Mit hozott az agráriumnak 2014?


2014. okt 20. írta: Magyar Takarék

Az orosz embargó és a közös uniós agrárpolitika (KAP) átmeneti éve sem fogja visszavetni a mezőgazdaság idei teljesítményét, az agrárium hozzájárulása a GDP-hez 2014-ben is emelkedni fog. Itt a Takarékbank Agrár Központjának előzetes elemzése a mezőgazdaság idei teljesítményéről.

Korai évértékelő

Miután lassan az összes idei termény lekerül a táblákról, érdemes belekezdeni a mezőgazdaság 2014-es évének értékelésébe. Erre nem csak az orosz embargó hatásainak elemzése sarkallja a Takarékbank Agrár Központját, hanem fel kívánjuk hívni a figyelmet arra is, hogy a magyar agrárium teljesítménye a közös agrárpolitika (KAP) átmeneti éve ellenére tovább javult. Az idei év azért átmeneti, mert az EU döntéshozási folyamata nem végzett időben az új pénzügyi-kifizetési ciklus agrárszabályozása keretrendszerének elfogadásával. Ez számos bizonytalanságot hozott, miközben a KAP éppen a kiszámíthatóságával (és persze erős forrás-áramával) szolgálja legjobban az agráriumot.

Továbbá, ahogy minden évben, úgy most is szólni kell az időjárás kedvezőtlen hatásairól, hiszen nem létezik olyan időjárás, amely minden szektornak, növénynek egyaránt megfelelő lenne. Az idén az esős idő volt legtöbbet a célpontban.

Elemzésünk célja nem a teljes kép bemutatása, hanem a legfontosabb, a fenti célokat alátámasztó oldalak megvilágítása.

1. A tavaly a mezőgazdasági kibocsátás csaknem 30 százalékát adó gabonafélék közül a kalászosokból 6,1 százalékkal termett több, mint 2013-ban, miközben a termőterületük 3,1 százalékkal növekedett. Takarmánykukoricából 8-9 millió tonna közötti termésre lehet számítani a tavalyi 6,8 millió tonna után. A cukorrépa betakarítása még javában zajlik, a napraforgóé már véget ért. Az előzetes adatok szerint napraforgóból a 600 ezer hektáron 1,3-1,4 millió tonnás a termés.

A pocok pöcök
Az időjárás, a tél „elmaradása” kedvezett a szántóföldi rágcsálók szaporodásának. Emiatt a szokásosnál jóval nagyobb mértékű kárt okoztak az idei termésben. Ami miatt most ide citáljuk őket az az, hogy most is „dolgoznak”, a vetéseket dézsmálják. Ha idén sem lesz olyan tél, ami jelentősen csökkenti a populációt, akkor a jövő évi termésben már most is komoly károkat okoznak.

2. A szüret is a végéhez közeledik. Csak a késői szüretelésű szőlőfajták vannak még a tőkén. A termés mennyiségét a szakmaközi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) 3,9 millió tonnára teszi, amelyből mintegy 2,7 millió hektoliter seprős újbor állhat elő. A szokásos, július végi készletfelmérés szerint 2,1-2,2 millió hektoliteres készlettel indult a szüret. A borexport 2010 óta csökken, importja nem növekszik tovább.

3. Az állattenyésztés idei teljesítményére csak a legutóbbi állatszámlálás adatai alapján következtethetünk. Eszerint a szarvasmarha-állomány 2010 decembere óta tartó növekedése tovább folytatódott. A sertések száma az elmúlt hat hónapban némileg emelkedett, míg a juhoké nem változott. A tyúkállomány a szezonalitásnak megfelelően növekedett a decemberi állományhoz képest.

4. Az élelmiszeripar termelésének mennyisége 5,8 százalékkal haladta meg az év első nyolc hónapjában az egy évvel korábbit. Az indexet leginkább a takarmánygyártás (elsősorban a hobbyállat eledeleké), a baromfiipar, a tartósítóipar, az italgyártás és a tejipar teljesítménye húzta felfelé.

Az élelmiszeripar termelésének és értékesítésének volumenindexe
előző év azonos időszaka= 100

volumen1.jpg
Forrás: KSH

5. Az árak élelmiszer termékláncon belüli alakulásáról a múlt heti riportunkban adtunk képet. Érzékelhető, hogy a mezőgazdasági árak immár éveken átnyúló csökkenése még nem ért véget. Ez a – jelentős részben a nemzetközi ártrendeknek köszönhető – változás a termékláncon végiggyűrűzik, és hozzájárul az infláció alacsonyan tartásához. A 14 hónapja tartó agrárár-csökkenés üteme tovább lassul. Az élelmiszerek fogyasztó ára az év első kilenc hónapjában 0,4, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 0,7 százalékkal csökkentek.

6. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 4433 millió eurót, behozatalának értéke 2674 millió eurót ért el 2014 első hét hónapjában. Az agrárexport értéke az egy évvel korábbi szinten maradt, az import értéke 5 százalékkal magasabb volt, mint 2013 első hét hónapjában. Az agrár-külkereskedelem 1759 millió eurós aktívuma 140 millió euróval maradt el a bázisidőszakban elért szinttől. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek aránya a nemzetgazdasági exportból 9,0 százalékot, az importból 5,9 százalékot ért el 2014. január-júliusi időszakában. Az export aránya 0,5 százalékponttal kevesebb, mint 2013 azonos időszakában, az import aránya pedig megegyezik az egy évvel korábbival.

Mindezek fényében – a Takarékbank Agrár Központja szerint – 2014-ben az agrárium javuló teljesítményt tud felmutatni, így arra számítunk, hogy a GDP-hez való hozzájárulása is emelkedni fog. Ezen várakozásainkat az orosz embargó sem rontja le. Egyrészt, az orosz piaci kitettségünk viszonylag alacsony, másrészt, az onnan kiszoruló élelmiszereink többsége megtalálja helyét más piacokon. Véleményünk szerint, közvetlenül a GDP-re az orosz élelmiszer-embargónak még a legrosszabb szcenárió (az oda irányuló termékek eladhatatlansága) esetén sem lesz hibahatáron túlmutató hatása. 

Szólj hozzá

portfolioblogger TakarékBank Fórián Zoltán Agrár Központ