Nem sikerült százszorosára emelni a tagdíjat Demjánéknak


2015. máj 14. írta: Takarék

Vezetői válság az OTSZ-ben, a tagok közel kétharmada részt sem vett a közgyűlésen

Ma tartotta közgyűlését az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), a tagság nagy része távolmaradással „tüntetett” a Szövetség Elnöksége által beterjesztett javaslatok ellen, ezért a közgyűlést először határozatképtelenség miatt el is kellett halasztani – értesült a Magyar Takarék blog. A Szövetség 42 tagja  kifogásolta az OTSZ pazarló gazdálkodását, irreális költségvetését, a tagdíjak tervezett ötven, illetve százszorosára emelését, továbbá a szabályzatok indokolatlan és diszkriminatív módosításait. Szerintük az OTSZ nem látja el az alapszabályában meghatározott feladatait, érdemi tevékenységet nem végez, pazarló működése pedig nem a tagok érdekeit képviseli. Értesüléseink szerint a közgyűlésen az OTSZ több mint 101 tagjából mindössze 35-en jelentek meg.

Komoly feszültségek mutatkoznak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagsága és vezetősége között. A szövetség elnökségének 2014. évi beszámolója, gazdálkodásáról szóló jelentése, költségvetése és 2015-ös tervei ugyanis a tagok nagy része számára teljességgel elfogadhatatlanok.

Az OTSZ közgyűlésén a Takarékbank képviselője 42 tagszervezet nevében olvasott fel közös állásfoglalást, amelyben többek közt elutasították a szövetség elnökségének az OTSZ 2014.évi tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolóját. Szerintük a beszámoló „hamis képet fest a szövetség, illetve vezetőségének ténykedéséről”, mert az abban megfogalmazottaktól eltérően az OTSZ nem látta el az alapszabályában foglalt feladatait, nem végzett valós érdekképviseletet, az ezen a címen végzett tevékenysége nem a takarékszövetkezetek valós érdekeit tartotta szem előtt. Úgy vélik, hogy a Szövetség kommunikációja esetenként indokolatlan aggályokat keltett a takarékszövetkezetek ügyfeleiben, üzleti partnereiben, a betéteseik körében. Szerintük az OTSZ mindenféle módon gátolni próbálta az integráció megtisztulását, megújulását, a takarékszövetkezetek hosszú távú biztonságát szavatoló garanciaközösség létrejöttét – fogalmaztak.

A tagok többsége továbbá érthetetlennek és átláthatatlannak tartja, hogy, a Szövetség mire költött el a tavalyi évben háromszázmillió forintot: „mire fizetett ki 100 millió forint bért és prémiumot a munkatársainak; milyen célból és kiknek fizetett ki egyéb szolgáltatás igénybevétele címén százmillió forintot?” Úgy vélik, hogy az OTSZ tevékenysége során alkalmazott működési modell már rövid távon is a tagság vagyonának teljes feléléséhez vezet, ami ellentétes a tagok érdekeivel.

Egy neve elhallgatását kérő takarékszövetkezeti forrásunk szerint „az érdemi tevékenységet nem végző OTSZ bevételei köszönőviszonyban sincsenek a Szövetség kiadásaival: 2014-ben az OTSZ kiadásai 85 százalékkal – közel 137,5 millió forinttal – haladták meg a bevételeit.” Forrásunk elmondta, hogy az OTSZ bevételeinek 58 százalékos csökkenése ellenére a költségek és ráfordítások összegei 5,2 százalékkal növekedtek az előző évhez viszonyítva. Így az OTSZ 2014-ben közel 160 millió forint veszteséget könyvelt el, és 2015-ben is több mint 60 millió forint veszteséggel számol – tette hozzá.

A fentiek alapján a Takarékbank hangsúlyozta: nem fogadják el az OTSZ Elnökségének beszámolóját, a Szövetség gazdálkodásról szóló beszámolót, és a könyvvizsgáló jelentését sem, tekintettel arra, hogy az jelentésében nem hívta fel a figyelmet a számviteli törvényben megfogalmazott, a vállalkozás folytatása elvének megsértésére, veszélyeztetésére. Nem fogadják el továbbá a Felügyelőbizottság jelentését sem, mert az nem hívta fel az Elnökség, valamint a tagság figyelmét a pazarló gazdálkodásra.

Százszoros tagdíjak?

