Jövőre az MNB mondja meg, mekkora hitelt adhat egy bank


2014. sze 04. írta: Magyar Takarék

A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében az MNB új adósságfék-szabályozást alkotott, amely jövő év elejétől lép hatályba. 

Az új szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. Az egyik, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), amely az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A másik, a hitelfedezeti mutató (HFM), amely a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

A JTM-et minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel stb.) felvételekor vizsgálni kell. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni minden fennálló hitelhez kapcsolódó törlesztési terhet, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék stb.) számítható be. Ez az MNB szerint egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.
A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60 százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni.

Az MNB szerint az új rendelkezés a forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ha pedig a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlelnek, a korlátokat bármikor szigorítani lehet.

A devizahitelek esetében szigorúbbak a korlátok

Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan - egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva - sokkal szigorúbbak a JTM korlátok: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék. E korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása az MNB közleménye szerint.

A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan - a szabályozás folyamatosságának biztosítása érdekében - alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék. A pénzügyi lízingre 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátokat lehet alkalmazni.
A jelenlegi szabályozás szerint csak az vehet fel euró alapú jelzáloghitelt, akinek devizában van jövedelme és a jövedelem mértéke eléri a minimálbér tizenötszörösét (azaz jelenleg 1,52 millió forintot). Ráadásul magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé 2010 augusztusa óta nem lehet jelzálogjogot bejegyezni a tulajdonukban álló ingatlanra.

A rendelet szeptemberben jön

Az MNB makroprudenciális hatóságként - a 2013. október 1-jétől hatályos új jegybanktörvényben rögzített felhatalmazása alapján - a jogszabályi hierarchiában a kormányrendeletekkel egy szinten álló rendeletet alkotott a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása érdekében. Az MNB rendelet szövege várhatóan szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben. A 2015. január 1-jétől életbe lépő új előírásokat minden, Magyarország területén kötött új hitel esetében alkalmazni kell.
Jegybank emellett az MTI-vel közölte, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet hatálybalépését megelőzően a 361/2009-es kormányrendelet vonatkozó részei hatályukat vesztik.
A jegybank az új rendelet kapcsán egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, több észrevételt is beépített a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny alkalmazását - közölte az MNB.

Káros folyamat

A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy a túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. Egyrészt jelentős egyensúlytalanságok épülhetnek így fel (például ingatlanár-buborékok), másrészt gazdasági visszaesés idején erőteljesebb banki alkalmazkodást tehet szükségessé.

A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális problémát is jelent, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet. A 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitelek miatt sok család gyakorlatilag adósságcsapdába került - emlékeztet közleményében az MNB.

A Portfolio.hu úgy véli, hogy egyrészt az 50, illetve 60 százalék feletti jövedelemarányos törlesztőrészlet magasnak tekinthető, ezért jogos elvárás, hogy efölött ne adósodjanak el a háztartások. Az új szabályok bevezetése némileg visszavetheti a lakossági hitelkihelyezést, de nem drasztikusan, és a hitelportfólió minősége szempontjából semmiképpen sem egészségtelen módon.

A hitelfedezeti mutató újraszabályozása a portál szerint a forinthitelek esetében egyébként nem jelent újdonságot. Másrészt a legális jövedelem előírása jogos elvárás, sőt fehérítheti a gazdaságot, ugyanakkor nagy adminisztratív többletterhet jelenthet a bankok számára a jövedelemigazolások megkövetelése az adóstól. A Portfolio.hu szerint talán ez az a pontja a szabályozásnak, ami a leginkább fájhat a bankoknak.

Maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok

hitelfedezeti_2.jpg

* A pénzügyi lízingre vonatkozóan 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátok alkalmazhatók.

Szólj hozzá