással van a feltörekvő piaci, azaz a régiós hozamokra is: a román hároméves lejáratú papíroké például tegnap 17 bázisponttal, 2,15 százalékra ugrott, ezzel szemben a magyar kötvényeké 1,99 százalékon forgott. Rövid lejáraton ugyanakkor látványos a hozamcsökkenés: a tegnap értékesített egyéves papírokat rekord alacsony 1,19 százalékos hozam mellett vették, szemben a két héttel korábban elért 1,46 százalékkal.

A forint átmeneti gyengülése mindemellett részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépésével is magyarázható, amely során a bankokat abban tette érdekelté, hogy forrásaikat ne a jegybanki betétekben, hanem a hosszabb lejáratú állampapírokban tartsák. A monetáris tanács keddi döntése szerint a jelenlegi kéthetes helyett három hónapos lejáratú, fix kamatozású jegybanki betét lesz az MNB irányadó monetáris eszköze szeptembertől 23-tól. A mostani kéthetes betét is része marad a jegybanki eszköztárnak, de a jövőben mennyiségi korlátozás mellett, aukciós technikával hirdeti meg az MNB. Mivel a három hónapos jegybanki betéttel szemben az állampapírok a likviditás szempontjából sokkal attraktívabbak, ezért a jegybank helyett növekvő állampapír-vásárlással egyre inkább az államot fogják finanszírozni a bankok, miközben a reálgazdaság hitelkínálata is növekedhet - indokolta a döntést a honlapján az MNB.

A devizapiaci történésekhez hozzájárult, hogy vannak, akik attól tartanak, a bankok kimenekíthetik pénzüket az országból, és ez nyomást helyezne a magyar devizára. Az erővesztés azonban nem tartott sokáig, csütörtökön a forint éles fordulattal a 314 feletti szintekről hirtelen 311 közelébe erősödött.

A látszat ellenére a forint látványosan felülteljesíti a régiót, az euróval szemben ugyan gyengültünk kicsit, a dollárhoz viszonyítva ugyanakkor egyedül a magyar deviza tudott erősödni – mondta a lapnak Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Az MNB lépése után ugyan átmenetileg gyengült a forint, de az intézkedés már középtávon sokkal erősebb pénzügyi struktúrát eredményez, jelentősen csökken a sebezhetőségünk, ami a forint visszaerősödését eredményezi – fogalmazott.

Az sem gond a szakértő szerint, hogy a külföldi tőke egy része elhagyja az országot, hiszen egyre több hazai forrás áll rendelkezésre. Suppan szerint a magyar gazdaságban rendkívül kedvező folyamatok indultak be, a bruttó külső adósság látványosan csökken, ha pedig a tempó marad, nem kizárt, hogy az ország 3-4 éven belül nettó hitelezővé válhat, a forint pedig a régió legerősebb devizája lesz. Idén a Moody’s és a Fitch vélhetőleg a befektetési kategóriába emeli a magyar államadósságot, jövőre hasonlót léphet az Standard & Poor’s is. A szakértő is kitart azon prognózisa mellett, hogy a forint az év végén a 300-as szint közelében lesz az euróval szemben.

 

penzOTIVA.jpg

Szólj hozzá

mnb forint devizapiac forintárfolyam suppan gergely