A hitelezés is támogatta a GDP-növekedést


2015. már 02. írta: Magyar Takarék

A válság kitörése óta 2014 negyedik negyedévében gyakorolt először pozitív hatást a bankrendszer a vállalati hitelezésen keresztül Magyarország gazdasági növekedésére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikált, "Hitelezési folyamatok" című negyedéves kiadványából. Miközben folytatódott a hitelkereslet élénkülése, a jegybanki Növekedési Hitelprogramon kívüli kkv-hitelezést továbbra is visszaeső állomány jellemzi.

A tavalyi negyedik negyedévben a vállalati hitelállomány mintegy 108 milliárd forinttal emelkedett a tranzakciók hatására, a pozitív trend immár harmadik negyedéve folytatódott, dinamikája pedig jelentősen javult. Így - amint arról korábban már beszámoltunk - összességében a 2014-es volt az első olyan év a válság kitörése óta, amely során a hitelfelvételek és törlesztések egyenlege pozitív volt, az állomány 2,4 százalékát tette ki. Az éves bővülés elsősorban a Növekedési Hitelprogram keretein belül megvalósuló hitelfolyósításoknak köszönhető, míg az NHP-n kívüli vállalati hitelállomány továbbra is éves alapon mintegy 4 százalékkal zsugorodott. A vizsgált negyedévben 637 milliárd forint értékben történt új hitelkihelyezés, aminek nagyobbik részét a forinthitelek tették ki. Az új forinthitel-szerződések közel felét az NHP keretében kötötték, így a program kihasználtsága december végére megközelítette a 600 milliárd forintot. A jegybanki programon kívüli kkv-hitelezés a historikusan is alacsony szinten lévő hitelkamatok ellenére sem élénkül, a hitelpiac ezen részét továbbra is visszaeső állomány, míg az új folyósítások esetében szigorú hitelfeltételek, valamint rövid, többségében 2 éven belüli futamidők jellemzik.

Noha az új kihelyezésű vállalati hitelek kamata tovább mérséklődött, a hitelfeltételek pedig enyhültek, a tárgynegyedévben a hitelezési felmérésben megkérdezett bankok csupán egyötöde könnyített a hitelfeltételeken. Az MNB szerint a korábbi széleskörű szigorításokat is figyelembe véve a feltételek szintje még túlzottan szigorúnak számít. A vállalatihitel-feltételek további jelentős enyhülésén keresztül a hitelpiac tartós élénkülése biztosítaná, hogy a vállalatihitel-kínálat a gazdasági növekedéshez érdemben hozzá tudjon járulni.

A hazai devizában nyújtott vállalati hitelek kamatlábainak nemzetközi összehasonlítása azt mutatja, hogy az átlagos magyarországi kamatszint a 2012-es közel 10 százalékról 2014 második felére jócskán 5 százalék alá csökkent, gyakorlatilag Szlovénia és Lengyelország szintjére. Az eurózónában a visszaesés, a régiós országokban az élénkülés folytatódott a vállalati hitelezésben. 2014 decemberében a monetáris unióban átlagosan 1,3 százalékkal csökkent a hitelállomány tranzakciós alapon 2013 azonos időszakához képest. Az eurózónában azonban jelentős a heterogenitás: nyolc országban pozitív, tizenegyben – köztük az összes mediterrán országban – negatív az éves növekedési ütem. Az állomány leépülése Írországban és Szlovéniában volt a legintenzívebb, azonban ez főként az ezen országokban alapított állami eszközkezelő vállalatok működését tükrözi. Közép-Kelet-Európában továbbra is inkább a hitelezés élénkülése figyelhető meg, és a régiós tendenciába immár Magyarország is illeszkedik. A hitelfeltételek és finanszírozási költségek európai viszonylatban, így a térségben is általánosan enyhültek.

Miközben a visegrádi országokban tovább növekedett a háztartások adóssága, a magyar háztartási szegmensben folytatódott a hitelállomány leépülése a negyedik negyedévben, amellett, hogy az újonnan kibocsátott háztartási hitelek volumene az előző év azonos időszakához képest érdemben bővült. A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vizsgált időszakban a lakáscélú hitelek feltételeinek változatlansága mellett enyhültek a fogyasztási hitelek feltételei, azonban előretekintve a következő félévre a bankok mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételeinek szigorítását jelezték. Tovább élénkült a lakáshitelek iránti kereslet, a bankok pedig nem számítanak a kereslet elmúlt negyedévekben tapasztalt élénkülésének megtörésére a következő félév folyamán sem. A megvalósult ügyletek átlagos teljes hitelköltsége összességében mérséklődött a vizsgált terméktípusok esetén, mindez mértékét tekintve egyúttal a referenciakamat feletti felárak csökkenését is jelentette.

A hitelezési folyamatok a háztartási szegmensben kontrakciós hatást gyakoroltak a GDP növekedésére. Vagyis a bankrendszer hitelkínálatával 0,4 százalékos mértékben lassította a GDP éves növekedését 2013 és 2014 negyedik negyedéve között az MNB szerint.

 mnbhitel.jpg

 

Szólj hozzá