A takarékszövetkezeti szektor átalakítása kiállta az alkotmányosság próbáját


2014. okt 29. írta: Magyar Takarék

A szövetkezeti hitelintézetek megújítását célzó törvény kiállta az alkotmányosság próbáját, ezért  a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága visszautasítja Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökének a takarékok vagyonának elvételére vonatkozó képtelen vádjait.  Az elmúlt időszak csődesetei egyértelműen azt igazolják, hogy szükség volt a takarékszövetkezetek ellenőrzésének megerősítésére, a szektor átvizsgálására, valamint a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatásra. Az integráció megújításának célja a korábbi piacvesztés megállítása, a szektor megtisztulása, hosszabb távon pedig az ország egyik legkorszerűbb, legerősebb és legbiztonságosabb pénzügyi csoportjának létrehozása. Ez a takarékszövetkezetek ügyfeleinek, betéteseinek és tulajdonosainak közös érdeke – írja a kormány.hu.

Egy évvel ezelőtt a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakításának szükségességét a mostani változások legnagyobb kritikusai, így az OTSZ vezetői is elismerték. A szektor  megújulását makacsul támadó politikai hangulatkeltés egy olyan átláthatatlan rendszer konzerválására törekszik, amelyben a takarékszövetkezetek száma az elmúlt 20 évben közel felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról közel százezerre esett vissza, és amelyben a takarékszövetkezeti integráció piaci részesedése 4%-ra zsugorodott.

A takarékszövetkezetek ma is magántulajdonban vannak, ugyanúgy ahogy az integrációs törvény tavaly nyári hatályba lépése előtt is magántulajdonban voltak. A Magyar Állam nem elvont, hanem a takarékszövetkezeti szektor megújítása érdekében emelt tőkét 655 millió Forint értékben, és szerzett korábbi kisebbségi részesedése mellé többségi tulajdont a Takarékbankban. Irányítási, ellenőrzési és szolgáltató funkciójának megerősítését követően az állam nyilvános nemzetközi pályázat keretében egy, a takarékszövetkezetek meghatározó, 75 százalékos többségi tulajdonában álló társaságnak értékesítette a Takarékbankot állami tulajdonrészét. A szövetkezeti hitelintézetek összesített tulajdonrésze ezzel az állami tőkeemelés előtti 61,5 százalék helyett 85 százalék fölé emelkedett a Takarékbankban.

Az állam mindemellett 136 milliárd forintot juttatott a szektorba a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetének megerősítése érdekében - e nélkül a szektor tagjai hosszútávon nem lennének képesek megfelelni az azóta a hazai jogrendszerbe is átültetett szigorodó uniós tőke- és likviditási követelményeknek (CRR/CRD IV.) A szerzett jogai ellenértékét a Magyar Állam bőségesen megfizette.

A szektor tavaly nyáron megerősített ellenőrzési-felügyeleti rendszere, illetve a szövetkezeti hitelintézetek átvizsgálása során feltárt súlyos visszaélések és csődesetek, amelyek nyomán büntetőügyek is folyamatban vannak, igazolják, hogy a kormány helyesen döntött, amikor a takarékszövetkezeti intézményrendszer megtisztulásáról és megújításáról határozott.

A takarékszövetkezeti szektor megújítása teljesen egybevág a vonatkozó európai normákkal abban a  tekintetben is, hogy a szektor megújításának egyik fő célja: a vidéki lakosok, kis- és középvállalkozások és egyéni gazdálkodók ezreinek hozzáférést biztosítani a korszerű pénzforgalmi, banki, befektetési és postai szolgáltatásokhoz, ezáltal csökkentve azt a hátrányt, amelyet jelenleg a városokban élőkkel szemben elszenvednek. Amint azt Herve Guider az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségének főtitkára is hangsúlyozta: a szövetkezeti bankok fő jellemzője az is, hogy helyi közösségekben háztartásoknak, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, ezekhez a kisebb településeken élők nélkülük sok országban nem jutnának hozzá.  

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény kiállta az alkotmányosság próbáját, az Alkotmánybíróság idén júniusban a törvény egészét az Alaptörvénnyel összhangban valónak találta, és mindössze néhány technikai jellegű rendelkezésének módosítását kérte, illetve tette semmissé. A jogalkotó mára a kért módosításoknak eleget tett. A kormány ezért joggal bízik benne, hogy a törvény rendelkezéseit és célját a nemzetközi jogi fórumok is rendben találják, annál is inkább, mert a jogszabály az uniós jog alapján tette a szövetkezeti szektor központi bankjává a Takarékbankot.

 

 

Szólj hozzá