A Takarékbank felszólalásában kiemelte: az általa képviselt tagok az OTSZ tevékenysége és 2015-ös költségvetése alapján megmagyarázhatatlanak tartják, hogy az Elnökség ötven, illetve százszorosára akarja emelni a Szövetség tagdíját.  Megdöbbentőnek gondoljuk, hogy az OTSZ a pazarló gazdálkodásából eredő veszteségeit 2015-ben is a tagokkal igyekszik kifizettetni – hangzott el, de azt is hozzátették: „Tenné ezt a Szövetség annak ellenére, hogy a tagság egy évvel korábban az OTSZ érdemi tevékenységének hiányára hivatkozva a tagdíjak drasztikus csökkentése mellett döntött.” Ezért 42 tagszervezet elutasítja a tagi fenntartási hozzájárulás drasztikus és képtelen megemelését, valamint az OTSZ-vagyon további felélését, ahogyan a tisztségviselők díjazására vonatkozó javaslatot is. Nem fogadják el az OTSZ 2015. évi költségvetési tervét sem, mert szerintük az nem megfelelően alátámasztott, az OTSZ továbbra sem látja el megfelelően az alapszabályában meghatározott feladatait, pazarló működése pedig nem a tagok érdekeit képviseli.

Egy másik takarékszövetkezeti forrásunk szerint a tagdíjemelési javaslat azért is érthetetlen, „mert jelenleg is a Szövetség rendelkezésére áll a tagok által korábban befizetett sok százmilliós marketing hozzájárulás – úgy, hogy az OTSZ gyakorlatilag nem végez semmilyen marketingtevékenységet”. Sok kérdés merült fel benne ennek kapcsán: Nem érti, hogy milyen változások álltak be a Szövetség működési környezetében, amelyek indokolhatják az OTSZ tagsági díjának százszorosára emelését a tavalyi évhez képest? Mi indokolná, hogy az OTSZ tagsági díja a százszorosára emelkedjen, miközben a Szövetség nem végez érdemi tevékenységet? Ráadásul a Szövetség éppen leépíti a munkaszervezetét. Nem tartja etikusnak, hogy változatlanul hagyták az OTSZ tisztségviselők sokmillió forintos díjazását, miközben a Szövetség érdemi tevékenységet nem végez.

Diszkriminatív alapszabály-módosítás

A beszámolóból az is kiderül, hogy az OTSZ elnöksége szabálymódosításokkal igyekszik saját hű embereivel feltölteni a szövetség testületeit és tagságát, így a szövetség még megmaradt demokratikus fórumain is saját érdekeinek megfelelő döntéseket igyekszik áterőltetni. A szervezet testületeiben már ma sem biztosított a takarékszövetkezetek többségének és érdekeinek képviselete, azokban csak elenyésző arányban vesznek részt a takarékok képviselői.

A Takarékbank felszólalásában ezért is hangsúlyozta: értetlenül áll az OTSZ Elnöksége által elfogadtatni kívánt, végül a közgyűlésen nem tárgyalt alapszabály és a végül elfogadott SZMSZ-módosítások előtt. A tagok többsége szerint az OTSZ Elnöksége az SZMSZ módosításával egyoldalúan és diszkriminatív módon ki akarja zárni a Takarékbankot – a Szövetség egyik teljes jogú tagját – és a bank munkavállalóit az OTSZ döntéshozó testületeiből.

Azért sem fogadják el az OTSZ Alapszabályának módosításait, mert az a regionális jelölési rendszer megszüntetése miatt nem biztosítja a takarékszövetkezetek megfelelő érdekképviseletét az Elnökségben és a Felügyelő Bizottságban.

Ehhez asszisztálni nem szeretnének

A Takarékbank végül hangsúlyozta: nem az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, hanem csupán az OTSZ jelenlegi vezetésének tevékenysége ellen lép fel és nemcsak saját nevében szól, hanem képviseli azt a 41, az OTSZ vezetésével elégedetlen szövetkezeti hitelintézet, tag, véleményét is, akik most távolmaradásukkal jelezték: nem kívánnak asszisztálni az OTSZ jelenlegi vezetésének tevékenységéhez.

Véleményük szerint az OTSZ válsághelyzetbe került: elveszítette korábbi tevékenységének javarészét, nem találja helyét az újjáalakuló integrációban. Eltűntek azok a tagsággal közös célok, amelyek a tagság, így az Integráció egészének érdekeit szolgálják.

 otsz_demjan_2014nov_hvg_hu_tury_gergely.jpg

Fotó: Túry Gergely, hvg.hu

Szólj hozzá

közgyűlés takarékbank Demján Sándor OTSZ